2021. szeptember 18., szombat
Nagyszünet

Amit nem látunk elsőre

Szociometria az iskolában

Az iskolaév elején, nagyjából október folyamán igyekszünk a szakmunkatársakkal hangsúlyt fektetni arra, hogy szociometriai vizsgálatot is végezzünk az osztályokban. A szociometriai felmérést olyan lehetőségnek tekintjük, ami által egy csoport (az osztály) rejtett hálózatát feltérképezhetjük, és az eredményét felhasználhatjuk az oktatási-nevelési folyamat hatékonyságának növelése érdekében.

A kollégák, főleg a tanító nénik és az osztályfőnökök fontosnak tartják ezt a típusú felmérést, sőt, sokszor ők kérik, hogy vegyük fel, esetleg ismételjük meg, mert érdekli őket, hogy történt-e változás csoportban a tanév ideje alatt.

A szociometria módszerét régóta alkalmazzák a nevelési-oktatási gyakorlat során.

A román származású Jacob Levi Moreno dolgozta ki azon elképzelése alapján, miszerint az emberi kapcsolatok elsősorban rokonszenviek, érzelmiek, a személyi választásokat érzelmek irányítják. Úgy gondolta, hogy a személy társas pozíciójával lehet meghatározni az egyén beilleszkedését a szociális térbe. Ezért dolgozta ki szociometriai módszerét, amelyben három kritériumot nevezett meg: együttélés, együtt dolgozás, együttes társas élet. Mivel egy osztályközösségre e három kritérium mindegyike megfelel, a morenói szociometria így iskolai közösségek vizsgálatára is alkalmas. A többszempontú szociogramot, Moreno módszerének továbbfejlesztett változatát Mérei Ferenc alkotta meg abból a célból, hogy a kiscsoportokról is világos képet kapjunk. És máris létrejött a szociogram, amely ezt lehetővé teszi számunkra. A szociogram megmutatja nekünk a rokonszenven alapuló kapcsolatokat egy osztályban, ez alapján pedig látványossá válik az adott közösség belső szerkezete.

Melyek azok a mutatók, amelyek meghatározzák egy csoport belső szerkezetét? Ilyen a kölcsönösségi index (KI), amely mutatja, a tanulók hány százalékának van kölcsönös rokonszenvi kapcsolata. Továbbá a sűrűségi index (SQ), amely azt mutatja, hogy egy személyre átlagosan hány kölcsönös választás jut. A kohéziós index (SKOH) leírja, hogy a maximálisan lehetséges kölcsönös kapcsolatoknak hány százaléka jelenik meg az adott csoportban. A viszonzott kapcsolatok mutatója (SKOHER) a kölcsönös választásokat százalékarányát mutatja meg.

A felmérés úgy néz ki, hogy a felmérést végző személy bemegy az osztályba, és szétosztja a tanulók között az előre sokszorosított tesztlapokat. Természetesen a gyerekek megkapják a szükséges instrukciókat, majd kitöltik a saját példányukat. Az utóbbi években online elvégezhető felmérések is elérhetőek, ami egyszerűsíti a felmérésünket. Ilyenkor az adatbevitellel sem kell bajlódnunk, de fontos, hogy a gyerekek számára a számítógépes adatbevitel ne legyen újdonság. A felsőbb osztályoktól már alkalmazhatjuk. Attól függetlenül, hogy a kérdőívet online vagy papírformában töltik ki, a gyerekeket fontos arról biztosítanunk, hogy a tesztre írt információkat nem fogjuk kiteregetni, és arra használjuk fel a szakmunkatársakkal és az osztályfőnökkel (tanítóval) együtt, hogy az osztályukban kellemesebb légkört sikerüljön kialakítani a segítségükkel. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a tanulók megértsék, a felmérésnek ők lesznek az első számú „haszonélvezői”. Őszinteséget várunk el tőlük, a teszten a saját nevükkel szerepelnek, nincs anonimitás. Előre meghatározott számú, két vagy három választási lehetőség van egy kérdésre.

A tesztkérdések változatosak, alsós, felsős, középiskolás tanulók más-más kérdéseket kapnak. Például ilyeneket, hogy kivel ülnél legszívesebben egy padban, kit hívnál meg a szülinapodra, kivel jársz uzsonnázni. A rokonszenvi választásokon alapuló kérdéssor tisztán megmutatja a kirekesztődött gyerekeket, de előfordul, hogy negatív választási lehetőséget is biztosítunk egy-egy csoportban, sőt az okára is rákérdezünk. Ez az alsóbb osztályokban még hatékony, a gyerekek nyitottabbak, mint idősebb korban, és pontosan meghatározzák, mit nem kedvelnek egy-egy osztálytársban, amit így könnyebb orvosolni. Nemegyszer az is kiderül, hogy azért nem barátkoznak vele, mert „nem ismerem”. Persze egy zárkózott, visszahúzódó, csöndes gyerkőcöt sem egyszerű a tanítónak „beillesztenie” az osztályba, de egy érző lelkű gyerekekből álló osztály mégis könnyebben befogadja, mint azt a srácot, aki „mindig verekszik” és „ellopja az uzsonnámat”.

Egy-egy tanuló szociometriai helyzetét elsősorban a választások száma határozza meg. Ez azt jelenti, minél több választást kapott, annál kedvezőbb a helyzete, illetve a negatív kérdéscsoportban annál kedvezőtlenebb.

A felmérés felvétele után az adatok feldolgozása következik. Számítógépes programok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy egyszerűbb legyen a munkavégzés, de ha online töltötték ki a tanulók a tesztet, akkor az eredményekért nem kell bajlódnunk a feldolgozással.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók szívesen kitöltik a tesztet, és együttműködőek, érdemes megtalálnunk a számunkra legmegfelelőbb megoldást a szociometria elvégzéséhez, mert általa hatékonyan tudjuk segíteni az optimálisabb osztálylégkör kialakítását.