Alig ért véget a 2024/2025-ös tanév, szinte fel sem lélegzett a pedagógus, de a diák sem, és máris minden arra emlékeztet, hogy kezdődik a következő iskolaév.
Már július első hetében a boltok polcain felsorakoztatták az iskolatáskákat, tolltartókat és füzeteket. Az interneten is megszaporodtak a hirdetések, melyekben taneszközöket kínálnak eladásra. Úgy tűnik, mintha siettetni akarnánk az időt, hisz régen is ugyanígy szeptember 1-jén kezdődött a tanítás, mégse kezdtük el júliusban a körzőt meg a vonalzót megvenni. Igaz, a tankönyveket átvehettük az előző generációtól, még ha a feladatlapok ki is voltak töltve, szépen kitöröltük a megoldásokat, és már meg is voltak a könyveink. A füzetek meg várhattak, akár augusztus végén bőven elég volt megvásárolni azokat. Most minden azt hirdeti, hogy vásárolj, siess, ne maradj le, már a holnaputánra gondolj. Igen ám, de a szülő amint kinyögi az előző év költségeit, megérdemelné, hogy fellélegezzen, kicsit lazítson anyagilag és szellemileg, viszont ezt a kereskedelem nem hagyja. Bizony, ez jellemző az egész életünkre, hisz azt sulykolja a környezet, hogy valamiről lemaradsz. Siess, legyél stresszben, görcsölj, harácsolj, hajtsd más malmára a vizet. Még véletlenül se pihenj meg egy napra a közeledben lévő vízparton, mert a telefonod csörögni fog, már gondolkodj a jövő heti munkádról. De a tankönyvekkel mi lesz, azok mikor érkeznek meg hiánytalanul? Készen lesznek szeptember 1-jére?
