A mesterséges intelligencia valamilyen kezdetleges formája valójában már régóta létezik, az utóbbi időben azonban ismét a figyelem központjába kerültek a legújabb eredményei. A gyorsan és folyamatosan fejlődő technológia gyors tempóban változtatja meg életünket is. Bizonyos nézőpontból mindez olyan versenyt generál, melynek során az emberiség egyik fele feltörhetetlen kódokat próbál létrehozni, a másik fele pedig azon dolgozik, hogy ezeket feltörje. Ebbe a folyamatba beszállt a mesterséges intelligencia is. A gép kapacitásai pedig már régen meghaladták azt a szintet, amire jelenlegi ismereteink szerint az emberi elme képes. Elsősorban nem azért ijesztő a folyamat, mert nehéz lekövetni a változásokat, hanem azért is, mert a mesterséges intelligencia kétélű „fegyver”: megfelelő kezekben a társadalom javát szolgálja, ugyanakkor a társadalom szempontjából káros tevékenységekre is felhasználható. Talán ez lehet az oka annak, hogy meglepő módon a technológiai szektorban jól ismert szakemberek is megosztottak a gyors bevezetés kérdésében. Sokan vélik úgy azok közül is, akik az átlagemberhez mérten sokszorosan jártasabbak a témában, hogy a mesterséges intelligencia területén kialakuló kontrollálatlan fejlesztési versenynek az emberiségre gyakorolt hatásai nem mérhetők fel pontosan, ezért kockázatokat hordoz magában. Arra figyelmeztetnek, hogy a gépek, intelligens eszközök térhódítása munkanélküliségi sokkokat, drasztikus iparági átalakulásokat hozhat.
ÁLVALÓSÁG
Bizonyos alkalmazások esetében már most eljutottunk oda, hogy az átlagember nem tudja megkülönböztetni a mesterséges intelligencia által „előállított” fikciót a valóságtól. Kétségtelen, hogy ez drámai módon megnövelheti a használathoz kapcsolódó káros hatásokat. Ez a mindennapi életünket és a gazdaságban létező üzleti modelleket is gyökeresen alakíthatja át.
Algoritmusokon keresztül a fogyasztási szokások és egyéb preferenciák manipulálása már a valóság részét képezi. A törvényes háttér megalkotása terén, a szabályozók létrehozásában is súlyos lemaradás tapasztalható. Ha az optimista változatot tekintjük kiindulópontnak, miszerint a mesterséges intelligencia nem a munkahelyek megszüntetését, csak a munkavállalók egyhangú tevékenységének a kiváltását, a munkájuk támogatását és magasabb termelékenységét eredményezi, még akkor is számos, egyelőre megválaszolatlan szabályozási kérdés merül fel. Valószínűleg átfogó társadalmi és makrogazdasági hatástanulmányokra lenne szükség, hogy a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásának vitathatatlanul pozitív társadalmi következményei az emberiség javát szolgáló formában érvényesülhessenek.
TÚLMUTAT BIZONYOS HATÁROKON?
Az utóbbi néhány évben egészen megdöbbentő dolgokra képes alkalmazások láttak napvilágot. Az utóbbi napok híreiben a ChatGPT kapta a főszerepet, de rengeteg más fejlesztés működik már, ami meghatározza majd a jövőnket. Sokan aggódnak a mesterséges intelligencia gazdasági-társadalmi következményeitől, és a fejlesztésekben részt vevők közül többen azt látják célszerűnek, ha mesterségesen lassítanánk a tempót. Vannak olyan vélemények is, hogy a mesterséges intelligencia megdöbbentő hatékonysága mellett mi nem az, aminek hisszük: se nem mesterséges, se nem intelligens. A mesterséges intelligencia ma még mindig „csupán” az emberi intelligencia által megalkotott és szabályozott rendszerek egyike. A korábban felhalmozott tudás, az emberi elme által produkált eredmények újrafelhasználásáról van szó.
Néhány kiemelkedő szerző, aki a téma szakterületének jeles képviselője, úgy véli, hogy az emberi társadalom fölé emelkedő, valamint annak kontrollálásától elváló, új jelenségről van szó. Az intelligens robotok elterjedését egyre fokozódó veszélyforrásnak tekintik. A mesterséges intelligencia makrogazdasági hatásai egyelőre erősen vitatottak. Az optimisták a termelékenységnövelő és pozitív makrogazdasági hatásokat emelik ki. Szerintük, ha a mesterséges intelligencia alkalmazása széles körben elterjed, akkor az a termelékenység ugrásszerű növekedését hozza el, ami egyben az inflációt is megszünteti. Pesszimisták szerint viszont az emberi szabadságjogok jelentős korlátozását jelenti a mesterséges intelligencia elterjedése. A digitalizációval és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos egyik legnagyobb félelem nemcsak a kutatók, de a társadalom számára is, hogy az elmúlt évtizedek automatizálási hullámának következtében munkahelyek tömkelege fog megszűnni. Nem lehet megjósolni, hogy az optimista vagy a pesszimista nézőpontok melyikének mennyire reális esélyei vannak. A munkaerőpiac átalakul, egyes munkahelyek megszűnnek, ugyanakkor új munkahelyek is létrejönnek. Ebben nincs semmi új. Felvetődik azonban az emberi erőforrás meglétének kérdése is. Több országban a munkahelyek majdnem felét már most is robotokkal váltották fel.
Összességében elmondható, hogy a mesterséges intelligencia drasztikus átalakulásokat hoz, jelentős hatással van napjainkra. Az információs társadalomnak a gazdaság világában tapasztalható hatásait hamarosan mindannyian érezni fogjuk.
