2021. június 23., szerda

A közös kulturális örökségünkért

A parlament 12 év után módosítja a kultúráról szóló kerettörvényt

A kultúrával foglalkozó kerettörvény módosításában a Vajdasági Magyar Szövetség a lényeget a demokratikus kultúra fejlődésében látja, amely a különbözőséget, az egymás közti bizalmat és az egység érzését erősíti. A bizalom és az egység a társadalmi integráció alapja – emelte ki felszólalásában Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője a köztársasági képviselőház tizedik rendes ülésén, amelynek a napirendjén a már említett kerettörvény mellett az antidopping törvény, az akkreditációról szóló törvény és a nemes fémekkel foglalkozó törvény módosítása szerepelt.

A bizalom és az egység a társadalmi integráció alapja – emelte ki felszólalásában Kovács Elvira (Fotó: RTV)
A bizalom és az egység a társadalmi integráció alapja – emelte ki felszólalásában Kovács Elvira (Fotó: RTV)

Kovács Elvira rámutatott, a ma is érvényben levő, kultúrával foglalkozó kerettörvény 12 éve lépett hatályba, ezért elérkezett az ideje, hogy a megváltozott igények nyomán módosítsák, bizonyos eljárásokat egyszerűsítsenek. A kerettörvény módosításának célja, szavai szerint, a kultúrában tevékenykedők együttműködésének, a művelődéspolitikának a megerősítése, valamint az ellenőrzések és a folyamatok hatékonnyá tétele. Ő a nemzeti kisebbségek oldaláról közelítette meg a törvénymódosításokat. Rámutatott, a VMSZ álláspontja szerint a társadalmi integráció folyamatában a nemzeti kisebbségi tanácsok kiemelt jelentőségűek, küldetésük ugyanis a kulturális különlegességek és a nemzeti identitás megőrzése és fejlesztése, alapvető feladatuk a kulturális autonómia fenntartása.

A törvényben javasolt módosítások mindenekelőtt a művelődési tanács hatékonyabb munkájához járulnak hozzá, de mint arra Kovács Elvira rámutatott, intézményesítik a kisebbségi kulturális politikát, és összekapcsolják a többségi nemzetével, együttes értékként tekintve a kulturális örökségre.

A törvény ezúttal megoldja azokat a problémákat is, amelyek a kulturális intézmények igazgatóbizottságait érintette, ami a kisebbségek számára különösen fontos azon intézmények esetében, amelyek az adott kisebbség számára kiemelt jelentőségűek. Eddig nagy gondot jelentett a kisebbségi képviselet azon intézmények esetében, amelyekre a kiemelt jelentőség címén több kisebbség is számot tartott. Most ezzel külön foglalkozik a törvény.

Kovács elmondta, a Magyar Nemzeti Tanács 140 anyagi és szellemi kulturális értéket nevezett meg, majd több nemzeti kisebbséget is felsorolt, amelyek éltek ezzel a jogukkal, és hozzátette, hogy egy-egy kisebbség és kulturális öröksége külön kapcsolatot jelent Európával a hagyományok, a nyelv és más kulturális örökségen keresztül.

A kultúrával foglalkozó kerettörvényt Maja Gojković kulturális és tájékoztatási miniszter ismertette. Elmondta többek között, hogy a módosításoknak köszönhetően a versenypályázatok határideje hosszabb lesz, vagyis azok az intézmények, amelyek kulturális projektumok vagy programok, kutatások esetében pénzeszközökre pályáznak, most több idővel rendelkeznek majd. A Nemzeti Kulturális Tanács megválasztását és mandátumát is pontosították, illetve azokat az adatokat is, amelyekre a kulturális intézmények nyilvántartásba vételekor szükség lesz.

Vanja Udovičič sportminiszter az antidopping törvény módosításáról beszélt, amely szavai szerint ahhoz járul hozzá, hogy a szerb sortolók és klubok is részt vehessenek nemzetközi sporteseményeken, ugyanis Szerbia elfogadta az új Doppingellenes Világkódexet.

Anđelka Atanacković gazdasági miniszter pedig az akkreditációról szóló, valamint a nemesfémekről szóló törvényről. Ennek kapcsán Kovács Elvira, rámutatott, ez a törvény nem volt teljesen összehangolva az uniós előírásokkal, de módosítások által már összhangban vannak a Stabilizációs és Társulási Megállapodással és az EU primáris jogrendszerével.