Az elmúlt napokban az élsporttal kapcsolatban kétszer hangzott el a bojkott fogalma. Előbb egy seregnyi élvonalbeli teniszező jelezte, hogy többek között elégedetlen a pénzjutalmak összegével és annak elosztásával a négy nagy tornán, a tiltakozó távolmaradás lehetőségét pedig a nevükben a női világelső fehérorosz Arina Szabalenka mondta ki.
Később, amikor a szerb pólósok kapitánya, Uroš Stevanović lemondott, mert a szövetségben összeférhetetlennek tartják, hogy egy időben a kragujevaci Radnički edzője is legyen, 11 játékos tudatta, hogy nem vállalják tovább a válogatottságot, mert a szövetség új elnöke, a volt kapus Slobodan Soro becsmérlően azt találta mondani, hogy a válogatott legutóbbi sikere, a belgrádi Eb-arany, nem a rendszer, hanem a véletlen eredménye.
A teniszezők nemcsak a pénzt emlegették, bár bizonyosan gondoltak a saját zsebükre is, hanem a sajátságos gondviselést, az arra rászorulók elképzelhető megsegítését sérülések, betegségek és egyéb esetekben, valamint fontos kérdésekben a játékosok véleményének kötelező kikérését is.
A közleményt Arina Szabalenka, Coco Gauff, Iga Świątek, Jessica Pegula, Madison Keys, Jasmine Paolini, Emma Navarro, Csinven Dzseng, Mira Andrejeva és Paula Badosa, illetve Jannik Sinner, Carlos Alcaraz, Alexander Zverev, Taylor Fritz, Alex de Minaur, Casper Ruud, Danyiil Medvegyev, Andrej Rubljov és Sztefanosz Cicipasz írta alá. A névsor tekintélyes, viszont a megosztottságot tükrözi például Jelena Ribakina, Amanda Anisimova, Elina Szvitolina, Karolina Muchová, Victoria Mboko, Naomi Oszaka, valamint Félix Auger-Aliassime, Ben Shelton, Lorenzo Musetti, Alekszandr Bublik és mindenekelőtt Novak Đoković kimaradása. Utóbbi, aki éveken át jelzett harcot az ATP és a WTA ellen a saját alapítású, PTPA elnevezésű szervezet révén, előbb, minimális eredmény felmutatása nélkül, felhagyott az egésszel, kilépett a PTPA-ból, néhány nappal a fentiek után pedig burkoltan támogatta sorstársai elképzeléseit.
A pólósokat meglepte a szövetség elnökének sértegetése, hogy a diadaluk nem tehetség, tudatos munka, befektetett erő és vállalt áldozatok eredménye. A januári Eb aranyérmesei közül 11 jelentett bojkottot: Nikola Jakšić, Dušan Mandić, Strahinja Rašović, Viktor Rašović, Sava Ranđelović, Đorđe Lazić, Nemanja Vico, Nikola Dedović, Petar Jakšić, Radoslav Filipović és Radomir Drašković. Nem társult hozzájuk a hatalom részéről állítólag támogatott Novi Beograd csapatának négy tagja: Milos Ćuk, Milan Glušac, Nikola Lukić és Vasilije Martinović.
Mellesleg a szerb (korábban jugoszláv) pólóra soha senki sem mondhatta, hogy eredményei a véletlen szüleményei. Az 1952-ben nyert első érem óta 72 nagy tornán (olimpia, vb, Eb) 49 érem a termés, 20 arany, 15 ezüst és 14 bronz. Olimpián Szerbia 3, 1, 3, Jugoszlávia 3, 4, 0, vb-n Szerbia 3, 2, 3, Jugoszlávia 2, 0, 2, Eb-n Szerbia 9, 2, 1, Jugoszlávia 0, 6, 5.
Amúgy jellemző, hogy a bojkottálók biztató választ még nem kaptak.
