A legitimáció kizárólag helyben található

Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.

A Vajdasági Magyar Szövetség központi Szent István napi rendezvényét szombaton a hagyományokhoz híven Szabadkán és Palicson tartották meg. A párt szervezésében megvalósuló rendezvénysorozat a Szent Teréz székesegyházban vette kezdetét, majd Palicson folytatódott, ahol kirakodóvásár, a Szabadkai Fúvószenekar koncertje, ökumenikus kenyéráldás várta az érdeklődőket, majd dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tartott ünnepi beszédet. Az esemény lezárásaként Rúzsa Magdi adott koncertet a Bagolyvár melletti területen.

A hívek a Szent Teréz székesegyházban egyszerre emlékeztek meg Szűz Máriáról, valamint Szent Istvánról. Az ünnepiszentmisét dr. Fábry Kornél, esztergom-budapesti segédpüspök celebrálta.

Az ökumenikus kenyérszentelésen a történelmi egyházak képvielői, a katolikus egyház nevében Fábry Kornél, Verebélyi Árpád, címzetes prépost, a református hívek nevében Harangozó László püspök, míg az evangelikus egyház képviseletében Dolinszki Áron lelkész szentelte meg az újkenyeret.
 

Pásztor Bálint beszédében elmondta, hogy a VMSZ harminc éve emlékezik meg Palicson Szent István királyról, az államalapításról, és ad hálát az újkenyérért. Szavai szerint az azóta eltelt időszakban sok minden változott, abban az időben egy bizonytalan történelmi helyzetben voltunk, más volt a politikai környezet, szűkebbek voltak a lehetőségek, és a vajdasági magyarságnak kevesebb intézménye működött, mint napjainkban, egyvalami azonban állandó, hogy a VMSZ az egyetlen parlamenti párt Szerbiában. A pártelnök ezt követően az est sztárvendégéről, Rúzsa Magdiról ejtett szót, kiemelve, hogy az előadó kizárólag a tehetségének, szorgalmának és kitartásának köszönhetően érte el céljait, és joggal nevezhetjük a legsikeresebb vajdasági magyarnak, éppen ezért jogtalan minden támadás, ami őt éri.

– Az elmúlt évtizedekben néha vendéggel, néha önkörben ünnepeltünk. Legutóbb 2022-ben ünnepeltünk politikusi vendég nékül, és az idén sem hívtunk senkit, elsősorban egymásra kell számítanunk. Ez az ünnepség nemzedéki felelősség, az elődök elindították, nekünk meg kell őriznünk, tovább kell építenünk és át kell adnunk az utánunk következőknek. De nemcsak Palicson ünnepeljük első szent királyunkat, az államalapítást, a magyarság évszázadokat átívelő tönkretehetetlenségét, hanem további 29 vajdasági településen. Szent István több, mint ezer éve egy működőképes országot teremtett, uralkodásának csaknem 42 esztendeje alatt rendet rakott, felelősséget vállalt, irányt jelölt ki, a keresztény Európához kapcsolta a magyarságot, megőrizte az ország önálló cselekvőképességét, nem hódolt be senkinek, de partnerségeket épített. A megmaradás feltételei akkor is, és most is, a hit, intézmények, rend, következetes munka. Az államalapítás hosszú és tudatos építkezés volt – fogalmazott Pásztor Bálint, kiemelve, hogy Szent István megvalósította a kereszténység és az európai gondolatiság összefűzését, egy olyan országot hagyott hátra, ami nélküle is működik.

A pártelnök elmondta, hogy a vajdasági magyarság helyzete a trianoni békediktátum óta többször gyökeresen átalakult, de sikerült megőrizni a közösséget, a kultúránkat, anyanyelvünket, és intézményrendszert alakítottunk ki. Majd kitért arra, hogy az elmúlt tanévben 1300 magyar anyanyelvű diák kezdte meg tanulmányait, magyar nyelvű középiskolai oktatás 34 intézményben valósult meg, ösztöndíjrendszerünk van, ugyanakkor az Európa Kollégium 380 hallgatóval teljes kapacitással működik, és a diplomahonosításra továbbra is nagy az érdeklődés.

– Több, mint száz évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy a vajdasági magyarság a 21 században is magyar óvodákkal és iskolákkal, saját kulturális intézményekkel, nemzeti tanáccsal, politikai képviselettel, méltóságteljes ünnepekkel lesz életerős közösség? Miért sikerülhetett mindez? Az összefogás és a szívós kitartás miatt. Az önsajnálat, vádaskodás, vagdalózás pillanatnyi igazolást adhat, de jövőt nem, közösségi haszon nincs belőle. A közösség jövőjét csakis összefogással, békejobb nyújtással és állhatatos munkával lehet biztosítani. Az összefogás pedig a hétköznapokban vizsgázik. Van mire építenünk – mondta Pásztor Bálint ismertetve a gazdaságfejlsztési program eredményeit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elkészült a jövőre vonatkozó gazdaságfejlesztési és a mesterséges intelligencia stratégia is.

A pártvezető ezt követően a mindenkori magyar kormánnyal való kapcsolattartásról ejtett szót.

– 1990 óta a magyar nemzetpolitika meghatározó iránytűje Antall József miniszterelnök felelősségvállalása a határon túl élő magyarokért. A magyar kormányok gyakrolata különbözött, az alapelv azonban világos maradt Boross Péternél, Horn Gyulánál, Medgyesi Páternél, egy ideig Gyurcsány Ferencnél is, Bajnai Gordonnál és Orbán Viktornál. A külhoni magyar közösségek tiszteletet érdemelnek, önálló nemzetrészek, saját intézményeik és céljaik vannak, politikai képviselettel rendelkeznek, aminek legitimitását saját közösségének tagjai adják. Magyarország támogatást adhat, partnerként segíthet, hozzájárulhat az intézmények és a programok megerősítéséhez, fenntartásához. A külhoni magyar közösségek felelőssége pedig saját közösségük megszervezése, saját intézményrendszerük kialakítása, saját prioritásaik meghatározása és az egész magyar nemzet erősítése. Belgrád és Budapest kapcsolatokat, jogi kereteket, együttműködést és támogatást biztosíthat. A közösségi legitimáció forrása azonban kizárólag helyben található. Hogy kit illet a jog és a felelősség a közösség ügyeinek intézéséért, azt esetünkben a vajdasági magyar emberek mondják meg. Ez is a Szent Istváni gondolat egyenes következménye, és ugyanez érvényes minden külhoni régióban – mondta a pártelnök, hozzátéve, hogy a felhatalmazást az előttünk álló választásokon kell újra kiérdemelniük.

Pásztor Bálint a szerbiai parlamenti választásokról szólva elmondta, hogy fontos megőrizni a közösség politikai önállóságát, hogy legyen önálló magyar politikai frakció a szerbiai parlamentben. Az összefogás és a közösségi támogatás birtokában fognak ott lenni, ahol oktatásról, nyelvhasználatról, fejlesztésekről, költségvetésről és településeink jövőjéről döntenek.

– Az önállóan induló VMSZ-re adott szavazatok magyar mandátumokká, a mandátumok pedig tárgyalási erővé, és kézzelfogható közösségi eredményekké válnak. Ezek jelentik a megszerzett jogaink védelmét, intézményeink biztonságát, a településeink fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, új beruházások és munkahelyek megteremtésének lehetőségét. Minél inkább megvalósul az összefogás, annál nagyobb súllyal tárgyalhatunk majd Belgrádban. A közelgő választások közösségi erőpróbát jelentenek. Megőrizzük-e saját politikai cselekvőképességünket és tovább tudjuk-e vinni mindazt, amit az elmúlt évtizedekben felépítettünk – mondta a pártelnök, hozzátéve, hogy legitim az, aki saját közösségének számszerűsített bizalmával a háta mögött ül a tárgyalóasztalhoz, és ebből értettek az elmúlt három évtizedben Belgrádban, Újvidéken és Budapesten is.

Pásztor Bálint ezt követően szót ejtett a világban megfigyelhető társadalmi, technológiai, gazdasági politikai, éghajlati változásokról, hozzátéve, hogy a vajdasági magyarság túl tudja ezeket élni, mert rendelkzik világos irányvonallal, politikai tapasztalattal, vannak intézményei, szövetségesei, közösségi akarata és szorgalmas, ezért feladatunk az iskolák egerősítése, intézményeink korszerűsítése, munkahelyek teremtése, családok támogatása, a fiatalok kezdeményezéseinek támogatása, és mindehhez összefogás kell. Majd Arany Jánosnak az idei ünnepség mottójául választott idézetét ismertette, miszerint „Élni fog a nemzet, amely összetart; kit önvétke meg nem hódít, nem hódítja kard”.

– Az önvétkek mai formái a széthúzás, bizalmatlanság, irigység, kishitűség, egymás ellen fordulás, közöny. Ezek belülről képesek meggyengíteni a közösséget. Az összefogás azt jelenti, hogy lehetnek vitáink, véleménykülönbségek, alapvető közösségi ügyekben, azonban össze kell zárnunk. A vajdasági magyar közösség pedig majd ítél mindannyiunkról. Együtt kell élnünk, egy közösség tagjai vagyunk – mondta a pártelnök, aki ezt követően a pártja tagságához szólt, biztatva őket a további kitartó munkára.
 

A beszédet követően Pásztor Bálint felszegte az újkenyeret. A rendezvényen a Vajdasági Magyar Szövetség számos magas rangú tisztségviselője jelen volt.

A program folytatásában nagyszámú közönség előtt állt színpadra a Kossuth-díjas Rúzsa Magdi.