A koronavírus-járvány óta Szerbiában 60 százalékkal megdrágultak a lakások. Az ingatlanok általános drágulási hulláma most már nemcsak a nagyobb városokon, hanem a távolabbi településéken, egykori mezővárosainkon is végigsöpört.
A statisztika azt mutatja, kevesen mernek lakásvásárlásra hitelt felvenni, különösen a fiatalok, akik családot alapítottak, vagy csak szándékoznak, mert a kamatok magasak, a fizetések pedig alacsonyak. És bizonytalanok...
Annak ellenére, hogy az utóbbi időben csökkent a lakások iránti kereslet, a négyzetméterek ára továbbra is nagyon magas. Meglepő, az adásvételek túlnyomó részét készpénzzel fizetik ki. Abszurdum, a lakosság jelentős hányada hitelre él, „mínuszban van” a bankszámlája, hogy megvehesse a napi megélhetéshez szükséges javakat, ám a lakásokat 100 meg 200 ezer eurós nagyságrendben készpénzzel fizetik a vevők...
Honnan ez a temérdek készpénz? Csak találgatni lehet. Egyesek azt mondják, a legális folyamatok mellet számos egyéb tényező is van, az egész Nyugat-Balkánra jellemzőek: a szürkegazdaság, a bűnözés, a pénzmosás különböző formái, a korrupció. És az innen eredő pénz mind-mind a lakásvásárlásba folyik. Mert azok, akik könnyen vagyonra tettek szert, úgy gondolhatják, a gazdaságba nem érdemes befektetni, bizonytalanok a hozamok. Végül is, a tőke oda vándorol, ahol a tulajdonosa a legnagyobb biztonságban érzi.
Mostanában egyre gyakrabban lehet hallani, hogy a lakások ára „felfújt”, egy lufi, amely bármikor kipukkadhat. A kérdés csak az, hogy mikor?
