Napjainkban egyre gyakoribb a gyermekek körében a beszédkésés problémája, mellyel a legtöbb esetben a szülők sem tudják mikor és hová érdemes fordulni. Vajon miért javasolják az esetek többségében a mozgásfejlesztést a beszédindulási problémákra? Valójában ez a két terület összefügg, hiszen a beszéd kialakulását nagyban befolyásolja a megfelelő mozgásfejlődés. A szülőknek sok esetben a gyermekorvosok és a védőnők tudnak segíteni abban, hogy a problémát időben felfedezzék, és megtegyék az ehhez szükséges lépéseket. A szakemberek szerint akkora mértékű probléma ez, hogy a gyermekek közel fele küzd mozgás- és beszédfejlődési gondokkal.Általában azok a gyerekek, akik iskolakezdés előtt állnak, és valamilyen beszédfejlődési zavar figyelhető meg náluk, az esetek többségében mozgásfejlődési lemaradással küszködnek. A szülő ebben az esetben a legtöbb, amit tehet, hogy időben elkezdi a gyermek megsegítését. Az idegrendszer megfelelő fejlődése és érése elsősorban mozgással fejleszthető. A nagymozgások fejlődésének elmaradása a gyakorlatban sokkal látványosabb tüneteket produkál, mint a finommozgásoké. Egy-egy mozgásforma kimaradása, mint például a kúszás-mászás kb. 70%-os valószínűséggel lesz hatással a későbbi beszédfejlődésre is.Erről beszélgettünk a zentai Medica Netter rehabilitációs központ szakembereivel, Sóti Csilla gyógypedagógussal és Nagy Abonyi Anita logopédussal.
Ótos András felvétele
– Először elvégzünk egy képességfelmérést, majd ezt követően összeállítunk egy fejlesztési tervet, és e terv alapján próbálunk haladni. Nálam az esetek többségében a nullától három, három és fél éves korú gyermekek fordulnak meg leggyakrabban. A problémák, amelyekkel felkeresnek bennünket, a megkésett kommunikáció vagy megkésett mozgásfejlődés. Ha mondjuk, van egy megkésett mozgásfejlődés, ez nagy eséllyel kihat a későbbi beszédfejlődésre is, ezért először a mozgásfejlődést kell orvosolnunk. Többféle mozgásos feladattal igyekszem segíteni a gyermekek fejlődését, és ha kellőképp kitartóak adott esetben a szülők, akkor elérhető az a szint, amikor a gyerek már ott tud ülni az asztalnál, vannak már szavai, szókezdeményei, és ekkor már bevonható a folyamatba maga a logopédus is. A folyamat sikerességéhez elengedhetetlen, hogy a mozgásfejlődéssel foglalkozó szakember és a logopédus munkája összhangban legyen. A fejlesztő foglalkozásokat minden esetben ketté osztom, az első húsz-huszonöt percben a kognitív funkciók fejlesztése, figyelem-fejlesztése zajlik, kitérünk a finom motorikára, a későbbiekben a ceruzafogásra. A foglalkozás második felében mozgásos feladatokat végzünk, attól függően természetesen, hogy hány éves a gyermek. Ebben az esetben a koordináció és az egyensúly fejlesztésére figyelünk leginkább – mesélte a gyógypedagógus.
Az a legajánlottabb, hogy a gyermekkel eleinte csak a gyógypedagógus foglalkozzon, és fokozatosan vonják be a munkába a későbbiekben a logopédust is, ezt követően pedig már párhuzamosan zajlanak a foglalkozások egészen addig, amíg a szakemberek ennek szükségességét látják.
– A legkisebbek esetében, amikor valaki a beszédfejlődéssel kapcsolatban fordul hozzám, gyakran azt ajánlom, hogy ezzel egyidejűleg kezdjenek el a mozgásfejlődéssel is foglalkozni. Ezért sokszor a beszéd- és a mozgásfejlesztés párhuzamosan zajlik egymással. Nálam is van egy első felmérés, ami játékos formában zajlik, a szülő is részt vesz rajta. Ilyenkor mérjük fel, hogy nyelvi szempontból mi mindent tud a gyerek, aktív, passzív szókincs, ragok, stb. A legkisebbek esetében még artikulációval, illetve azzal, hogy cserél-e fel hangokat, nem foglalkozunk, az ő esetükben még nem várhatóak el ezek a dolgok. Maga a hangcserejavítás és az artikulációfelmérés ötéves korban kezdődik – tette hozzá a központ logopédusa.
A szakemberek többször is kihangsúlyozták, nagyon fontos, hogy a szakember és a szülő egy célért küzdjön. A szülők körében gyakori probléma, hogy azonnali eredményekre számítanak, holott ezek a területek minden gyermek esetében más és más időintervallumot igényelnek.
Egy kétgyermekes édesanya az ő megpróbáltatásairól mesélt a téma kapcsán.
Ótos András felvétele
– Nem tudnám pontosan megragadni azt a pillanatot, amikor úgy éreztem, hogy megfelelő szakembert kell keresnünk, inkább érzéseket említenék, amelyeket talán anyai ösztönnek is nevezhetnénk. Az idősebb gyermekünk időre született, de nála is érzékeltem késést a mozgásfejlődésében, így először Nagy Némedi Kata gyógytornászhoz, majd egy magyarországi szakemberhez fordultunk, aki a Dévény-módszer ismerője. Mindössze egyetlen találkozás meghozta a várt eredményt, így persze kétségessé is vált, hogy valóban szükségünk volt-e erre a tornára. Úgy gondolom, inkább derüljön ki utólag, hogy felesleges lépést tettem, hiszen sokkal nyomasztóbb lenne az a tudat, hogy valamilyen mulasztás történt a részemről. A második gyermekünk koraszülöttként érkezett, így nála az első perctől kezdve sejtettem, hogy nehéz út áll előttünk. A helyi szakemberek után vele is Magyarországra mentünk, egy szegedi gyógytornászhoz, aki a Dévény-módszer segítségével valósággal berobbantotta a mozgásfejlődést. A tornák nem voltak kellemesek, sokat sírt a babám, de látva, hogy egyre magabiztosabban halad a mászás felé, próbáltam a lényegre fókuszálni, és énekkel, a jelenlétemmel megkönnyíteni neki egyes helyzeteket, majd közösen, játékosan itthon is alkalmaztuk a tornát. Valójában a beszédfejlődése miatt éreztem aggodalmat, ugyanis lassan betölti a harmadik életévét, és még igen szűkös a szókincse. A szegedi Koramentorház sokat tesz a környékbeli koraszülöttekért és szüleikért is, így sikerült egy ingyenes szolgáltatásukhoz, a TSMT tornához csatlakoznunk. Egy nagyszerű szakemberrel, mozgásfejlesztő pedagógussal találkoztunk, megtörtént a felmérés, most rajtunk a sor. Egy hónapig itthon kell a komplex, beszédindítást elősegítő gyakorlatokat végeznünk, majd a júniusi ellenőrzésnél kiderül, hogy hogyan haladtunk, és merre kell a továbbiakban lépnünk, hogy a legtöbbet tudjuk adni a gyermekünk számára a beszédfejlődés terén is – mesélte a zentai édesanya.
A technikai vívmányok rohamos ütemű fejlődése, a korai mobiltelefon- és televízióhasználat is nagyban befolyásolja, mondhatni hátráltatja a gyermekek mozgás- és beszédfejlődését. Sokan már egészen kis korban függnek ezektől az eszközöktől, ezért sokkal kevesebb időt töltenek aktív mozgással vagy beszédfejlődést elősegítő dolgokkal.
Nyitókép: Nagy Abonyi Anita logopédus és Sóti Csilla gyógypedagógus (Gulyás Réka felvétele)
