Közel 50 ezer tonna sárgabarack teremhet Szerbiában: az országban az elmúlt tíz évben nem termett annyi gyümölcs, mint idén – mondta Nenad Magazin, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora a Szerbiai RTV műsorának vendégeként. Kiemelte, hogy az idei gyümölcshozam elérheti az 1,5 millió tonnát is Szerbiában. A rekordterméstől nagyobb örömet már csak a terményért kapott rekordjövedelem okozhatna, ám a minőség és mennyiség sajnos sokszor nem arányos a bevétellel – mutatott rá a termények rendkívül alacsony felvásárlási árára a szakember. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az országban nincs elegendő kapacitás ekkora mennyiség feldolgozására.
A professzor kiemelte, hogy egyes gyümölcsfajtáknál – többek között az áfonyánál is – a termény minősége is kiváló, de például a meggy- és a sárgabaracktermés minőségére kihatott az aszály, és ezért az áruk is alacsonyabb. Utóbbiból országszinten akár 50 ezer tonna is teremhet, de a legtöbb termelő csupán 30-35 dinárt tud kieszközölni a termény kilogrammjáért. Várhatóan a szilvából is rekordhozamot szüretelhetnek majd a szerbiai termelők, ám a nehezített kivitel miatt az árak itt is alacsonyak – mondta a szakértő. Nenad Magazin szerint a málna málna 400 dinár/kg-os felvásárlási ára némi jövedelmet mégis biztosít a termelőknek – utalt az elmúlt napokban tiltakozó málnatermesztők követeléseire a szakértő. Hozzátette: az ágazatban jelentkező gondokat nem lehet leegyszerűsíteni a felvásárlási árakra.
A szerbiai gyümölcstermesztők legnagyobb problémájaként a feldolgozóipar korlátolt kapacitását emelte ki a szakember. Hangsúlyozta, hogy hiányzik a megfelelő átvétel, a gyors hűtés, de a csomagolás és a friss gyümölcs értékesítése terén is gondok vannak. A feldolgozók nem állnak készen arra, hogy rövid időn belül nagy mennyiségű meggyet és sárgabarackot kezeljenek megfelelően – erősítette meg a professzor, aki szerint a szerb államnak jelentős eszközöket kellene fordítania a feldolgozóipar fejlesztésére ahhoz, hogy hozzáadott értéket lehessen megvalósítani a terményekből.
A belgrádi kollégáival ellentétben az újvidéki professzor úgy véli, hogy a fiatalok érdeklődnek a mezőgazdaság iránt: az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karát ugyanis az idei beiratkozásnál 20 százalékkal több hallgató választotta, mint tavaly. Nenad Magazin erre alapozza azt az állítását, miszerint a fiatalok továbbra is jövőt teremtő lehetőséget látnak az ágazatban.
