2024. április 27., szombat

Ciklikus mozgás csupán?

Egyre több jel utal arra a világgazdaságban, hogy valamiféle válság van kialakulóban. Lényegében ezen nem csodálkozhatunk, hiszen a szakirodalom szerint is időről időre jönnie kell egy újabb ciklusnak. De a járvány utóhatásai, a háborús hangulat és egyéb anomáliák is rásegítenek a folyamatokra. A kibontakozó válság hozzájárulhat ahhoz, hogy a „szép új világ” víziója ismét sokak számára lesz illúzió vagy utópia. A pénzbőség korszakának előnyeit még élvezhetjük ugyan egy kicsit, de ahogyan mondani szokás, eljöhet a „hét szűk esztendő” korszaka. Egyre többet beszélnek arról, hogy a hét bő esztendő után most a hét szűk esztendő következik. Sokan nem is tudják, hogy ez a kifejezés a Bibliából származik: Isten szólt két álmon keresztül a fáraónak, hogy készüljön fel arra, hogy hamarosan nagy változás áll be a gazdasági életben. A valószínűleg örökérvényűnek tekinthető tanulság a történetben, hogy a hét bő esztendő után mindig jön hét szűk, de legalábbis szűkebb időszak. A gazdaságban mindig is ciklusok voltak megfigyelhetők. A tanulság pedig az lenne, hogy a hét bő esztendő nem azért van, hogy olyankor még jobban dorbézoljunk. Olyankor fel kell készülni, hogy egyszer a bőségnek befellegzik. Egyben igyekezni kell minél jobban kihasználni a bőséges időszak kínálta lehetőségeket. Ősidők óta így van ez, a jelek szerint azonban az emberiség zöme ebből mit sem tanult meg. Pedig ha ezt az egyszerű leckét megtanulnák az emberek, a cégek és a kormányok, jobb hely lehetne a világ. A világgazdaság története pedig nem buborékok és összeomlások szüntelen körforgásáról szólna.

NEM CSAK VESZTESEI VANNAK

Hajlamosak vagyunk újra és újra azt hinni, hogy a jó időszakok nem érnek véget. Aztán amikor bekövetkezik a hét szűk esztendő, az képes meglepni a jegybankokat, kormányokat, cégvezetőket és az egyszerű embereket is. Az elmúlt 14 évben intenzív pénznyomtatás zajlott. Ennek eredményeképpen a részvények és ingatlanok árai felfúvódtak, sejteni lehetett, hogy ennek a folyamatnak egyszer vég szakad majd. Nőttek az árak, de nőtt a globális ipari termelés. Valójában az ilyen bőséges időszakokban szükség is van a pénznyomtatásra, hiszen a kevesebb pénz úgymond mérsékelné a gazdaság vérkeringését és a pozitív folyamatok nem tudnának kibontakozni. Minden jel arra utal azonban, hogy globális szinten ennek most vége szakad. A kiegyenlítődés időszakába lépünk. Ez nem jelenti azonban azt, hogy mindenki a vesztese lesz a folyamatoknak.

DIGITÁLIS KORSZAK

A ciklikus folyamatok azonban nem mindig zajlanak azonos körülmények között. Digitális korszakban élünk, és bizonyos folyamatok is csak ennek tükrében értelmezhetők. Lassan alig marad olyan tevékenység – legyen az termelői vagy szolgáltatói –, amelyben ne tudnának feladatokat átvenni a digitális eszközök. Mindez gyökeres változásokat generál a munkaerőpiacon. Nehéz időszak jön globális szinten, de a jelek szerint korunk gazdaságának alkalmazkodóképessége soha nem látott szinten van. Valójában ez is a globalizáció egyik velejárója. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem az első újabb kori, az ezredfordulót követő válságról van szó. A mostani azonban nem igazán hasonlítható össze a 2008. évi pénzügyi válsággal.

A jelenlegi válság során egyszerre jelenik meg a keresleti-kínálati sokk, sőt több ilyen egymásra épülő keresleti-kínálati anomália is megmutatkozik. A járvánnyal kapcsolatos lezárások okozta látványos visszaesést, illetve visszaeséseket váratlanul gyors felpattanás követte. Bizonyos szegmensekben a hónapokra eltűnő fogyasztói és vállalati keresletet és a csökkenő kínálatot villámgyorsan váltotta fel az újra megjelenő növekedés. Lényegében egy ilyen jelenség önmagában is inflációt gerjesztő hatással bír. A vásárlók, legyenek fogyasztók vagy beruházók, hirtelen jelentek meg elhalasztott igényeikkel a piacon. A kínálat képtelen volt lekövetni a hirtelen megugró keresletet, így ez már önmagában jelentős inflációt gerjesztett. A korábban előidézett pénzbőségnek is előbb-utóbb ide kellett vezetni. Minderre jött még 2022 februárjában az orosz–ukrán háború, illetve a háború kapcsán beindult szankciós politika, ami hatalmas nemzetközi versenyhátrányt okozott egész Európának. Az Unió Szerbia legfontosabb kereskedelmi partnere. Ez azt jelenti, hogy ha ott visszaesik a gazdasági teljesítmény, az a mi szempontunkból is negatív következményekkel járhat. Ugyanakkor az ellátási és termelési láncok folyamatos átrendeződése mindig új lehetőségeket is feltár. Amennyiben sikerül ezeknek a lehetőségeknek a feltárása, és élni tudunk azok kihasználásával, jobb helyzetben várhatjuk az újabb, globális szinten is felfelé ívelő ciklust.