A belgrádi Különleges Bíróságon tegnap folytatódott a Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolása ügyében indított per. Ezúttal a Đura Mutavi ragadványnéven ismert Miladin Suvajdžić vallott, aki a zimonyi klán tagja volt.
Suvajdžić, aki védett tanúként vett részt a Zoran Đinđić kormányfő meggyilkolása miatt indított eljárásban, azt mondta, 2002 júniusában arról értesült, hogy a zimonyi klán tagjainak meg kellett volna ölniük Miroslav Kurakot és Ratko Romićot, a Ćuruvija-gyilkosság vádlottjait. Milenko Mandić helyettes ügyész kérdésére válaszolva elmondta, hogy az információhoz Miloš Simović, a zimonyi klán tagja révén jutott. A későbbiekben, mint hozzátette, már arról értesült, hogy a klán elállt a két említett likvidálási tervétől.
– Simović meglátogatott, mobiltelefonokat kért, s közölte velem azt is, utasították a klánt, hogy megöljék azokat, akik megölték Ćuruviját – számolt be a találkozóról a tanú.
Úgy hallotta, a meggyilkolásuktól azért álltak el, mert Kurak időközben megállapodásra tudott jutni Milorad Ulemek Legijával, a Különleges Műveletek Egységének (JSO) parancsnokával, aki pedig megegyezett Dušan Spasojevićtyal, a zimonyi klán vezetőjével. Suvajdžić elmondása szerint saját szerepe az esetleges gyilkosságban kisebb gépkocsik szavatolása lett volna.
Közölte, hogy Mile Luković Kumtól, a klán tagjától hallotta, hogy a klán több személyt kivégzett, köztük az újságírót is. Žika Petrović, a JAT akkori igazgatója és Zoran Todorović Kundak, az akkori Jugoszláv Baloldal főtitkára is a likvidáltak listáján szerepelt.
A védett tanú egyébként jelenleg a nyilvánosság számára ismeretlen helyen tartózkodik, s meghallgatása elején közölte azt is, hogy időközben nevet változtatott.
A Slavko Ćuruvija meggyilkolása ügyében zajló bírósági per során december elején meghallgatták Dejan Milenković Bagzit, a zimonyi klán másik tagját is. Elmondta, maga is olyan állításokat hallott a klánon belül, hogy meg kellett volna gyilkolni Romićot és Kurakot.
Vallomást tett tegnap a bíróságon Rodoljub Milović, a bűnügyi rendőrség nyugalmazott vezetője is, aki tagja volt a politikai indíttatású gyilkosságok felderítésével október 5-e után megbízott nyomozócsoportnak. E csoport Ćuruvija megölése mellett Ivan Stambolić egykori szerb elnök likvidálásának ügyével is foglalkozott. Milović elmondta, hogy 2000 után sok információ és félinformáció kapott szárnyra, bizonyíték azonban nem volt. Több személyt említett, akik nem mertek vallomást tenni, köztük volt Luka Pejović is, ezért meggyilkolták. Közölte, hogy az Állambiztonság követte azokat is, akik valaki mást követtek, ellenőrizték, hogy megfelelően látják-e el a teendőjüket.
Mint ismeretes, Ćuruviját 1999. április 11-én, a NATO-légicsapások idején gyilkolták meg lakótömbjének a bejárata előtt. Tizennyolc lövést adtak le rá, akkori élettársát, Branka Prpát pedig leütötték egy pisztoly markolatával. Ćuruvija meggyilkolásával Radomir Markovićot, az Állambiztonság (DB) volt vezetőjét, Milan Radonjićot, a DB belgrádi központjának volt vezetőjét, Ratko Romićot, a DB valamikori operatív munkatársát, valamint Miroslav Kurakot, a DB különleges biztonsági egységének volt munkatársát terhelik. Kurak szökésben van, a vádirat szerint ő lőtte le az újságírót.
