Államelnöki megbízatásának leghosszabb külföldi tartózkodásaként említette Aleksandar Vučić szerb államfő azt az ötnapos látogatást, amelyet a héten Kínában töltött el. Az ott-tartózkodásáról szóló jelentések és híradások ismét tele voltak az olyan megszokott frázisokkal, mint hogy a látogatása „új mérföldkő lesz a kétoldalú kapcsolatokban és együttműködésben”, hogy „az átfogó stratégiai partnerség új magasságokba emelkedik”, és hogy a tárgyalások középpontjában „az új beruházások, az infrastrukturális projektek, valamint a geopolitikai és regionális kérdések” állnak. Ezeket megerősítette a szerb államfő fogadtatása is: Vučićot már az első napon a Kínai Népköztársaság legmagasabb állami kitüntetésével, a Barátság Érdemrenddel tüntette ki maga Hszi Csin-ping kínai elnök. Ennek olyan jelentőséget tulajdonított a szerb delegáció, ami szerintük „minden ajtót megnyitott számukra”.
A szkeptikusok azonban kétkedve fogadták a hét elején beérkező információkat. A Danas napilap több olyan forrásból is idézett, amelyek megkérdőjelezték, hogy az említett érdemrend valóban hasznot hoz-e Szerbiának, vagy csak az elnöki lakosztály kiemelt dísze marad. Egyes megmozdulások még azzal is megvádolták a szerb delegációt, hogy „eladják az országot” és kiszolgáltatottá teszik a szerb népet a kínai haszon fejében. Bár a szerb elnök világosan megfogalmazta a gőgös állami hivatalnokokról szóló nyilatkozatában, hogy „nem vásárolgatni megy Kínába, hanem hogy milliárdokat hozzon Szerbiába, és jót tegyen az országnak”, a közvéleményt erről mégsem győzték meg az első napok jelentései. A többséget ugyanis azok a konkrétumok érdekelték, amelyek a látogatásnak köszönhetően valóban megvalósulnak Szerbiában.
Nos, teszünk egy próbát arra, hogy megtisztítsuk a sallangoktól a héten beérkező hírdömpinget, és megpróbáljuk kihámozni, mely egyeztetések válhatnak gazdaságilag is hasznossá az országnak. A csütörtöki, utolsó napról szóló beszámolók szerint ugyanis csak aznap 29 céggel egyeztetett Vučić, de „akkora volt a kínai cégek érdeklődése, hogy ha belefért volna a napba, akkor még 50-nel tárgyalhatott volna”. Félretesszük tehát a Hszi Csin-ping-találkozót, amelyen a „Szerbia és Kína új korszakra épülő, közös jövőn alapuló partnerségének további erősítéséről és fejlesztéséről”, valamint „négy globális kezdeményezés közös megvalósításának előmozdításáról” írtak alá egyezményt az államfők. És azt is, hogy Vučić az első napon a kínai elnökkel „országunk biztonsági szintjének és védelmi kapacitásainak emeléséről” egyeztetett, kérte Szerbia bevonását a chipellátási láncba, és megállapították, hogy „kutatóintézetek jövőbeli közös munkája kvantumugrást jelenthet a két ország együttműködésében”. Maradunk inkább annál, hogy az első napon szó volt a kínai vállalatok bevonásáról a Pčinjski körzetbe, valamint Vranjeba és Leskovacba. Azaz az olyan tárgyalásokat listázzuk, amelyek eredményeit remélhetően a mindennapi életben is észlelhetik majd a szerbiaiak.
A legfelsőbb szintű találkozóval megpecsételt első nap után a szerb delegáció a világ egyik legnagyobb acélipari és fémfeldolgozó konglomerátuma, a HBIS, a Bank of China, a China National Nuclear Corporation (CNNC) és a repülő autók (eVTOL – elektromos, függőlegesen fel- és leszálló járművek) és moduláris légi közlekedési eszközök fejlesztésére és gyártására specializálódott ARIDGE vállalatcsoportok vezetőivel is találkozott. A szerb küldöttség felkereste a Xiaomi autógyártó pekingi üzemét is, ahol a szerb elnök be is ült abba a hangvezérléssel működő csúcsmodellbe, amely óránként akár 350 kilométeres sebességet is képes elérni. A látogatás után a szerb államfő bejelentette, hogy a vállalatot meghívta a belgrádi Expo 2027 világkiállításra, és nagyszabású állami támogatásokat kínált fel egy esetleges szerbiai beruházás esetén.
Forrás: Beta
Nem sokkal ezután pedig már érkezett is a hír arról, hogy két hónap múlva humanoid robotok érkeznek Szerbiába. Vučić ugyanis a Zhejiang tartománybeli Jiaxing városában is tárgyalt kínai befektetőkkel. Miután megtekintette a Minth Future Factory innovációs központot, valamint az Agibot robotikai vállalat képviselőivel is egyeztetett, bejelentette: július 10-e és 20-a között Szerbiában is megkezdődik a robotok gyártása. Kicsit furcsán hangzott, hogy Európában egyedül itt lesznek ilyen ember formájú gépezetek. Bizakodásra ad okot azonban az, hogy a szóban forgó kínai vállalattal a szerb küldöttek több megállapodást is aláírtak, melyek értelmében a Minth Future Factory 135 millió eurós beruházást és 600 új munkahelyet tervez nyitni Loznicán, illetve 91 millió eurós beruházást és 220 új munkahelyet létesítene Šabacon – ahol egyébként a humanoid robotok is készülnének.
Az államfő által vezetett szerb delegáció további 33,5 millió euró értékű, újvidéki beruházásra is leszerződött a SHAK autóipari alvázak és szerkezeti elemek gyártásával foglalkozó vállalattal. A BMTS Technology céggel 13,3 millió euró értékű beruházásról szóló megállapodás született, a Xingyu Automotive vállalattal pedig 77 millió euró értékű befektetési szerződést írtak alá. Bejelentették azt is, hogy a Linglong Tire gumiabroncsgyártó vállalat új, 566 millió eurós beruházást és 400 új munkahely létrehozását tervezi Nagybecskereken, ahogy a Yusei vállalat 27 millió euró értékű niši beruházását is, amely 280 új munkahelyet teremt. Vučić a Jiaxing-i látogatáshoz kötötte azt a bejelentést is, hogy Inđiján, Ćupriján és Leskovacon új ipari zónákat hoznak létre. A híradások összesítői szerint a Zhejiang tartománybeli látogatás 953 millió eurós beruházást hozhat Szerbiába, ami közel 1700 új munkahelyet teremthet.
Az utolsó napon kereskedelmi kapcsolatokkal megbízott kínai hivatalnokokkal is találkozott az államfő Sanghajban, akik választ adtak arra, hogy a szerb termékeket hogyan lehetne a kínai nagyváros üzleteiben felismerhetővé tenni, és Szerbia hogyan erősíthetné meg az online eladását Kínában. Emellett az ipari parkok fejlesztésére, textiliparra, ingatlanfejlesztésre, szállodaiparra és a megújuló energiákra fókuszáló Guannan Group óriáscég képviselőivel is találkozott Vučić, de továbbfejlesztéseket egyeztetett a Zijin Mining Group bányászati céggel, amely – a közvélemény kétkedő befogadásával ugyan, de – már üzletel Szerbiában. Új befektetésekről és munkahelyekről, valamint a már folyamatban levő projektek befejezéséről tárgyalt az államfő a TBEA villanyenergia átvitelével foglalkozó céggel is. Mindennek elsősorban a nagybecskereki és a Šid környéki lakosok látják majd előnyét – hangoztatta az államfő, aki csütörtökön a NORINCO hadi felszerelést gyártó kínai óriással, valamint az AVIC, az ALIT, a CASIC, a CASC és a CETC cégóriások képviselőivel is találkozott. Ezektől a találkozóktól „az ország biztonságának és hatékonyságának növelését” reméli az államfő, ami „minden szerbiai polgár érdeke”. Sanghaji látogatása kapcsán kiemelte annak idegenforgalmi jelentőségét is, hogy az Air Serbia az elmúlt években közvetlen járatot indított ebbe a „csodás kínai nagyvárosba”.
Bevásárolt hát a szerb delegáció Kínában. Emellett megkoszorúzta a pekingi Tienanmen téren található Népi Hősök Emlékművét, és a kínai kommunista párt történetével is részletesen megismerkedett, de csütörtökön részt vettek a Kínai–Szerb Ifjúsági Kulturális Központ megnyitóján is. Remélhetőleg pár szerb minőségi bor is került a puttonyba, amelyet a kínai nagyvárosok egyikéből hoznak haza annak bizonyítékául, hogy a két évvel ezelőtt megkötött szabadkereskedelmi egyezmény is él és fejlődik.
Ui.: Hangsúlyozzuk: a valódi „bevásárlólista” a befektetésekre vonatkozik, a borosüvegek csupán a képzelet szüleményei, amelyet a pekingi, csia-hszingi és sanghaji utcák fotói ihlettek.
Nyitókép: Beta
