2021. február 26., péntek

Trianonig vezető kényszerpályán

Schmidt Mária: A mi történetünket mások próbálták meg elmesélni helyettünk és nekünk – Megtartották az első világháborús centenáriumi megemlékezéssorozat záróeseményét

Félteni és őrizni kell nemzeti szuverenitásunkat, mert helyettünk mások nekünk jó döntést nem tudnak hozni – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán, az első világháborús centenáriumi megemlékezéssorozat online záróeseményén.

Rétvári Bence emlékeztetett: Magyarországnak nem volt érdeke, tehát ellenezte is, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzenjen Szerbiának, ami aztán kirobbantotta az első világháborút. A monarchián belül azonban nem volt lehetősége a magyar nemzeti érdek érvényesítésére.
„Ez utána a legnagyobb nemzeti sorstragédiánk egyikét, a trianoni békediktátumot okozta" – fűzte hozzá.
Közölte: Magyarországot sokkal nagyobb arányban büntették a győztes hatalmak, mint más veszteseket, amelyek egységesek voltak és időben ki tudtak állni a nemzeti érdekükért. Magyarországon eközben a gyengekezű Károlyi-kormány a hadsereg lefegyverzésével volt elfoglalva, a kommunista Tanácsköztársaság pedig szalonképtelenné tette az országot – fogalmazott.
Rétvári Bence konklúzióként azt hangsúlyozta: „minden esetben a nemzeti érdekért ki kell állni és azt meg kell jeleníteni".
Megfogalmazása szerint „azért emlékezünk a történelemre, hogy okuljunk belőle: a jó példát kövessünk, a rosszat pedig kerüljük el". A még 2013-ban kezdődött centenáriumi eseményekkel a magyar kormány méltóképpen emlékezett meg a 661 ezer hősi halált halt magyar katonáról, és a trianoni sorscsapásról – jelezte arra is kitérve, hogy a centenáriumi programok mások mellett a köznevelési intézményekbe járóknak, a közösségeknek, a tudományos műhelyeknek és a kulturális intézményeknek is szólt – sorolta.

Schmidt Mária (Fotó: MTI)
Schmidt Mária (Fotó: MTI)

Schmidt Mária, az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos felidézte: a 2013 őszén létrehozott emlékbizottság tagjai úgy döntöttek: nemcsak felelevenítik a tragikus eseményeket, hanem százévnyi tapasztalat birtokában elkezdik a világrengető esemény újraértelmezését is.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója leszögezte: „Európában sehol nem fogalmaztak meg ilyen szándékot". Közlése szerint „az európai programok kimerültek abban, hogy megismételték a nagy háború száz éven keresztül szajkózott értelmezését, azt a mesét, amelyet a győztesek alakítottak ki.
Mint kiemelte, az újraértelmezésre azért volt szükség, hogy a szomszédos államok számára is világossá tegyék: „a háborús logikától áthatott százéves magyarázatok akadályozzák, hogy sikeresek lehessünk a jelenben és a jövőben".
„Újraolvastunk sok mindent, friss szemmel néztünk rá a múltra, Magyarországra hívtuk a világ elismert történészeit, vitatkoztunk, értelmeztünk, elemeztük, értékeltünk" – mondta. Hozzátette: eseményeiket kötetek egész sorában publikálták, díjazott honlapot hoztak létre (www.elsovilaghaboru.com), pályázatokat írtak ki, dokumentumfilmeket állítottak össze és a Várkert Bazárban Új világ születik 1914–1922 címmel kiállítást tartottak.
Schmidt Mária azt mondta, „büszke arra, hogy a rettenetes nagy hamu alól sikerült kimentenünk saját történetünket", majd a 20. század egyik legkeserűbb tapasztalatának nevezte, hogy „a mi történetünket mások próbálták meg elmesélni helyettünk, és nekünk". A centenáriumi megemlékezéssorozat legfontosabb eredményeként hivatkozott arra, hogy a 20. század legnagyobb tragédiájáról immár úgy beszélhetünk, mint bármely más szuverén, európai nemzet.
Schmidt Mária köszönetet mondott a centenáriumi emlékbizottság tagjainak és korábbi három elnökének, Navracsics Tibornak, Balog Zoltánnak és Kásler Miklósnak.
Felidézte: a kormány hat év alatt több mint 6,7 milliárd forinttal támogatta a centenáriumi programokat: 762 első világháborús emlékmű újult meg, 69 teljesen új emlékhely létesítését támogatták, országos pedagógusképzési programjukon mintegy ezer iskolából 5250 tanár vett részt.
Szavai zárásaként Schmidt Mária úgy fogalmazott: hat év eredményei világossá tették, hogy a 21. század magyarjai megőrizték elődeik képességét az újrakezdésre.