2024. április 26., péntek

Digitális jegybankpénz a láthatáron

A kriptovaluták egy ideig tartó szárnyalása után a bitcoin és „társai” iránt most csökkent a kereslet, és értékük is csökkenőben. A jelentős ingadozások azonban továbbra is jellemzik a kriptopénzek piacát. A jegybankok is kénytelenek voltak foglalkozni a jelenséggel. Míg egyesek a kriptopénzek forgalmának korlátozására irányuló intézkedéseket vezettek be, más jegybankok a digitális jegybankpénzek létrehozását fontolgatják. Egyes központi bankok a kriptók terjedésének saját hasonló blokklánc létrehozásával vetnének gátat.

Az indiai kormány képviselői korábban bejelentették, hogy dolgoznak egy átfogó kriptopolitika kialakításán. Európában először a norvégok vetették fel a lehetőséget, mígnem a napokban olyan hírek jelentek meg, hogy már az Európai Központi Bank is fejleszti a digitális euró prototípusát. Ez pedig azt jelzi, kontinensünket is elérte a digitális jegybankpénz-forradalom. Korábban kiderült már, hogy a norvég központi bank is saját digitális fizetőeszközzel kísérletez. A bankkártyahasználat és a digitális bankolás rohamos terjedése miatt a készpénz nélküli társadalom képe ma már egyáltalán nem tűnik távolinak. A jegybankok által folyamatosan felügyelt, a kriptodevizáknál stabilabb, és sokak számára megbízhatóbb digitális devizák a kriptopiacnál valószínűleg jobban vonzanák a hagyományos pénzügyi rendszerekben bízó tömegeket. A kriptoeszközök túlságosan ingadozónak bizonyultak, erre vonatkozólag van most már elég tapasztalatunk. Sokan és sokat nyertek, de sokan sokat veszítettek is a kriptodevizákkal kereskedve. Az európai társadalmak ezért valószínűsíthetően jobban fogadnák a digitális eurót.

A BLOKKLÁNC INGATAG

Elképesztő mértékben drágult tavaly a bitcoin, sokat nyertek, akik a pénzüket abba fektették. Egyes elemzők azonban már akkor súlyos lejtmenetet jósoltak neki. Ez most beigazolódni látszik. Mind többen hangoztatják, hogy a kriptoeszköz nem rendelkezik fundamentális értékkel, és ingatag mivolta miatt közvetítő eszközként sem igazán használható. Ezzel nem ért mindenki egyet, de a bitcoin mellett még több befektetői figyelmet kaptak az ethereumhoz hasonló kriptopénzek, melyek mögött komplett ökoszisztémák alakultak ki.

A bitcoin eddig is rendkívül volatilis volt. Múlt év novemberében a kriptopénz árfolyama elérte a 69 000 dollárt, jelenleg viszont 20 000 dollár alatt van az árfolyama. Sokan úgy vélik, már az idén 10 000 dollárig is bezuhanhat az árfolyam. Korábban, és bizonyos momentumokban sokan azt hihették, a bitcoin lesz a jövő pénze. A gazdaságtörténelem viszont megtanított minket arra, hogy minden fizetőeszköz ideje lejár egyszer. A titokzatos Satoshi Nakamoto által 2009. január 9-én útjára indított bitcoin hamarosan tizennegyedik „születésnapját” ünnepli. Ezzel nem csupán a legkorosabb blokklánc projekt címét birtokolja, de azon kevés blokklánc egyike, mely egyáltalán túlélt. Az eddig létrehozott kriptopénzeknek ugyanis kevesebb mint 10 százaléka van ma is forgalomban.

AZ INFLÁCIÓ „MEGÖLI” A KRIPTOPÉNZEKET IS?

Megszámlálhatatlanul sok pénznem végezte pályafutását a történelem szemétdombján. Nem ritka esetben számos pénznem valóban csak néhány hónapon vagy éven keresztül volt hivatalosan is forgalomban. Jellemzően hiperinfláció, ritkábban háború kirobbanása vagy lezárása miatt szűntek meg a pénznemek. Európában sok esetben az euró váltotta fel a nemzetgazdaságok saját pénzét. Tekintettel a bitcoin decentralizált jellegére, a tényre, hogy egyetlen országhoz sem köthető, nehezen képzelhető el olyan katonai cselekmény, melynek kirobbanása veszélybe sodorná a legnagyobb forgalmú kriptopénzt. Egy gazdasági háború azonban könnyen olyan intézkedéseket válthat ki, melyek egy-egy kriptopénz végét is jelenthetik. De a kriptopénzek terjedése magában hordozza annak a veszélyét is, hogy csökken a jegybankok monetáris politikájának mozgástere. A jegybankok egyik hagyományos eszköze a gazdasági-pénzügyi folyamatok alakítására a gazdaságban lévő pénzmennyiség bővítése vagy szűkítése a kamatszint, a kötelező tartalékráta és a nyíltpiaci műveletek segítségével. Egy túlhevült gazdaság vagy magas infláció esetében a pénzmennyiség csökkentése, gazdasági visszaesés és defláció esetén viszont a pénzmennyiség növelése indokolt lehet. A virtuális valuták esetében a forgalomban lévő mennyiségére a jegybankoknak nincs ráhatásuk.

Egyes elemzések szerint a digitális jegybankpénzek lesznek a központi bankok válaszai a kriptodevizák térnyerésére. Bizonyos értelemben lépéskényszerbe is kerültek a jegybankok: nem nézhetik tétlenül azt, ahogy egy új, felügyelet nélküli pénzügyi rendszer teljes mértékben elterjed, és ostromolni kezdi a hagyományos pénzügyi rendszer pozícióit. Az Európai Központi Bank összesen öt technológiai óriást kért fel, hogy a digitális euró prototípusának kifejlesztésén dolgozzanak. Az európai jegybank így akár az elsők között lehet a fejlett jegybankok között, amelyek kibocsátják fizetőeszközük digitális formáját. Hangsúlyozták azonban, hogy a projektum „vizsgálati szakaszban” van. Egyelőre nincs végleges döntés a digitális euró bevezetéséről.