A zomboriak továbbra is büszkék lehetnek soknemzetiségű közösségükre, a 2011-es népszámláláson ugyanis kitűnt, hogy a város és a környező falvak népessége 11 360 fővel csökkent ugyan, de a két népszámlálás közt egyetlen nemzet se tűnt el a környékről. A köztársasági statisztikai intézet által nyilvánosságra hozott összeírási adatokból kitűnik, hogy a városban az összeírási kérdőíven szereplő mind a 21 nemzetnek él képviselője.
A város és a közigazgatásilag hozzá tartozó falvak területén legnépesebb a szerbség, a lakosság 63,29 százalékát teszi ki. A magyarok a lakosság 11,49 százalékát képezik, számuk 9874, vagyis 2002-höz képest egy település lakosságának létszámával, 2512 lélekkel csökkent a magyarság jelenléte! A horvátok száma 7070 (8,23%), a bunyevácoké 2058 (2,39%), a romáké 1015 (1,18 %), míg a többi nemzet aránya nem haladja meg az egy százalékot az összlakosság létszámához képest.
A tavalyi népszámlás során a város területén 489-en olyan nemzethez tartozónak vallották magukat, amely nem szerepelt az összeíró íven, így nem derült ki, hogy valójában hány nemzet tagja él a városban, de feltételezések szerint harmincnál többre tehető a számuk.
Hozzá kell tenni, hogy közel másfélezer polgár nem nemzeti, hanem regionális hovatartozását adta meg a kérdezőbiztosoknak, 6534-en pedig nem adtak választ a nemzeti hovatartozásukra vonatkozó kérdésre, így a lakosság 9,88 százalékáról nem derül ki, melyik nemzethez tartozik, ami jelentősen árnyalja az összeírás eredményét.
Zombornak a hozzá tartozó településekkel 85 903 lakosa van, magának a városnak pedig 47 623, itt is a szerbek száma a legnagyobb, majd következnek a horvátok, a harmadik helyen a magyarok 12 fővel maradnak el mögöttük. A két népszámlálás között szinte minden nemzet lélekszáma megfogyatkozott, a szerbeké közel öt és félezerrel, ennek ellenére a teljes populációvesztés tükrében lakossági arányszámuk növekedett. Szlováknak számra ugyanannyi polgár vallotta magát, mint kilenc évvel korábban. Ez alatt az idő alatt a romák száma több mint megkétszereződött, németnek 339 helyett 494-en vallották magukat, a románok száma harmadára csökkent, a montenegróiaké közel megfeleződött, s amíg 2002-ben még 5098-an vallották magukat jugoszlávnak, tavaly mindössze 852-en.
A statisztika természetesen nem ad választ a nagyarányú elvándorlás miértjére, de egyértelműnek tűnik, hogy első helyen a megélhetési migráció áll.
