2026. július 10., péntek

Tüntettek a koszovói szerbek

Albin Kurti nem hajlandó változtatni a szavazásról meghozott álláspontján, sőt, Belgrád beperelését helyezte kilátásba

Albin Kurti koszovói kormányfő elutasító döntése után, aminek következtében a szerbek nem tudnak április 3-án részt venni lakóhelyeiken a szerbiai választásokon, tüntetéseket tartottak az észak-koszovói szerbség tagjai pénteken Kosovska Mitrovica északi részében és Gračanicában. Ugyanakkor Dalibor Jevtić, az úgyszintén szerbek lakta Štrpce polgármestere bejelentette, hogy mindegyik szerb ajkú bíró és ügyész elhagyta a koszovói intézményeket, miután Kurti minden ok nélkül menesztette Ljiljana Stevanovićot, a mitrovicai Alapfokú Bíróság elnökét. A szerbek úgy tudják, erre azért került sor, mert részt vett Belgrádban a néhány nappal korábban megtartott nemzetbiztonsági tanács ülésén. Aleksandar Vučić szerb államfő előző nap a közösségi hálón jelezte, tudomása van róla, hogy Kurti meneszteni fog mindenkit, aki megjelent Belgrádban ezen az ülésen, amely éppen a koszovói szerbek szavazásának lehetőségeivel foglalkozott. A štrpcei polgármester közölte, a szerbek politikai képviselői sem fognak részt venni a koszovói szervek munkájában mindaddig, amíg Pristina nem változtat elutasító álláspontján, vissza nem vonja a bíróság elnökének leváltásáról meghozott döntését, továbbá lehetővé nem teszi a szerbség számára a szerbiai választásokon való részvételt, hogy ugyanúgy, ahogy a korábbi években, a saját községükben szavazhassanak a szerbek, s az EBESZ-t bízzák meg a voksok begyűjtésével. A polgármester szerint az új pristinai elutasító álláspontnak egyetlen célja van, ellehetetleníteni a szerbek mindennapjait, a kisebbségi jogok alkalmazását, s elűzni Koszovó területéről a kisebbségi közösséget.

A pénteki tüntetéseken a szavazással és a brüsszeli megállapodással kapcsolatos hozzáállás megváltoztatására szólítottak fel a szerbek, transzparenseiken a következő figyelmeztetések álltak: nem fogják Kurti kedvéért elhagyni Koszovót; Kurti megsértette a brüsszeli egyezményt; a szerb hallgatás a leghangosabb jajkiáltásnak számít; Európának meg kell állítania Kurti önkényuralmát!

Gračanicában a monostortól indult útjára a tömeg, majd a központi utcákon haladt tovább. A helyiek szerint Pristinának az a célja, hogy teljesen ellehetetlenítse a kommunikáció fenntartását Belgráddal.

Kurti közben nyilatkozatában azt mondta, nem tudja, mi lesz a belgrádi értekezleten részt vett koszovói szerb rendőrségi vezetőkkel, a törvény szerint kell eljárni, a rendőrség belső ügye, mit lép, azt azonban tudja, hogy az ő kormánya az első olyan pristinai kormány, amelynek esze ágában sincs  engedményeket tenni Belgrádnak, sőt, hamarosan népirtás ügyében bepereli Szerbiát a nemzetközi bíróság előtt.

A tüntetések miatt pénteken számos észak-koszovói főútra kivonultak a különleges rendőregységek, a ROSU tagjai.

A kialakult helyzet kapcsán közleményt fogalmaztak meg a NATO Kvint-államainak (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország) és az Európai Uniónak a pristinai tisztségviselői, aggodalmuknak adva hangot, hogy súlyosbodhat a helyzet Koszovóban. A polgároknak joguk van békés tüntetésre, de arra is ügyelniük kell, hogy minden a legnagyobb rendben folyjon le, s ne harapozódjon el a helyzet ezeken a megmozdulásokon – állapították meg. A rend őreinek kötelessége biztosítani az efféle békés véleménynyilvánításokat – szögezték le a diplomaták. Nem szabad megsérteni a szabad gyülekezés demokratikus alapelveit. Felszólították Belgrádot és Pristinát, tartózkodjon az éles retorikától, ami csak felkorbácsolná a kedélyeket.

A Köztársasági Választási Bizottság pénteken közölte, a koszovói szerbek négy szerbiai községben, Tutin, Raška, Kuršumlija és Bujanovac szavazóhelyein voksolhatnak majd.

Magyar ember Magyar Szót érdemel