Szerbiában 19 pénzintézet működik, amelyek tavaly 6,5 százalékkal 1,4 milliárd euróra növelték nyereségüket. A hat legnagyobb pénzintézet, amely a piac háromnegyedét uralja, összesen 1,2 milliárd eurós profitot ért el – írja a Biznis i finansije.
Miközben a bankok továbbra is kiemelkedő eredményeket érnek el, a szerb gazdaság növekedése lassul. A bruttó hazai termék (GDP) 2025-ben mindössze 2 százalékkal bővült. Az ipari termelés 0,9 százalékkal nőtt, 2026 első négy hónapjában pedig már csak 0,2 százalékos emelkedést mutatott, miközben az építőipar 5,1 százalékkal esett vissza.
A szakértők szerint a bankok és a gazdaság közötti szakadék egyre mélyül. Míg a mikro-, kis- és középvállalkozások erős hazai és külföldi versenyben működnek, addig a bankszektorban jóval kisebb a verseny, ami korlátozza a vállalkozások finanszírozási lehetőségeit.
Radmila Trifunović, a Metalac ipari vállalat vezérigazgatója a Biznis i finansije gazdasági szaklapnak elmondta, hogy a termelővállalatoknak számos nehézséggel kell megküzdeniük: magasak az energia-, a szállítási és a logisztikai költségek, csökken a kereslet, változnak a fogyasztói szokások, emellett a magas kamatlábak is megnehezítik működésüket.
– A bankok működését azonban kevésbé érintik ezek a kihívások, mivel számukra a pénz kihelyezése egyszerűbb folyamat. A szerb gazdaságnak nagy szüksége van a finanszírozásra, ezért a vállalkozások nagyrészt a bankokra vannak utalva. Bár a magas kamatok a bankoknak sem kedveznek, mert megnehezítik a hitelek kihelyezését, a túl alacsony kamatok sem jelentenek jó megoldást. A hitelfeltételek a vállalkozások pénzügyi helyzetétől is függenek: a stabilabb cégek könnyebben jutnak kedvező hitelhez, miközben a nehezebb helyzetben lévő vállalkozásoknak lenne a legnagyobb szükségük finanszírozásra. A hitelt elsősorban beruházásokra érdemes felvenni, mert ha egy vállalkozás már a bérek kifizetését is hitelből fedezi, az súlyos pénzügyi problémákra utal – fejtette ki Trifunović.
Zoran Grubišić, a Belgrádi Bankakadémia tanára szerint a bankok magas nyeresége addig tartható fenn, amíg a vállalatok a működésükből képesek kifizetni a hiteleik kamatait. A hitelkamatok nagyságát nemcsak az ország gazdasági megítélése, hanem az adott vállalkozás pénzügyi helyzete és megbízhatósága is befolyásolja. A stabilabb cégek könnyebben és kedvezőbb feltételekkel jutnak finanszírozáshoz, míg egyre több vállalat választja a bankhitel helyett a kötvénykibocsátást. Grubišić szerint a vállalati hitelek kamatainak állami korlátozása nem lenne megfelelő megoldás, mert a kamatok a piaci viszonyok és a kockázatok alapján alakulnak.
Saša Đogović közgazdász szerint a szerbiai bankszektorban tapasztalható csökkenő verseny is hozzájárul a magas kamatokhoz, ugyanakkor a hitelkereslet visszaesése később mérsékelheti azokat.
– Jelenleg azonban az állami beruházások – köztük az EXPO-hoz kapcsolódó projektek – és a külföldi befektetések továbbra is fenntartják a hiteligényt, ami kedvez a bankok nyereségének. Ugyanakkor az Európai Unió gazdasági lassulása már Szerbiában is érezteti hatását: csökkennek a beruházások, és egyre több vállalat, különösen a textil-, bőr- és autóiparban, kénytelen visszafogni működését vagy bezárni – fogalmazott Đogović.
A szakértő kiemelte, hogy az EXPO-beruházások lezárulása és a gazdasági környezet változása később a hitelkereslet csökkenéséhez vezethet. Emellett, ha az Európai Központi Bank kamatot emel, a Szerb Nemzeti Bank is követheti ezt, ami tovább növelheti a hitelkamatokat.
Milan Kovačević beruházási tanácsadó elmondta, hogy a magas hitelkamatok részben a szerb gazdaságpolitika következményei is. Úgy véli, hogy a külföldi tulajdonú bankok elsősorban a nyereségre törekednek, miközben a szabályozás túl nagy szabadságot ad számukra.
A szakértők szerint a vállalkozások számára továbbra is a bankhitel jelenti a legfontosabb finanszírozási forrást, ezért a hitelkamatok alakulása nemcsak a bankszektor eredményességét, hanem a beruházások ütemét és a szerb gazdaság növekedési kilátásait is jelentősen befolyásolja.
Nyitókép: Beta/AP
