2021. június 20., vasárnap

Reménysugár a reménytelenségben

Megújulás előtt a vajdasági magyarság egyik legfontosabb szakrális építménye

A Duna és a Tisza szögében elterülő Sajkásvidék Bácska többségében szerbek által lakott tájegysége, amely területen a történelem viharai többször is végigsöpörtek. A mohácsi vészt követően ez a vidék szinte teljesen elnéptelenedett, majd a későbbiek során szlávok telepedtek meg. Mivel a terület a katonai határőrvidékhez tartozott évszázadokon keresztül, ezért az itt élő szláv, főként szerb nemzetiségű lakosok katonai szolgálataikért cserébe számos kiváltságot nyertek a mindenkori Habsburg uralkodótól. A magyarság viszonylag csak későn, a XIX. század első felében kezdett ismét gyökeret ereszteni ezeken a vidékeken. A folyamat nagyon lassú volt, mégis Zsablyán már 1805-ben megalapították az első római katolikus plébániát is. Ezen időszakban már szükség mutatkozott egy római katolikus templom felépítésére is, amelyre végül 1826-ban került sor. Az egyszerűen berendezett és kisméretű templom helyére a hívők indítványozására végül 1900-ban megkezdődött egy új és nagyobb szakrális épület felépítése.

A nedvességtől lemállott színes vakolat is felújításra szorul (Dávid Csilla felvétele)
A nedvességtől lemállott színes vakolat is felújításra szorul (Dávid Csilla felvétele)

A munkálatok költségeinek nagy részét Császka György érsek állta. A mintegy 43,5 méter hosszú és 16 méter széles Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom végül 1901-ben került átadásra. Az 1910-es évi népszámlálási adatok szerint ekkoriban mintegy nyolcezer szerb, magyar és német lakta Zsablyát, akik megértésben jószomszédi viszonyt ápolva és békességben éltek egymás mellett. A lakosok értették és beszélték is egymás nyelvét. A katolikus plébánia híveinek száma a két világháború közötti években megközelítette a háromezret. A második világháborút követően, pontosabban 1944/45. fordulóján a magyar és a német lakosságot kollektív bűnössé nyilvánították a kommunista hatóságok, ezt megelőzően sokakat ki is végeztek, majd hamarosan el kellett hagyniuk Zsablyát, de hasonló sors várt a Csúrogon és Mozsoron élő nemzettársaikra is. Néhány család azonban különféle okoknál fogva, leginkább a vegyesházasságoknak köszönhetően, mégis megmaradhatott ezeken a településeken. A templomaikat és temetőiket lerombolták, felszántották, vagyonukat pedig teljes egészében elkobozták. A hívek száma tehát minimálisra csökkent Zsablyán is, ahol szinte csodával határos módon a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt templom megmaradhatott a falu központjában, a Szent Miklós ortodox templom mellett. Ennek emlékére az épületben egy emléktábla áll. A kezdeményező Pásztor Antal fémmunkás volt, aki 1990 őszén az egész Délvidéken elsőként állított méltó emlékművet az ottani áldozatok számára.

Gőzerővel haladnak a tetőszerkezeten folyó munkálatok  (Dávid Csilla felvétele)
Gőzerővel haladnak a tetőszerkezeten folyó munkálatok (Dávid Csilla felvétele)

Az idő azonban súlyosan megviselte a szakrális építményt, amely egyedülállónak számít ezen a vidéken. A templom az elmúlt évtizedek során többször került végveszélybe, de a gondviselés mindig megmentette a pusztulástól. A közelmúltban már odáig sikerült eljutni, hogy a teljes körű felújítására is konkrét lépéseket tettek az épület sorsát szívükön viselő polgárok. Az első kezdeményezés még hét évvel ezelőtt indult meg, amikor újvidéki hívők egy csoportja, nevezetesen Matuska Márton, Jakubecz György és Tóth László felterjesztették a műemlék megőrzésére vonatkozó indítványukat. A kezdeményezést Zsablya község akkori elnöke, Čedomir Božić el is fogadta, majd a tartományi kormány is késznek mutatkozott anyagilag is támogatni a felújítást. Ezt követően több alkalommal is a helyi katolikus lakosok, de más polgártársaik is munkaakciót szerveztek az elhanyagolt állapotban lévő templom megtisztítására. Nagyobb horderejű tervekről csak a Magyar Kormány által 2015-ben útnak indított Rómer Flóris Tervet követően lehetett beszélni, amelynek megvalósításával a Teleki László Alapítványt bízta meg, ennek köszönhetően az elmúlt öt évben mintegy száz Kárpát-medencei műemlék újult meg. A vajdasági Tartományi Műemlékvédelmi Hivatal szakértői a templom megmentését fontosnak tartották, azonban anyagi nehézségek miatt nem tudtak segíteni. A Magyar Patrióták Közösségének képviselői ezért még 2016-ban helyszíni bejárást tartottak, és egyeztetettek a helyben maradt magyar családok képviselőivel és mindazokkal, akik a templom megmentését fontosnak tartották. A felméréseket követően a szervezet a Nemzetpolitikai Államtitkársághoz fordult, kérve a magyar kormány segítségét. Dr. Szilágyi Péter helyettes államtitkár már 2016. május 5-én tárgyalásokat folytatott az egyesület elnökségével a zsablyai templom megőrzésének ügyében is. A kivitelezésekre azonban még néhány évet várni kellett. Az anyaországi támogatás kezelője, a zsablyai és más templomok felújításának koordinátora a Magyar Nemzeti Tanács.

Gál Gyula: A tetőtérből tizenkét nagy kamionnal szállítottuk el a hulladékot (Dávid Csilla felvétele)
Gál Gyula: A tetőtérből tizenkét nagy kamionnal szállítottuk el a hulladékot (Dávid Csilla felvétele)

A mintegy két éve folyó munkálatoknak köszönhetően a Zsablya központjában álló Havas Boldogasszony tiszteletére emelt római katolikus templom mai állapotát látva bizakodásra van okunk. Az épületet ottjártunkkor már állványok vették körül, a munkások pedig szorgosan dolgoztak a tönkrement tetőszerkezet felújításán. A hosszú évek során a szél elvitte a tető egy részét, így napról napra több hulladék került be a templom nagyméretű hajójába. Az utóbbi két évben végzett fokozottabb munkának és rendezésnek köszönhetően azonban úgy tűnik, hogy az épület megmentése sikerrel jár. A templom belsejébe lépve a szemlélőt különleges érzés fogja el, egyszerre elszomorító és gyönyörködtető is. A megfestett mennyezet lekopott, az oltáron és körülötte csonka szobrok tanúskodnak az idő múlásáról, ugyanakkor megkapó érzés a templom monumentális terében állni. Mindezen építészeti kincsek megmentése óriási jelentőséggel bír a vajdasági magyarság számára is. Közös összefogással mindez megvalósítható, erről biztosította a nyilvánosságot Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki még az idei év elején tett nyilatkozatában kihangsúlyozta, hogy a templomfelújítások is folytatódnak majd.

– Ki kell emelni közülük a bajmoki templom felújítását, Zsablyán pedig a sajkásvidéki magyarságnak emléket állító, igen romos állapotban lévő templom felújításával, a szakrális teret megőrizve, benne a sajkásvidéki magyarságnak emléket állító kiállítással és havi rendszerességgel, egy-két rendezvény megtartásával szeretnénk életet vinni oda, ahol már nehéz magyar életet teremteni, szervezni, de az ott élő nagyon kevés magyar is megérdemli ezt a figyelmet, ezt a törődést – mondta az MNT elnöke a sajtónak.

A temetőben álló kereszt emléket állít a tragikus sorsú magyar és német lakosságnak (Dávid Csilla felvétele)
A temetőben álló kereszt emléket állít a tragikus sorsú magyar és német lakosságnak (Dávid Csilla felvétele)

Zsablyán valóban rendkívül kevés hívő van, viszont az egyházi ünnepek alkalmával a környékről is többen ellátogatnak, és részt vesznek a szentmiséken. Minden hónap első vasárnapján Titelről jön ide misézni Franjo Lulić plébános, aki magyarul is szolgáltat szentmisét. Ilyenkor nagyjából tizenöten vannak a templomban, mesélte Gál Gyula, akinek családja rendszeresen jár szentmisére, és akik már az épület felújításának ötletétől fogva lelkesen igyekszenek kivenni részüket a karbantartási és egyéb szükséges munkálatokból.

Elmondása szerint Rastko Vlajković, a Vajdasági Műemlékvédelmi Intézet munkatársa is már a kezdetektől fogva támogatta és segítette a templom felújításának mielőbbi megvalósulását. A projektet leginkább a Teleki László Alaptvány támogatta, amely még évekkel ezelőtt megbeszéléseket folytatott a helyi katolikus lakosok képviselőivel.

– A templom teljeskörű felújítására vonatkozó első konkrét lépéseket két évvel ezelőtt tették meg, amikor a Teleki László Alapítvány kezdeményezte és anyagi támogatásáról biztosította a projekt megvalósulását. Időközben azonban számos probléma és akadály merült fel, ugyanis a templom telke nem volt berajzolva a kataszteri térképre, ezért pedig ügyvéd segítségét kellett kérni és sok más intézkedésre is sor került – magyarázta a kezdeti nehézségeket Gál.

Hozzátette, hogy végül sikerült megoldani a szükséges dokumentációk körül jelentkező problémákat, berajzolták a templomot a kataszteri térképre és így megkezdődhettek a felújítás konkrét munkálatai. Szavai szerint a templom annyira elhanyagolt állapotban volt, hogy a tetőzeten hatalmas rések tátongtak, ahonnan nagyobb szél esetén a cserepek is leestek, ezzel pedig balesetveszélyt is jelentett a polgárok számára.

– A Teleki Alapítvány mintegy 70 ezer eurót adott a tetőzet felújítására, ugyanis ez bizonyult a legégetőbb problémának, amely megoldásra várt. A kezdeti munkálatok során a tetőtérből tizenkét nagy kamionnyi hulladékot szállítottunk el, a templomtoronyban pedig méteres galambürülék hevert, amelyet vödrökkel hordtunk el. Állítólag az anyagi források elegendőek lesznek a templom épületének külső és belső tatarozására is, de ha csak a tető újul meg, már az is óriási előrelépést jelentene az építmény megőrzése érdekében – mondta Gál.

A sírkövön már utat tört magának a természet (Dávid Csilla felvétele)
A sírkövön már utat tört magának a természet (Dávid Csilla felvétele)

Elmondása szerint még 2019. folyamán megindult a tetőzet javításának első szakasza, azonban néhány hónapot követően megakadt a folyamat és egészen mostanáig nem történt előrelépés. A tavalyi esztendő végén, november folyamán azonban ismét új lendületet kaptak a munkálatok, amelyek gyors ütemben haladnak. Kihangsúlyozta, hogyha továbbra is így folytatódik a munka, akkor egy-két hónapon belül befejeződhet a tetőzet felújítása.

A római katolikus templom a mellette álló Szent Miklós ortodox templommal együtt több mint egy évszázada meghatározza Zsablya központjának arculatát. Emellett az egykoron itt élt és napjainkban is megmaradni igyekvő maroknyi sajkásvidéki magyarság egyik utolsó és legfontosabb épített örökségeként mindent meg kell tenni annak megőrzéséért. A falu végén szinte észrevétlenül megbújó római katolikus temető is szintén siralmas állapotban van, a gaz pedig már teljesen benőtte a sírokat. A bokrok közül csak egy kőkereszt emelkedik ki, amely emléket állít az egykoron itt élt, majd hidegvérrel kivégzett és otthonaikból elűzött több ezer zsablyai magyar és német lakosnak.