Lezárultak az ásatások

Nagy ütemben halad a Budapest–Belgrád vasútvonal építése, épp ezért gyorsan fel kellett tárni a nyomvonalon található régészeti lelőhelyeket. Több helyen is zajlott feltárás, a jelentősebbek közülük a Kishegyes melletti és a verušići, az egykori Azotara mellett. A szűk határidő miatt a régészek igen rossz időjárási körülmények között dolgoztak, de az ásatást sikerült időben befejezni, és nem hátráltatták az építkezést. Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója elmondta, hogy jelenleg a leletek laboratóriumi vizsgálata folyik.

– Kishegyesen ókori, elsősorban szarmata és avar leletekre bukkantunk. Ilyen helyeken, ahol több ezer évig emberek éltek, számos lelet található, akár a középkorból is. Remélem, hogy ez a lelőhely meghatározza a környezet további fejlődését, olyan értelemben, hogy a laboratóriumi vizsgálatok után kiadványok készülnek, s az emberek felismerik ennek az értékét. Szemléleti kérdés, hogy hogyan tekintünk a régészeti lelőhelyeinkre. Több ilyen projektünk is van, régészeti parkokat kell létesíteni – mondta el az igazgató, majd arról is szólt, hogy a kivitelezők minden alkalommal hátráltató tényezőként tekintenek a régészekre.

– Van egy olyan tévhit, hogy útjába állunk a gyors munkavégzésnek, de már a tervezési folyamatban, amikor a cégek engedélyt kérnek bizonyos területen folyó földmunkákra, mi már akkor feltételeket kell, hogy kiadjunk. És rögtön ezután meg is indulhatnának az ásatások, de a kivitelezők általában megvárják az utolsó percet, amikor már nekik is alig van idejük. Sokszor ez azt eredményezi, hogy miattunk késik a munka, holott az egész folyamat késik, aminek mi is részei vagyunk – számolt be Szűcs.
Kis túlzással, Kishegyes időszámításunk kezdete óta lakott – mondta el Juhász Bálint, a kishegyesi községi képviselő-testület elnöke.

– A 2–3., illetve a 7–8. század időszakából szarmata, illetve avar települések nyomaira bukkantak már korábban is, és most is konkrétan a Budapest–Belgrád gyorsvasút építési munkálatai során. A modernizáció nagyon fontos, ugyanakkor az is, hogy tisztában legyünk a történelmünkkel. Kishegyes vonatkozásában az adat, hogy nemcsak 1769-ben kezdtük írni a történelmünket, hanem sokkal korábban, valamikor a 2–3. században, fontos számunkra. Folyamatosan élhető közeg volt ez a terület, ez a település. Valamikor egy folyó mentén élni nagyjából azt jelentette, mint ma egy modern vasút mellett élni. Összeköttetés, különböző élethelyzetek kezelése, valamint lehetőségek feltérképezése és kihasználása. Ezt jelentette egykoron a folyó, ezt jelenti ma a vasút. Ez a kettő most találkozott, és a múltunk jelentős szeletét tártuk fel. Ennek a részletes bemutatása kiállítássorozat formájában és más módokon meg fog történni – mondta el az elnök, majd arról is szólt, hogy a legtöbb, mintegy 200 régészeti pontot azonosító ásatás a gyorsvasút nyomvonalán épp Kishegyes területén zajlott.
A vasút nyomvonalán számtalan helyen volt ásatás, és a kivitelező elég későn szánta rá magát, hogy szerződést kössön ezekre a munkákra – mondta el Kern Imre, Szabadka alpolgármestere.

– Az ásatások kivitelezőinek nagyon rossz időjárási körülmények között kellett dolgozniuk. Hála nekik, az ásatások nem befolyásolták lényegesen a vasútépítés menetét. Annak idején részt vettem a szerződés kidolgozásában, és előirányoztuk ezeket a költségeket a szerződésben. Az ásatások mellett annak is figyelmet szenteltünk, hogy a vasútállomások ugyanolyan formájukban újuljanak meg, amint amilyennek elkészültek százvalahány évvel ezelőtt. Ez fontos Szabadka számára, de fontos más helyeken is. Kishegyes ez alól kivétel, mivel itt egy új vasútállomás épül, ugyanúgy, mint Verbászon. Fontos kiemelni, hogy ez a beruházás nem csak országos szempontból lényeges, ugyanis csak ezen az egy projektumon keresztül a régió 500 millió eurós beruházást kap. Ezzel gazdagodik a közösségünk, és arról nem is kell külön beszélni, hogy ez a vasútvonal mit jelent majd áruszállítás és utasszállítás szempontjából – mondta Kern, majd hozzáfűzte, bízik benne, hogy sokan fogják használni az új vasútvonalat. Az is nagyon fontos, hogy nemcsak gyorsvonatok lesznek, hanem régiós vonalak is, amelyek megállnak minden állomáson. Az alpolgármester végezetül elmondta, hogy a vasútvonal építése a tervek szerint halad, és a jövő év végére használható állapotban lesz.

A minikonferencián a Verušić-Azotara lelőhely részleges eredményeiről dr. Perica Špehar régész számolt be, a kishegyesi ásatás részleges eredményeiről pedig dr. Neda Mirković Marić archeológus.