2024. március 28., csütörtök

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

A magyar szabadságharcra és forradalomra emlékeztek Magyarittabén

Magyarittabén istentisztelettel, ünnepi műsorral és a Kossuth-szobor megkoszorúzásával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire.

A hétszáz lakosú, bánáti falu sorsa elválaszthatatlan a legdélebbi Kossuth-szobortól. A református többségű település lakói az emlékművel együtt élték át az elmúlt évszázad viharos történéseit. Közben meg tudták őrizni a nemzet atyjának a szobrát, akkor is, amikor azt meglőtték, lelökték a talapzatáról, vagy ellopták. Az elmúlt három évtized alatt itt tartják a március 15-ei, központi megemlékezést.

A református templomban az alkalmi szavalatok után Kovács Csaba maradéki református segédlelkész hirdette az igét.

(Ótos András felvétele)

(Ótos András felvétele)

A Kossuth-szobornál Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz írt levelét, majd Kerekes József, Magyarittabé tanácselnöke köszöntötte az egybegyűlteket.

– Legyen szó Budapestről, vagy akár Magyarittabéről, mindannyian kokárdát tűzünk a szívünk fölé, érezzük a Nemzeti dal erejét, lüktetését, újra és újra felidézzük annak a napnak az eseményeit, s több mint másfél évszázad távlatából is valamiféle lángot gyújt bennünk a márciusi ifjak elszántsága, lelkesedése. Miért tudjuk mégis átérezni a márciusi ifjak lelkesedését? Azt hiszem, azért, mert az ember szabadságvágya örök! Nem függ attól, hogy milyen tárgyak vesznek körül minket, nem befolyásolja az, hogy lóháton viszik az üzenetünket vagy az a világhálón száguld a Föld bármely pontjára, másodpercek alatt. Évtizedek és évszázadok telhetnek el, gyökeresen megváltozhatnak az életkörülmények, de ugyanolyan hőn áhítjuk, mint az elődeink: legyen béke, szabadság és egyetértés! – mondta Kerekes József.

A március 15-ei központi ünnepségnek most külön jelentősége van, mert az idén a forradalom és szabadságharc 175. évfordulójáról beszélünk és azon túl, Petőfi Sándor születésének a 200. évfordulójának esztendejében is vagyunk, mondta Sárközi István, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke.

– Rólunk, tetteinkről, közösségi igyekezetünkről vagy annak hiányáról is a jövő generációja fog egyszer véleményt alkotni. Ők lesznek azok, akik utólag értékelni fogják cselekedeteinket. Abban biztos vagyok, hogy az 1848-as forradalmárok sikerére nemcsak így, 175 év távlatából, de majd több évtized múlva is büszkék leszünk/lesznek. 175 évvel ezelőtt azok a fiatalok nem törődtek bele a sorsukba, nem dőltek hátra a fotelben és mondták: ez van, úgysem tudunk változtatni, felesleges itt bármit csinálni. Nem. Ők bátran ki mertek állni a szabadságukért és a függetlenségükért. Cselekedtek. Kötelességünk emléküket őrizni és sorsuk alakításának vágyára mérceként tekinteni – mondta ünnepi beszédében Sárközi István.

Az anyaország nevében Magyar József nagykövet, Pálinkás Gábor első beosztott és Kaizinger Tibor első beosztott konzul koszorúzott (Ótos András felvétele)

Az anyaország nevében Magyar József nagykövet, Pálinkás Gábor első beosztott és Kaizinger Tibor első beosztott konzul koszorúzott (Ótos András felvétele)

Az ittabéi megemlékezésre immár másfél évtizede eljárnak a gyergyószentmiklósiak. Az erdélyi város ezúttal is képviseltette magát.

– A Kárpát-medencei magyarságunknak az összetartozásaképpen vagyunk itt. Hogy az itteni emberek is lássák, hogy ha a székely ember megígér valamit, azt mindig betartja. Tehát eljöttünk most március 15-ét ünnepelni közösen a barátainkkal, hogy egybetartozásunkat is ezzel megerősítsük – mondta Sándor István, a gyergyószentmiklósiak képviselője.

A megemlékezés végén Magyarittabé polgárai, az anyaország küldöttsége, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, a vajdasági önkormányzatok, valamint egyesületek és civil szervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet virágait.

Nyitókép: (Ótos András felvétele)