Néhány héttel ezelőtt eltűnt a pénztárcám. Ilyenkor az ember nem tudja, miért kell jobban mérgelődnie: az elveszett pénz miatt, vagy azért, mert minden hivatalos okmányt újra kell csináltatnia.
Vártam egy kis időt, hátha valaki „megkönyörül” rajtam, és a postaládába dobja a személyi igazolványt, betegkönyvet (a bankkártyát természetesen azonnal letiltattam), de nem volt ilyen szerencsém, így hát megindultam a rendőrségre új személyiért.
Nos, mára már világos, hogy nem a pénz eltűnése a legrosszabb. Két illetéket befizettettek velem, ami az okmány eltűnésére vonatkozik, s mivel én csak másolatot szerettem volna, meg is nyugodtam, hogy 1600 dinárral megúszom az egészet. Á, nem! Ez csak az első része volt a „műveletnek”, mert a kezembe nyomtak két újabb folyószámlaszámot. Mindez nagyjából 1200 dinár befizetését vonja maga után, ráadásul újra kell nekik egy anyakönyvi kivonat, ami további költséget jelent. Mindent összeadva tehát az embernek ilyenkor majdnem 3000 dinárt le kell perkálnia, s ez csak egy irat, amelyet újra kell csináltatni.
Nagyon drága mulatság tehát egy ilyen kaland, ezért mindenki legyen óvatos, két szeme a pénztárcára!
