– Senki sem foglalkozott a sajtóban azzal, hogy ki fizette ki a Dveri csoport plakátjait, akik nyíltan náci eszméket vallanak, de címoldali hír lett, hogy megtalálták azt a személyt, aki arra buzdította a polgárokat, hogy a népszámlálás során vallják magukat vajdaságinak. Tehát Szerbiában ma valaki nyugodtan lehet náci, de nem lehet vajdasági – sérelmezte a párt elnöke.
Kiemelte: Szerbia Oroszországhoz való közeledése az uniótól való távolodást jelenti, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az oroszországi nagykövet patriotizmusra oktatja a szerbeket, vagy, hogy Nišben orosz katonai bázist nyitnak. Az integráció, méghozzá válság általi megállítása, jelen esetben Vojislav Koštunica, Velimir Ilić és Tomislav Nikolić érdeke.
– A nagy orosz nemzetközi játékban Szerbia csupán egyszerű gyalogos a sakktáblán – szögezte le a pártelnök.
Véleménye szerint a kollektív bűnösség eltörlésével kapcsolatban a Vajdasági Magyar Szövetség és a szerb kormány között nem megegyezés történt, hanem a VMSZ egyszerűen feladta az eredeti ötleteit, és ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint a VSZL. Kiemelte, ebben a történetben a magyar állam nem viselkedett diplomatikusan, hiszen beleavatkozott Szerbia belpolitikájába.
– E beavatkozás legnagyobb vesztesei a vajdasági magyarok lehetnek, hiszen csupán idő kérdése, mikor fogják az úgynevezett Európa-barát pártok azzal vádolni őket, hogy meg akarják akadályozni Szerbia uniós csatlakozását, valamint azzal, hogy Magyarország gondoskodására hajtanak. Ahogy Szerbiának nem lehetnek intézményei Koszovóban, úgy Magyarországnak sem lehetnek intézményei Vajdaságban – érvelt Čanak.
Megjegyezte: a kollektív bűnösség körül kialakult vitában a VMSZ módosítási indítványa minden olyan Szerbia területén élő személyt felmentett volna a bűnösség alól, akik önkéntesen vettek részt a második világháborúban és háborús bűnöket követtek el, míg a VSZL álláspontja az volt, hogy a rehabilitáció folyamán bizonyosodjon meg azon személyek ártatlansága, akik úgy gondolják, hogy nem követtek el háborús bűnöket.
A VSZL elnöke szerint mihamarabb ki kell deríteni, hogy ki a felelős a koszovói történésekért, azonban a hatalmi koalíció védelmezi e személyeket, ugyanis a vizsgálat könnyen átalakulna a parlamenti ellenzék üldöztetésévé. Vélekedése szerint Tomislav Nikolić az, aki a legtöbbet tud az észak-koszovói történésekről.
