2025. június 8., vasárnap

Hét hónap alatt gyárat építettek

Az idei év elején a doroszlói Holló Róbert még csak papíron mutatta az agropellet-gyár terveit, április 23-án elhelyezték az alapkövet, november végén már büszkén vezetett végig a gyárcsarnokon, két hét múlva pedig már be is indul a gyár. Ennyi a sikertörténet rövid összefoglalója.

A feldolgozóüzem bejárata (Fekete J. József felvételei)

Az agropellett alternatív energiaforrás, bármilyen mezőgazdasági, illetve növényi hulladékból előállítható. Fő előnye a tűzifával, szénnel, kőolajjal szemben, hogy azok a növények, a kukorica, búza, repce, energiafű, lucerna, szója, repce- és napraforgómag, kölesszalma, avar stb., amelyekből pellett készül, minden évben újra kinőnek, és levágják, learatják őket. Hulladék, értéktelen szemét az alapanyag, ami hatalmas jövedelmet hozhat. Mostanság villanyerőművek használják elsődleges energiaforrásként, de a házi központi fűtésű kazánok tulajdonosai is egyre inkább kedvelik.

A doroszlói gyár mintegy 10 000 hektárról vásárolja föl a biomasszát, amit hatalmas, hatszáz kilós bálákba préselnek, ezek a gyárból apró, 12 mm-es kapszula nagyságú fűtőanyagként kerülnek ki.

Ahhoz, hogy a gyár megépülhessen, 12,5 millió eurót kellett beruházni, ami mögött a cseh Bridge Power Investments cég, valamint uniós és tartományi források állnak. Holló Róbert tizenegy hektáros területtel szállt be az üzletbe, ami ideális fekvése miatt keltette fel a beruházó érdeklődését. A gyár közvetlenül a Duna–Tisza–Duna-csatorna partjára épült, egyhektárnyi területen, a többi tíz hektáron tárolók állnak. Az üzem napi 300 tonna pellet előállítására képes, a világon csak két ekkora kapacitású gyár létezik, mindkettő az Egyesült Államokban.

– Harminc éve morfondíroztunk azon, hogy valami gyárat kellene építeni Doroszlón, s ez végre megvalósult. Megtaláltuk a cseh partnert, és attól fogva nem válogattam az eszközökben, csakhogy itt tartsam a faluban. A gyárra ugyanis nagy szükség van, mert a parasztember korábban meg tudott élni a maga tíz hektárjáról, ma viszont száz hektárra van szükség a normális élethez. A termelő innentől fogva azért is pénzt kaphat, amit különben leszántana vagy elégetne, s az sem mellékes, hogy a gyár több mint félszáz helybelinek ad munkát. Családom résztulajdonosa a gyárnak, mi biztosítjuk a teljes logisztikát. Bár az üzemcsarnokban még szerelés alatt állnak a gépek, mi már dolgozunk. Saját présgépeinkkel begyűjtöttük a biomasszát, amit december derekától dolgozunk föl. Jövőre a termelők már maguk hozhatják a gyárba a bebálázott szalmát és egyéb biomasszát, amit kilóra lemérünk, és kifizetjük az árát. Nagy a földművesek érdeklődése, de nagy munka is áll előttünk – magyarázta Holló Róbert vállalkozó, a gyár résztulajdonosa.

Milan Milić, a Bridge Power Investments (BPI) cég szerbiai igazgatója büszkén mutatta a korszerű üzemet, amelynek a helyén alig több mint fél éve még csak mező terült el.

– Sikerült kiépítenünk a teljes infrastruktúrát és minden egyebet, ami a gyár üzemeléséhez szükséges. A helyi önkormányzat sokat segített, hogy megszerezzük a gyár működtetéséhez szükséges összes engedélyt, így gyakorlatilag máris megkezdhetjük a termelést – nyilatkozta Milić.

Egyszerre folynak a kül- és beltéri szerelések

A beruházó társaság már megkereste a nemzeti foglalkoztatási szolgálatot, hogy munkásokat toborozzon. Az első szakaszban ötven, a másodikban még 20–25 dolgozót vesznek föl, lesznek köztük betanított munkások és magasan szakképzettek is.

A doroszlói üzem jelenleg a régió legkorszerűbb pelletgyára, a termelés automatizált, a készterméket pedig közel száz százalékban exportálja.

Ennek kapcsán nyilatkozta Siniša Lazić, Zombor város képviselő-testületének elnöke, hogy a helyi önkormányzat számára rendkívül fontos a doroszlói gyár.

– Attól a naptól fogva, hogy a csehországi beruházó tárgyalásra hívott bennünket, mindössze 8–9 hónap elteltével, két hét múlva beindul a termelés egy előtte nem létezett gyárban. Ebből is látható, hogy a helyi és a tartományi adminisztráció mindent megtett, hogy mielőbb megtörténjen az engedélyeztetés, megvalósuljon a beruházás, és az év végéig 50–70 ember munkát kapjon Doroszlón – összegezte Lazić.

Magyar ember Magyar Szót érdemel