Nem túlzás azt állítani, hogy miközben mind többen vagyunk bolygónkon, egyre több a magányos ember. De nem csak ilyen szempontból figyelhetőek meg furcsa és nemkívánatos trendek. A munkaerőpiactól kezdve a társadalmi lét minden szegmensét érintik azok a mélyreható változások, melyek megfigyelhetőek. Sajnos növekszik az agresszivitás is, fegyveres gócpontok vannak kialakulóban, miközben más nézőpontból mégis a civilizációnk egyik legbékésebb időszakát éljük. Sajnos romló kilátásokkal. A statisztikák szerint néhány hónappal ezelőtt, 2022 novemberében érte el a világ népessége a nyolcmilliárd főt, és azóta is csak mind többen vagyunk, miközben bizonyos közösségek körében vészes a fogyás. Globálisan szemlélve a populáció növekedése lassul, de még jó ideig nem áll meg, ha a trendeket előrevetítjük. Az ENSZ becslése szerint a 2040-es évek végére több mint 9 milliárdan leszünk, az évszázad végére pedig jó eséllyel több mint 10 milliárd lakosa lesz bolygónknak. Egy ilyen túlnépesedett Földön kellene fenntartható módon emberhez méltó életkörülményeket teremteni. Ez talán a jövő legkomolyabb kihívása, miközben a döntéshozókat szemmel láthatóan az egymás közötti hatalmi harcok, a napi politikai események vagy éppen saját önös érdekeik foglalkoztatják elsősorban. A fenntarthatóság környezetvédelmi vonatkozása mindenekelőtt a hulladéktermelés csökkentését jelenti. Ellep bennünket a szemét, a hulladék. A hangzatos újrahasznosításról szóló lózungok helyett pedig inkább arra kellene törekedni, hogy a hulladék zömét meg se termeljük, mert felesleges. Valójában azonban sok esetben a fenntarthatóságból is „csak” reklámokat kreálnak, miközben a valóságban nem történik semmi. Bíztató ugyanakkor a felismerhető trend, hogy a vállalatok korábban soha nem látott precizitással és hatékonysággal tudják optimalizálni a gyártási folyamatokat. Teszik ezt azonban többnyire csak akkor, ha ez anyagilag is megéri.
JÖN A METAVERZUM
Az úgynevezett ipari metaverzum megjelenése hozhat esetleg fordulatot. A tudományos-fantasztikus irodalomban a „metaverzum” az internet egyetlen, univerzális és magával ragadó virtuális világként való hipotetikus iterációja. A digitális világ ugyanis sokkal többet nyújt annál, mint amire a szórakoztatóipar vagy a kereskedelem terén szerzett tapasztalataink alapján gondolhatnánk. Az ipari metaverzumban gépek, gyárak, járművek, épületek szimulálhatók, akár komplett városok, infrastruktúrák is. A metaverzumban nem csupán az erőforrásokat kímélő megoldások tesztelése valósítható meg, hanem a fenntartható termékek kifejlesztéséhez is hozzájárulhat. Megtervezhetők a zöldebb és „okosabb” gyárak, épületek és városok is. Ez jó lehetőségeket tár fel. Ugyanakkor a demográfiai folyamatok döntően befolyásolják az emberiség, azon belül pedig a nemzetek jövőjét. Az ENSZ szexuális és reproduktív egészséggel foglalkozó ügynökségének (UNFPA) nemrég közzétett kutatási eredményei szerint az éghajlatváltozás, a tömeges kitelepítések, a koronavírus-járvány és a gazdasági bizonytalanság az utóbbi években paradox módon világszerte a túlnépesedéstől és az alulnépesedéstől való széles körű félelmet egyaránt táplálta. A kormányok megpróbálják manipulálni a demográfiai jövőjüket. Amikor például Kínában a túlnépesedéstől tartottak, akkor hozták létre az egykepolitikát. Más országok a természetes növelését serkentő intézkedéseket hoztak. Az alacsony termékenységi rátájú országok a munkaképes korú felnőttek számának erőteljes csökkenését tapasztalják. A népesség elöregedése mindeközben egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi és szociális ellátórendszerre.
SOK VAGY KEVÉS?
Paradox módon világunk egyes pontjain még mindig a túlnépesedés ellen kell küzdeni, máshol a „fehér pestis”, a fiatalok bezárkózása okoz gondokat. India lett nemrég a világ legnépesebb országa. Ott még a túlnépesedés ellen küzdenek most is. Pénzügyi ösztönzőket kínálnak a sterilizációra. Azt fontolgatják, hogy a két gyermeket meghaladó családokat valamilyen módon megbüntetik. Különféle juttatások elvesztésével járna, illetve bizonyos kormányzati állásokból való kizárás formájában nyilvánulna meg a sokgyermekesek megbüntetése. Japánra is érdemes odafigyelni. A felkelő nap országa nemrég még követendő példaként szerepelt a közgazdasági tankönyvekben. Az ott kialakult légkör, az erős versenyhelyzet kezd a visszájára fordulni. A követelmény, hogy valaki jó iskolákat végezhessen, jó állást kapjon, és sokat keressen a kiugróan magas életszínvonal fenntartásához, a fiatalokat pszichikailag kimeríti a jelek szerint. Egyre többen menekülnek a valóság elől. A jóléti társadalmak kezdenek összeomlani, mélyül a szakadék itthon is, külföldön is az elvárások, vágyak és a valóság között. Ahogyan egyre nagyobb szerepet kap az online tér, a virtuális élet, úgy emelkedik sajnos nálunk is az elzárkózó fiatalok száma. Mindezek a folyamatok pedig döntően befolyásolják a jövőben a termelés, fogyasztás, a világgazdaság trendjeinek alakulását.
Nyitókép: Pixabay
