2021. június 23., szerda

Új motiváció kell a szakképzésnek

Ökrész Rozália: Módosítani kellene a duális oktatásról szóló törvényt

A duális oktatást, amelynek során a diákok az elméleti tudás mellett gyakorlati, alkalmazó tudást is szereznek egy reális munkakörnyezetben, törvény szabályozza. Az eddigi tapasztalatok, illetve a vállalkozókkal folytatott őszinte és nyílt beszélgetések alapján, szükség van ennek a törvénynek a módosítására ahhoz, hogy a hiányszakmákra elegendő szakképzett fiatal kerüljön ki a szakiskolákból, emelte ki Ökrész Rozália (a felvételen), a Vajdasági Magyar Szövetség az oktatási minisztériumhoz intézett kérdésében tegnap a köztársasági képviselőház ülésének elején.

Ökrész Rozália
Ökrész Rozália

Ökrész Rozália rámutatott, hogy a Magyar Szó napilapot képviseli, amely az idén jegyzi fennállásának 77. évfordulóját, és amely a vajdasági magyarok identitásának és nyelvének megőrzése esetében oszlopos intézménynek számít. A médiaház jelentős szektora a nyomda, amely 1957-ben alakult és a saját kiadványai mellett a kisebbségi lapok többségét is itt nyomtatják, ahogy a Dnevnik napilapot is. Kiemelte, mintegy negyven éve többmilliós példányszámban nyomtatja a nyomda a Szerbiai Posta számára a bélyegeket. Ám a nyomda kénytelen szembesülni a nyomdaipari szakmunkások hiányával, annak ellenére, hogy együttműködik az újvidéki Mileva Marić-Einstein Műszaki Iskolával.
Az oktatási minisztériumhoz intézett kérdésében arra mutatott rá, hogy a duális oktatásról szóló törvényt, 4 éves alkalmazása után módosítani és bővíteni kellene. Ennek kapcsán a szakiskolák már kezdeményezték az olyan tantervek kidolgozását, amelyek esetében egy-egy szak vonatkozásában a klasszikus és a duális oktatás is megvalósulhatna, vagyis az iskoláztatás során a diákok találhatnának maguknak olyan vállalatokat, amelyekkel munkaszerződést köthetnének, míg a vállalatok is kiválaszthatnának maguknak egy adott számú diákot, annak megfelelően, hány szakmunkásra volna szükségük. Természetesen a szerződés felbontásának lehetőségét is meg kell adni. Azok a diákok, akik nem találnának maguknak vállalatot, a klasszikus modell szerint folytathatnák tanulmányaikat.
Ökrész Rozália az iránt is érdeklődött, növelni fogják-e a négyéves szakképzésre való beiratkozáshoz szükséges pontszámok megemelését 55 pontra. Szerinte ezzel növelni lehetne a diákok közötti versenyhangulatot, és nagyobb kedvet kapnának a tanuláshoz, hiszen motiválhatná őket a munkaszerződés, a foglalkoztatás lehetősége.
A képviselők a kérdéseikkel a környezetvédelmet is érintették. Samir Tandir, az Igazságosság és a Megbékélés Pártja képviselője a mezőgazdasági minisztériumhoz fordult. Rámutatott, Szandzsák területén már huzamosabb ideje tervek nélkül, szelekció nélkül folyik az erdőirtás. Míg korábban sokkal jobban gazdálkodtak az erdőkkel, erdősítettek, odafigyeltek, hogy a fák kivágása során ne okozzanak eróziót, és közvetve más károkat se okozzanak, most viszont a közvállalatok csupán a haszonszerzést tartják szem előtt. Arra szólította fel a mezőgazdasági minisztériumot, tegyenek azért, hogy a déli területeken véget vessenek a szelekció nélküli erdőirtásnak. Ugyanis szavai szerint hiába tervezzük a mezőgazdaság fejlesztését, ha az erdőket nem vigyázzuk meg. Kiemelte, az örökül kapott természetes értékeket kötelesek vagyunk megőrizni utódaink számára.
A kérdések feltevését követően a képviselők a tavaszi ülésszak hetedik ülésével folytatták a munkát, amelyen vitát folytattak a smederevói Felső Ügyészség főügyésze mandátumának megszűnéséről, illetve több bíróság tekintetében olyan bírák kinevezéséről vitáztak, akik először lépnek erre a funkcióra. Így Kraljevóban, Leskovacban, Aleksinacban, Zomborban, Novi Pazarban, Užicéban és Požarevacon új bírákat kapnak az Alapfokú Bíróságok. Összesen 37 bíró kerül először erre a funkcióra.
Aleksandar Pantić, a Legfelsőbb Bírósági Tanács képviseletében ugyan nem olvasta fel sem a bíróságokat, sem pedig az újonnan kinevezésre kerülő bírák nevét, ugyanakkor elmondta, a jelöltek közül mindegyik bíra felmérésén részt vett és a legmagasabb pontszámot gyűjtötte be. A bírák önéletrajzukat eljuttatták a képviselőknek.
A felszólalók többsége támogatta az új bírójelölteket, míg Jelena Žarić Kovačević, az Aleksandar Vučić – Gyermekinkért lista képviselője kétségbe vonta Jelena Kosović, a Zombori Alapfokú Bírság bírói kinevezését, ahogy Munir Jusović és Aladin Madžović kinevezését a Novi Pazar-i, illetve Mirjana Lukić kinevezését is a Požarevaci Alapfokú Bíróság bírói posztjára. Véleményét nem indokolta meg, ám azt javasolta, a megnevezett négy személy esetében külön szavazzanak.
Tegnap a képviselők rendkívüli ülést is tartottak, amelyen Jasmina Vasović megtiszteltetésnek nevezte, hogy a képviselők előtt, a szószékről szólalhat fel miután a parlamenti képviselők előtt letette az esküt és a Legfelsőbb Semmítőszék elnökének nevezték ki. Kiemelte, törekedni fog, hogy a tudásához mérten a legjobban, elkötelezetten végezze a munkáját a későbbiekben is. A legnagyobb elkötelezettséget a polgárok iránt érzi, akik a bíróságoktól elvárják jogaik érvényesítését, hogy felelősségteljes magatartást tanúsítsanak kollégáik iránt is, hiszen a bírák azok, akik a saját viselkedésükkel, értékképviseletükkel adnak, vagy nem adnak hatalmat és tekintélyt saját kinevezésüknek.