Nyugat-Bácska munkaügyi felügyelősége meghagyta a zombori Sunce étolaj- és növényi zsírok gyárának, hogy a legsürgősebben vegye vissza a korábban elbocsátott tizenegy dolgozóját. A felügyelőség végzése nem helyezi hatályon kívül a fölmondásokat, csupán elodázza annak végrehajtását, mindaddig, amíg a bíróság nem hoz jogerős ítéletet a munkaadó és a kirúgott alkalmazottak perében.
A felügyelőség az ellenőrzés során és a dokumentáció áttekintését követően megállapította, hogy az alkalmazottak jogai három különböző alapon is csorbultak.
A munkaadónak kötelessége lett volna programot hoznia a munkaerő-fölösleg kérdésének megoldására, amit be kellett volna nyújtania a szakszervezetnek, valamint a foglalkoztatás terén illetékes köztársasági intézménynek, vagyis nem tette lehetővé a dolgozóknak jogaik érvényesítését a nemzeti foglalkoztatási szolgálatnál, illetve a végkielégítésre szóló jogukat, amit a kollektív szerződés ír elő.
A Sunce Rt. második mulasztása, hogy az alkalmazottait határozatlan időre helyezte át másik munkaadóhoz, a verbászi Vital Rt-hez. Ez ugyanis csupán akkor lehetséges, ha az érintett alkalmazottak írásban adják hozzá beleegyezésüket. Ennek hiányában a más munkahelyre irányítás legfeljebb egy évig tarthat.
A munkaügyi felügyelőség megállapította, hogy a munkaadó egyetlen nap leforgása alatt három különböző dokumentumot kézbesített az érintett alkalmazottaknak, amelyekben valamiféle jogérvényesítésre tett ajánlatot, ám akkor még nem lépett érvényre a munkaköri leírásról és munkaszervezésről szóló szabályzat, amit ugyancsak mulasztásként értékelt a felügyelőség.
A tizenegy női alkalmazottat azt követően bocsátották el az olajgyárból, hogy ott megszüntették a margarin és majonéz gyártását. A munkaadó Verbászra helyezte át őket, de a dolgozók ezt nem fogadták el, mert naponta száz kilométernél többet kellett volna utazniuk, a munkaadó pedig nem biztosított ehhez járművet, és az útiköltség megtérítésében is fukarkodott. A munkásnők viszont közösségi közlekedési eszközökkel nem juthattak volna el mindhárom műszakban a verbászi olajgyárba.
A felügyelőség az elbocsátást követően közel két hónapra hozta meg a végzést, ami a per lezárásáig szociális biztonságot szavatol a menesztett dolgozóknak.
Értesüléseink szerint a munkáltató eddig még nem hívta vissza az alkalmazottakat, erre vélhetően a hét végéig sor kerül, addig viszont az olajgyárnak új szabályzatot kell hoznia a munkahelyi besorolásról, hiszen a tizenegy nő munkahelye két hónappal ezelőtt megszűnt.
Az esettel kapcsolatosan Nemanja Delić polgármester elmondta, hogy a helyzet megoldásába bekapcsolódott a helyi önkormányzat szociális-gazdasági tanácsa, a gazdasági-termelési tanács, és a gazdasági-privatizációs bizottság.
– Mindezek az intézmények hozzájárultak a probléma megoldásához. Személyesen követeltem a két olajgyár tulajdonosától, az Invej társaság vezetőjétől, hogy együtt találjunk megoldást. Célunk, hogy a Zombor területén lévő gyárak működjenek, és a mostanihoz hasonló esetekben a dolgozók pártját fogjuk – nyilatkozta Zombor polgármestere.
