Éjszakába nyúlt az Aleksandar Vučić köztársasági elnök és a Gabriel Escobar, az USA nyugat-balkáni különmegbízottja, valamint a Miroslav Lajčak, az EU a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselője közötti háromoldalú, csütörtökön kora este kezdődött tárgyalás. Ezzel az EU és az USA küldöttjeinek szerdán Koszovóban kezdődött tárgyalássorozata folytatódott. Mint arra már korábban rámutattak a felek, a tárgyalássorozat célja a feszültségek enyhítése Koszovóban, a brüsszeli párbeszéd múlt héten eredménytelenül végződő fordulóját követően, és a szerb fél által elvitatott pristinai határozatok szeptember 1-jén való alkalmazásának megkezdése előtt.
A SZERB KÖZSÉGEK KÖZÖSSÉGE ELENGEDHETETLEN
Szerbia megpróbál konstruktív és észszerű lenni és a nemzeti érdeket képviselni, valamint őrizni a békét és a stabilitást – emelte ki a téma kapcsán Aleksandar Vučić az osečinai szilvafesztivál ünnepélyes megnyitója után pénteken. Mint az újságírói kérdésekre válaszolva kifejtette, elsősorban az a fontos, hogy a koszovói szerbek békésen élhessenek az otthonaikban. Rámutatott, a csütörtök esti egyeztetésen is elmondta, hogy Szerbia kész tiszteletben tartani a mozgásszabadságra vonatkozó 2011-es határozatot, a probléma az, hogy egyesek olyasmit is alkalmaznának, amit az említett dokumentum nem tartalmaz. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a szerbiai személyes okmányokkal utazó, Koszovóban lakcímmel rendelkező szerb polgároknak be- és kiutazási okmányt állítsanak ki – hangsúlyozta az államelnök. Szavai szerint a koszovói szerbek nem akarják elfogadni sem az említett okmányokat, sem a rendszámtáblák lecserélését, így nem hozhat olyan döntéseket, amelyeket a lakosság elutasít. Mindemellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kapcsolatok rendezéséhez elengedhetetlen a koszovói szerb községek közösségének a megalapítása – emelte ki. Vučić megismételte, attól tart, hogy ha jelenleg sikerül is enyhíteni a feszültséget, hamarosan más tényezők váltanak ki újabbakat.
Az államelnök nem hiszi, hogy szeptember 1-jén bármi drámai történik, főleg nem a rendszámtáblák miatt, mivel a lecserélés folyamatának két hónapig kellene tartani. Mint hozzátette, esetleg a be- és kiutazási okmányok miatt kérdéses, hogy mi történik szeptember 1-jén, ha valóban elkezdik kiállítani az említett dokumentumot. Reméli, hogy legalább utóbbi kérdés kapcsán sikerül kompromisszumra jutni a pristinai féllel – emelte ki a köztársasági elnök, majd bejelentette, hogy szombaton délelőtt tájékoztatja érdemben a polgárokat a koszovói kérdés kapcsán.
AZ USA BÍZIK A KOMPROMISSZUMBAN
Reméli, hogy a koszovói szerbek mindennapjai semmiben sem változnak szeptember 1-jén – emelte ki pénteken a sajtónak nyilatkozva Gabriel Escobar. Mint arra rámutatott, azt reméli, hogy az említett naptól kezdve a koszovói szerbek nem válnak vendéggé saját otthonaikban, továbbá senki nem terheli őket további adminisztratív jellegű kötelezettséggel, illetve Szerbia és Koszovó legitim polgáraiként élhetik békében az életüket. Az N1 tv összeállítása szerint Escobar hiszi, hogy az említett célt sikerül elérni, noha elismerte, hogy a belgrádi és a pristinai fél álláspontja szöges ellentétben áll egymással. Mindkét fél figyelmét felhívták arra, hogy elengedhetetlen az eddigi megállapodások alkalmazása és a konstruktív párbeszéd folytatása – mondta Escobar.
– A koszovói illetékesekkel tárgyalván Miroslav Lajčakkal rámutattunk arra, hogy a szerb községek közösségére vonatkozó megállapodás alkalmazása ugyancsak megkerülhetetlen. Természetesen határidők nem kerültek előírásra, az USA viszont abban bízik, hogy mielőbb egyeztetés kezdődik a közösség megalakításáról. Ez nem azt jelenti, hogy a feleknek azonnal megállapodásra kell jutniuk a részletekről, az a legfontosabb, hogy beszélgessenek a témáról, illetve a községek közösségének esetleges formájáról. Az USA nem résztvevője a párbeszédnek, ugyanakkor támogatja, mivel hiszi, hogy csakis azáltal érkezhetnek el a felek a kapcsolataikat átfogóan rendező megállapodásig, utóbbi pedig kulcsfontosságú „mindkét ország” európai uniós jövőjének szempontjából – fogalmazott Escobar.
Miroslav Lajčak a csütörtök esti tárgyalást követően Twitter-bejegyzésben adott hangot abbéli reményének, hogy a felek jó úton haladnak. Mint hozzátette, hálás, amiért a szerb köztársasági elnök igyekezett támogatni az európai megoldást. Az egyeztetéseket folytatják – emelte ki.
NYITOTTAK A KÖLCSÖNÖSSÉGRE
Mindeközben Albin Kurti koszovói miniszterelnök, reagálva a szerbiai vezetés elmúlt napokban több alkalommal is hangsúlyozott megállapítására, hogy a koszovói különleges biztonsági alakulatok bevonulása az északi térségbe a KFOR és a négy község polgármesterének az engedélye nélkül ellenben áll a korábbi megállapodásokkal, valamint az ENSZ 1244-es határozatával, közölte, hogy senki nem akadályozhatja meg ezen alakulatok bevetését az említett térségben. A B92 hírportál összeállítása szerint kiemelte, hogy szeptember 1-jén megkezdik alkalmazni a rendszámtáblák lecserélésére, valamint a be- és kiutazási okmányokra vonatkozó határozatokat. Amennyiben a biztonsági helyzet megköveteli, a koszovói intézmények reagálni terveznek, hangsúlyozta, mondván, hogy csütörtökön találkozott a KFOR parancsnokával, valamint a koszovói rendőrség és az EULEX illetékeseivel. Arra a megállapításra jutottak, hogy nem kerülhet sor útzárlatokra. A koszovói államnak vannak szervei, így ha arra szükség lesz, nemcsak a rendőrség, hanem a különleges rendőrségi alakulatok is eljárnak az ügyben – mondta Kurti.
A koszovói miniszterelnök a német Die Weltnek nyilatkozva arról beszélt, hogy értékelése szerint a jelenlegiekhez képest több KFOR-katonának kellene gondoskodnia a béke megőrzéséről Koszovóban, és ugyancsak sürgette a német katonák érkezését. „A szomszédos Szerbia folyamatosan provokál, továbbá politikailag és katonailag is szorosan együttműködik Oroszországgal” – jegyezte meg Kurti. A koszovói miniszterelnök a folytatásban arról beszélt, hogy amennyiben a koszovói személyes okmányokkal utazóknak többé Szerbiában nem állítják ki a be- és kiutazási okmányt, a pristinai vezetés, a kölcsönösség szellemiségét tiszteletben tartva, a szerbiai okmányokkal utazóknak sem állít ki ilyent szeptember 1-jétől. Elmondta, hogy augusztus 1-jén, amikor egy napon át alkalmazták az említett rendelkezést, 2679 be- és kiutazási okmányt állítottak ki. Szavai szerint a polgárok közül senki sem tiltakozott. Azt ugyancsak kifejtette, hogy július 31-én nem a szerb nemzetiségű átlagemberek kezdtek tiltakozni, „az útzárlatok emelését bűnözői struktúrák és mágnások szervezték meg”.
