Szabadka a fesztiválok városa. Persze, azoknak, akiket érdekel a kultúra. Nagy dolog a gyermekszínházi fesztivál, az európai filmek fesztiválja, az Interetno fesztivál meg a többi szemle és tömegrendezvény, nekem mégis a legkedvesebb közülük a Desiré fesztivál. Most szombaton kezdődik az ötödik. Olyan ez a rendezvény a fesztiválok sorában, mint a görög salátában az olajbogyó. Különleges. Az ínyenceknek való. A többi fesztivál ideje alatt is van valami különös hangulata a városnak, az ide érkező vendégek, a rendezvények hangulata, amelyek összehozzák a hasonszőrű embereket … egyszerűen jó érzés. Pezseg az élet.
A Desiré más, mindegyiknél több.
Estéről estére megtelnek a színháztermek. Mit megtelnek? Csak éppen a csilláron nem lógnak az emberek, akkora az érdeklődés, s jó látni, hogy rengeteg fiatal látogatja az előadásokat. Persze nem véletlen a Desiré fesztivál népszerűsége, a kortárs színházi előadásokat tálcán kínálják a szabadkai, vajdasági nézőknek, és a közönség két kézzel nyúl értük.
Én nem is tudok még egy olyan szabadkai fesztiválról, amelynek meghirdetik a programját, és két nap múlva már egyes előadásokra nem lehet jegyet vásárolni. Ez a siker. Ez a sikeres fesztivál. Ez a telitalálat.
A Desiré Central Station kortárs nemzetközi színházi fesztivál a régió legizgalmasabb színházi fesztiválja. Szombattól csütörtökig ünnep lesz nem csak a fesztivált szervező Kosztolányi Dezső színházban, hanem azok lelkében is, akik szeretik a kortárs színházat, és kíváncsiak arra, mi történik Horvátországban, Boszniában vagy éppen Belgrádban meg Budapesten az alternatív színházakban.
Isten éltesse az ötödik Desiré fesztivált.
