2022. január 17., hétfő

Újvidéken Európa szeme

A város hat hosszú esztendő után jutott el az Európa Kulturális Fővárosa cím projektjének megvalósulásáig – Új kulturális létesítmények, 1500 esemény és mintegy 4000 művész fellépése

A kezdeményezés gyökerei egészen 1985-ig nyúlnak vissza, amikor Melina Mercouri színésznő, későbbi görög kulturális miniszter felvetette egy ilyen nagyszabású rendezvénysorozat megtartásának lehetőségét. A legfontosabb szempontok közé tartozik az európai kultúra gazdagságának és sokszínűségének előtérbe helyezése, ünnepelni az európaiak közös kulturális értékeit, elősegíteni az európai polgárok közös kulturális térhez való tartozásának érzését, valamint támogatásban részesíteni a városok fejlődéséhez hozzájáruló kulturális fejlesztéseket. Mindezeken túl, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az esemény egy kiváló lehetőséget biztosít az adott város fejlődésére, ugyanis küllemében megújul, megteremti nemzetközi profilját, felpezsdítheti kulturális életét, valamint a turizmust is fellendíti.

A Balett- és Zeneiskola

A közelmúltig csak uniós tagállamok városai pályázhattak a cím viselésére, azonban az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2014-ben meghozta döntését, miszerint az EU-n kívüli országok is jelentkezhetnek, azzal a kitétellel, hogy az első ilyen rendezésre csak 2021-ben kerülhet sor.

Újvidék az első unión kívüli város e címmel

Újvidék városvezetése még 2012-ben elhatározta, hogy megpályázza a 2020-as évre vonatkozó rendezési jogot, ennek céljából pedig egy szervezőbizottságot is felállítottak, melynek tagjai kimagasló közéleti személyiségek és szakemberek voltak. Az Európai Parlament említett döntése ellenére a Szervező Bizottság már 2015 októberében bejelentette, hogy a város második világháborúban történt felszabadulása napján átadásra kerül a jelentkezésre vonatkozó pályázat. A terv azonban nem valósult meg, így az egész projektet az EXIT-alapnak adták át, amelynek vezetője, Nemanja Milenković és szakértői csapata rögvest nekilátott a lázas munkának. Ennek eredményeként 2016 szeptemberében bejelentették, hogy hivatalosan is átadásra került a projekttervezet. A művészekből és neves szakemberekből álló csapat 2016. október 13-án, Brüsszelben mutathatta be az Újvidék 2021 – Európa Kulturális Fővárosa elnevezésű projektet, melynek során részletesen is taglalták a 112 oldalas tervezetet. Az Európai Bizottság független szakértőit végül sikerült meggyőzni, így Újvidék lehetett a legelső unión kívüli város, amelynek odaítélték ezt a rangos címet.

A szervezők programelképzelése mindenekelőtt Az új hidakért jelmondaton alapul, ami szimbolizálja az új együttműködések kialakítását a város és az ország, valamint az európai művészek és szervezetek között is. A programban összesen négy szimbolikus hidat alkottak meg, amelyek közül néhány a városban már meglévő hidakat jelképezi, mint a Szabadság- és a Szivárvány-híd, ugyanakkor azokat az európai értékeket is, amelyeket a város szeretne fejleszteni és minél inkább kialakítani. A jelképes hidakat név szerint a Szerelem, a Szivárvány, a Szabadság és a Remény alkotja. Az Újvidék 2021 – Európa Kulturális Fővárosa művészeti programtervezetei is olyan európai értékeken alapulnak, mint az emberi jogok, a multikulturalizmus, az interkulturális párbeszéd és a környezettudatosság. Az elmúlt öt évben számtalan program került megrendezésre, valamint építészeti projekt valósult meg, amelyek felsorolása és részletes bemutatása túlhaladná ezen cikk kereteit, ezért csak a legjelentősebbekre szorítkozunk. Újvidék az elmúlt években új kulturális helyszínekkel gazdagodott, hiszen egyebek mellett a régi selyemgyárat felújították, új funkcióval látták el, ugyanis azóta is a kulturális örökség megőrzését tűzte ki programjai fő céljául. Az egykori lőteret 2018 szeptemberében az Egység Művelődési Állomássá alakították át. Ezt követően sorra nyíltak meg az új művelődési állomások, különösen a városközponttól távolabb eső területeken, vagyis a Bárka, a Malom, az OPENS, a bakolci (Bukovac) és a pirosi állomások is. A Kulturális Műhely és a Kulturális Karaván állomásai is azt a célt szolgálják, hogy a város külterületein élő polgárok is megélhessék a különféle művelődési programok által nyújtott élményeket. A megalapításuktól napjainkig több ezer elsősorban művelődési jellegű programot rendeztek meg ezeken a helyszíneken.

Régi gyárépületekben a művészet

A Peter Drapšin, vagy ismertebb nevén a Kínai negyed, ipari komplexum helyén a Kreatív negyed kialakítását valósítják meg, ahol az elmúlt időszakban sorra újultak fel a régi gyárépületek, amelyek mostanra már megfelelő helyet biztosítanak a kreatív gondolkodásmódú, mindenekelőtt fiatal művészek számára. Az építészeti projektek sorában jelentős volt még a tavaly szeptemberben átadott Balett- és Zeneiskola háromemeletes épülete is, ahol új és korszerűen felszerelt otthonra leltek a zeneművészet tehetségei. A péterváradi óváros több száz éves épületeinek jelentős része is megújult az utóbbi években, ezáltal pedig egy újszerű művelődési és idegenforgalmi központtá fog alakulni. A felsoroltak mellett nemrégiben teljesen megújult a Szerb Nemzeti Színház körüli tér arculata is, ami szintén a jeles titulus jegyében valósult meg.

A péterváradi óvárosba is megújulást hozott a kulturális főváros cím (Fotó: gradnja.rs)

Az események sorában kiemelhető a Kultúra Kaleidoszkópja elnevezésű projekt, amely, mondhatn, színpaddá varázsolja a várost augusztus és szeptember folyamán. Az elmúlt években a Kaleidoszkóp eseménye több mint ezer művészt gyűjtött egybe, akik eredeti művészi kifejezésmóddal szórakoztatták a közönséget több száz rendezvény során. Ezek az események kiváló példái annak, hogy Újvidék a különböző művészi eszközök és kifejezésmódok által életre kelti a kultúrát. Az egyik talán leglátványosabb esemény kétségkívül a Doček elnevezésű rendezvény, amit a karácsonyi és újévi ünnepek jegyében szervezték meg az elmúlt években, amely rendszerint december közepétől január derekáig tartott. Az ünnepi hangulatot számtalan hazai és külföldi művész tette színesebbé. Példának okáért két évvel ezelőtt több mint ötven rendezvényen háromszáznál is több szerb, horvát, magyarországi, montenegrói, lengyel, német és amerikai előadó lépett fel, köztük olyan jeles művészek, mint a Londoni Filharmónia hegedűse, Roman Simović, a magyarországi, hírneves prímás, Roby Lakatos és zenekara is.

A járvány közbeszólt

A koronavírus-járvány azonban 2020-ban Szerbiában is megjelent, ezért jelentősen rányomta bélyegét a tervezett rendezvényekre. Emiatt számos eseményt lemondtak, vagy elhalasztottak, valamint az Európa Kulturális Fővárosa cím is egy évvel tolódott a járványhelyzet következtében, így az idei évre tolódott. A címátvétel évét azonban jóval látványosabban köszöntötték a városban, hiszen a Nikola Tesla személye és munkássága által megihletett művészi-művelődési program során megvilágították a város feletti eget, jelképesen összekapcsolták a Duna két partját, és a művészekkel együtt egyedülálló audiovizuális hangulatot sikerült varázsolniuk Pétervárad óvárosában. Az európa kulturális főváros évébe való belépés programsorozatának csúcspontját mindenképpen az ortodox újévvel egybeeső hivatalos címátvételi ünnepség jelentette a Szerb Nemzeti Színházban, melyet megelőzően az M-Stúdióban megnyitásra került az Idő és a világegyetem elnevezésű multimédiás kiállítás, melynek anyagát Milutin Milanković hírneves szerb tudós ihlette meg. A tárlat innovatív, 3D-s technológiában és installációkon keresztül mutatja be egyebek mellett az ember, az idő és a tudomány kapcsolatát.

Az M-Stúdióban egy modern múzeumot hoznak idén létre, de csütörtökön már tartottak itt kiállítást (Fotó: Ótos András)

Az Újvidék – Európa Kulturális Fővárosa project elképzelését már a felkészülési időszakban is két rangos elismeréssel díjazták. A tavalyi évben először a legjobb, európai művelődési márkanév kategóriájában kiosztott díjat nyerte el, majd ehhez társult a Melina Mercouri-díj is, amit a legsikeresebb európai kulturális fővárosoknak adnak át. Az Európai Bizottság szakemberekből álló csoportja még 2019-ben Újvidéket az egyik legjobb, felkészülési szakaszban lévő európai kulturális fővárosának nevezte, majd egy újabb felmérést követően javasolta a tartományi székváros számára a 1,5 millió euró jutalommal járó elismerést. A jelentős cím évét a tervek szerint 1500 kulturális esemény és mintegy 4000 különféle művész fellépése fogja felejthetetlenné tenni. Az egész évben zajló kulturális események egyebek mellett a migráció, a béke és a multikulturalizmus témáját is érintik majd.