Az új rendelkezések előrelátják, hogy a bankoknak könnyítéseket kell felkínálniuk azoknak, akiknek nehézségeik akadnak a lakáshiteleik törlesztésével – hozta nyilvánosságra a pénzügyi szolgáltatások felhasználóira vonatkozó új törvényjavaslat egyik szabályozását a Blic Biznis. Kiemelik, hogy korábban a bankok behajtókat küldtek ki azokhoz, akik nem tartották magukat a hitelszerződésben megállapítottakhoz. Az ingatlanok lefoglalása ahhoz vezetett, hogy jelentősen a piaci árak alá becsülték a lakások értékét. Ezt kívánják kiküszöbölni az új rendelkezésekkel, melyek szerint a lefoglalások előtt a gondokkal küzdő ügyfeleiknek két megoldást is fel kell kínálniuk a bankoknak az előtt, hogy behajtásra küldenék a tárgyat.
Először is biztosítaniuk kell a lehetőséget arra, hogy az az ügyfelük, aki nem törlesztette a hitelét, maga is eladhassa a biztosítékként lekötött ingatlant. Legkevesebb 60 napos időszakot kell felkínálniuk az adásvétel lefolytatására: ily módon az ügyfél az ingatlanból befolyt összeggel törleszteni tudja a fennmaradt adósságát a bank felé. A másik lehetőség, hogy a hitelezett a tulajdonjogot átíratja a bankra, amely folyósította számára a kölcsönt: a törvényjavaslat szerint ezt az adósságok végleges törlesztéseként kell kezelniük a pénzintézeteknek. Ennél a lehetőségnél felhívják a polgárok figyelmét arra, hogy az átíratásnál ne engedjék, hogy a bank alábecsülje az ingatlan értékét. Fontos, hogy olyan értékben írják át a lakást a pénzintézetre, amely a banknak és az ügyfélnek is megfelel – mutatnak rá a törvényalkotók.
Emlékeztetőül: Jorgovanka Tabaković bankkormányzó már korábban bejelentette, hogy az új törvényjavaslat előlátja a kamatlábak korlátozását is. Ez csaknem az összes kölcsönre vonatkozik: a lakáshitelekre, valamint a fogyasztói és készpénz-kölcsönökre épp úgy érvényesítik, mint a hitelkártyákra, vagy a számlaegyenleg megengedett túllépésére is. Ezzel az intézkedéssel elsősorban a bankokat korlátozzák abban, hogy túl magas kamatlábakkal kínáljanak hiteleket a lakosoknak – hangsúlyozta a bankkormányzó. Hozzátette, hogy elsősorban az olyan eseteket kívánják elkerülni, mint amilyenek a 2022-es és 2023-as évben is történtek, amikor a szerbiai pénzintézetek rövid idő alatt hihetetlenül megemelték a hitelekre vonatkozó kamatlábakat. A cél az, hogy ha szükséges is az ilyen jellegű emelés, az akkor is fokozatosan történjen meg, és a bankok hagyjanak időt az ügyfeleiknek arra, hogy feltalálják magukat – hangsúlyozta a törvényjavaslat bevezetésének jelentőségét Tabaković az országos képviselőház pénzügyi bizottságának ülésén. A találkozón négy olyan javaslatot is alátámasztottak, amelyet a Szerb Nemzeti Bank nyújtott be az illetékes szerveknek. Ugyanitt a szakemberek kiemelték, hogy hosszút ávon az lenne a cél, hogy változatlan (fix) kamatlábakkal kínáljanak a bankok hiteleket az ügyfeleiknek, illetve a lakosok is ilyen feltételekkel folyamodjanak kölcsönért.
Országunkban egyébként hivatalosan összesen 157.018 lakáshitelt jegyeznek. A Szerbiai Bankok Egyesületének hiteljelentése szerint az év elején a lakosság adóssága a bankok felé 1628 milliárd dinár volt, ami 8,9 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A legmagasabb összeggel a készpénz kölcsönöket igénylők tartoztak a pénzintézeteknek: az ő esetükben 782,60 milliárd dináros adósságot tartottak nyilván. A lakáshitelek és a felújítások céljával igényelt kölcsönök esetében 697,49 milliárd dináros hátralékról volt szó. Az év eleji kimutatások szerint a mezőgazdasági hitelek címén 90,981 milliárd, a fogyasztói kölcsönök esetében viszont 20,64 milliárd dinárral tartoztak a hitelezettek a bankoknak. Ami az elmaradt törlesztéseket illeti, a Blic Biznis információi szerint a gazdasági és a magánszemélyek 2,5 százalékánál mutattak ki késést a hitelrészletek törlesztésénél. A legmagasabb arányban a vállalkozók voltak azok, akik nem tudták időben törleszteni a kölcsöneiket, a legalacsonyabb mértékben viszont a magánszemélyek tartoztak a bankoknak.
