2024. február 25., vasárnap

Alkalmazás nélkül mit sem ér

Noha a magyarság elégedett lehet nyelvi jogainak érvényesülésével, van még tennivaló

Vajdaság Autonóm Tartomány területén a kisebbségi – beleértve ebbe a magyar – nyelv és írás hivatalos használata, valamint a személyneveknek a kisebbségek nyelvén történő anyakönyveztetése nagyszámú helyi önkormányzat területén magas színvonalon valósul meg – állapítják meg a Köztársasági Jogvédő, az EBESZ szerbiai küldetésének a támogatásával a magyar nyelv és írás hivatalos használatáról készített felmérésében.

Gergely Árpád felvétele

Gergely Árpád felvétele

Ebben azt is megállapítják, hogy „a magyar nemzeti kisebbség tagjai ismerik szavatolt jogaikat, amely a Magyar Nemzeti Tanács érdeme, hiszen az évek óta jelentős tevékenységet folytat ezen, a hatáskörébe tartozó területen”. A felmérés során arra is fény derült, hogy továbbra is jellemző az a gondolkodásmód, miszerint a nemzeti kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatási eljárásokban lassítja, vagy megnehezíti azokat. Ahhoz, hogy a felülvizsgált helyi önkormányzatokban a magyar közösség tagjai csak ritkán kérelmezik anyanyelvük használatát, ezenkívül a káder- és eszközhiány is hozzájárul, különösen azokban az önkormányzatokban, ahol kisebb a magyar lakosság százalékaránya – olvasható a felmérésben.

A jelentéssel nem boszorkányüldözést szerettek volna indítani, hanem kideríteni, hogy mely helyi önkormányzatokban alkalmazzák megfelelő módon a vonatkozó jogszabályokat, és melyekben jellemzők hiányosságok – emelte ki a jelentés tegnapi szabadkai bemutatóján Robert Sepi, a jogvédő a nemzeti kisebbségek jogaiért felelős helyettese.

KONSTRUKTÍV JELLEGŰ ELEMZÉS

A megfigyelt hiányosságok négy okra vezethetők vissza, ezek a: pénzhiány, a jogszabályok és egyéb aktusok alkalmazásának nem folyamatos, rendszerbeli jellege, az IT-felszerelés hiányossága és a nyelvhasználat fontossága tudatának a hiánya –  emelte ki felszólalásában Robert Sepi, megjegyezvén, hogy gyakran nem rosszindulatból, hanem az odafigyelés hiányának, vagy a nemtörődömségnek az okán nem alkalmazzák a nyelvi jogokat. A jogvédő helyettese megismételte a jelentésben is kiemelt megállapítást, miszerint a magyar nemzeti közösség sokat köszönhet a Magyar Nemzeti Tanácsnak, ugyanis élve a törvényes hatáskörei biztosította lehetőségekkel, fáradhatatlanul és szakszerűen erősítette a közösségben a tudatot a nyelv- és íráshasználat fontosságáról.

Gergely Árpád felvétele

Gergely Árpád felvétele

Tavaly az albán nyelv és írás hivatalos használatáról készítettek hasonló felmérést – emelte ki felszólalásában Joseph Mellott, az EBESZ szerbiai küldetésvezetőjének a helyettese, kiemelvén, hogy az ehhez hasonló projektumok rendkívül fontosak, hiszen hozzájárulhatnak a gyakorlatban jelentkező problémák megoldásához. Az EBESZ szerbiai küldetése elégedett a felmérés eredményével – mondta a folytatásban  Joseph Mellott, majd arra tért ki, hogy Szerbia felismerte a kisebbségi jogok védelmének, valamint biztosításának a fontosságát, erről árulkodik a gazdag törvényes keret. Persze lehetnek akármilyen kiválóak a törvények, ha azokat nem, vagy nem megfelelően alkalmazzák – húzta alá a folytatásban a diplomata, majd rámutatott: „A kisebbségi nyelv- és íráshasználat érvényesülése mellett az is fontos, hogy a kisebbségek elsajátítsák az államnyelvet, hiszen az utóbbi ismeretének hiányában nem tudnak érvényesülni. Ebből a megfontolásból járult hozzá tevékenységével az EBESZ a szerb nyelv mint környezetnyelv tantárgy reformjához.”

Szabadka város önkormányzatának nevében Horvát Tímea alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, emlékeztetvén, hogy a város tarka nemzeti összetétellel dicsekedhet, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy gazdag tapasztalattal rendelkezik a kisebbségi jogok érvényesítésének terén. A város területén a szerb mellett a magyar és a horvát nyelv, valamint az írás is hivatalos használatban van – mondta a folytatásban Horvát Tímea, kiemelvén: a szabadkai polgárok bármikor és bármilyen szinten anyanyelvükön fordulhatnak a városi önkormányzat szerveihez, illetve anyanyelvükön bonyolíthatják le a különböző eljárásokat. A többnyelvűség a városi képviselő-testület munkájában is érvényesül – emelte ki az alpolgármester.

A RENDSZERBELISÉG A MEGOLDÁS

A rendezvényen a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) képviselői is jelen voltak, hiszen ez az egyik olyan felülvizsgált szerv, amelynek munkájában hiányosságokat észlelt a jogvédő hivatala. Dragana Jevremović, az RFZO munkatársa arról biztosította a hallgatóságot, hogy a szerv belső aktusainak a magasabb rendű aktusokkal való összehangolásával igyekezett megteremteni a hivatalos nyelv- és íráshasználat érvényesülését azokban az önkormányzatokban, amelyekben a szerb mellett valamelyik másik közösség anyanyelve is használatban van. Az egészségügyi kártyákat a polgárok anyanyelvükön is igényelhetik – emelte ki. Tavaly összesen 11 995 egészségügyi kártyát adtak ki magyar nyelven: az Észak-bácskai körzetben 8781-et, a Közép-bánáti körzetben 45-öt, az Észak-bánáti körzetben 2607-et, a Nyugat-bácskai körzetben 48-at, a Dél-bácskai körzetben 508-at, a Dél-bánáti körzetben 6-ot. A személyes és írásos párbeszéd a polgárokkal igény szerint szintén megvalósulhat anyanyelvükön, hiszen az RFZO munkahelyi besorolásában betervezték azokat a munkahelyeket, amelyek vonatkozásában követelmény az adott kisebbségi közösség nyelvének ismerete – emelte ki Jevremović.

Magából az ombudsman hivatalának a jelentéséből kiderül, hogy az RFZO a felmérésében részt vett 31 kirendeltségéből 13-ban senki nem beszél vagy ír magyarul. Az Észak-bácskai körzet szabadkai székhelyű fiókintézetének felülvizsgált 2 kirendeltségében a 36 munkatársból 9-en tudnak magyarul, a Közép-bánáti körzet felülvizsgált 4 kirendeltségében az 51-ből 1, az Észak-bánáti körzet felülvizsgált 5 kirendeltségében a 47-ből 8, a Nyugat-bácskai körzet felülvizsgált 3 kirendeltségében a 46-ból 2, a Dél-bácskai körzetben (10 kirendeltség) a 129-ből 4, a Dél-bánáti körzetben (7 kirendeltség) pedig a 81-ből 3.

A zentai és a szabadkai önkormányzatok a jelentésben is javarészt pozitívként értékelt tapasztalatáról, valamint gyakorlatáról Sarnyai dr. Rózsa Edit és Marija Ušumović Davčik, a községi, illetve a városi közigazgatás vezetői számoltak be – a pozitív tapasztalatok mellett mindketten elsősorban a létszámstop következményeire, illetve a káderhiány negatív következményeire hívták fel a figyelmet –, majd ezt követően Lulić Emil, az MNT elnökének jogi tanácsadója szólalt fel, beszámolt a tanács munkájáról, rámutatván a bizonyos önkormányzatokban, valamint a bizonyos területeken megfigyelt hiányosságokra, kifejtvén, hogy a hivatalos írás- és nyelvhasználat csakis akkor tud kiteljesedni, ha a döntéshozók, valamint a döntéseket alkalmazók a folytonosságra és a rendszerbeliségre törekszenek.

A jelentésben, amely 31 helyi önkormányzat hivatalának, valamint az RFZO az azokban működő fiókintézeteinek, illetve kirendeltségeinek a munkáját vette górcső alá, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztériumhoz, az önkormányzatokhoz és az RFZO igazgatóságához intéztek ajánlásokat, az észlelt hiányosságok elhárításának vonatkozásában.