2021. január 19., kedd
RÁFORDÍTÁSOK

Vírus a fejekben

A múlt évre egyértelműen az volt jellemző, hogy egy parányi organizmus fenekestül forgatta fel az életünket. Olyan piciny valami, hogy szabad szemmel nem is látható, de még egyszerű nagyítóval sem. Ezért lehet, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem is hisznek a létezésében. Nyilván azon az elven, hogy amit nem látunk, az nem is létezik. A hatásai viszont egyértelműen léteznek, mivel nagyon is láthatók. Iparágakat bénított meg, ugyanakkor iparágaknak hozott mesés nyereséget.

A korlátozások, a vírustól való félelem, a bosszankodás, amiért a dolgok már nem úgy működnek, mint régen, mindez a fejekben is változásokat okozott. Ha maga a vírus a fejben szó szerint nincs is jelen, a társadalmi létünkben előidézett változások biztosan különféle hormonhatásokat váltanak ki a szervezetünkben, és ez már a fejben, a gondolkodásban is érezteti hatását. A szakemberek, pszichológusok, lélekbúvárok, szociológusok majd még biztosan sokat elemezgetik ezeket a hatásokat. De nem kell komoly szakembernek lenni, elég csak néhány ember véleményét meghallgatni, vagy elgondolkodni a saját korábbi világképünk kapcsán, és máris felfedezhetjük a fejekben is a vírus hatását.

Ha a gazdasági hatásokat vizsgáljuk, egyelőre nem láthatunk tiszta képet. A korábban felhalmozott tartalékok, a kormányok által folyósított mentőcsomagok sok esetben eltakarják vagy legalább torzítják a hatásokat. Az viszont világosan látszik, hogy kapitalizmus olyan „vívmányai” kerültek válságba mint az idegenforgalom, a szórakozás és a kikapcsolódás egyes nagy tömegeket feltételező formái, a fogyasztás vagy az egészségkultusz.

GONDOLKODJUNK LOGIKUSAN!

A pandémia, egyéb válságokhoz hasonlóan, kiélezi és láthatóvá teszi az olyan dolgokat, amelyekre alig figyeltünk fel, mert egyáltalán vagy csak kevésbé voltak láthatók. A történelmi tapasztalatok szerint a nagy járványok hatása hosszú távon a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenésével járt együtt. A koronavírus-járványra valószínűleg nem ez lesz jellemző. Az egyértelműen látszik, hogy a járványhelyzet gyors keresleti szerkezetátalakulást is előidézett. A turizmus, vendéglátás, valamint a rendezvényszervezés terén jelentősen csökkent a kereslet. Más területeken, például a tartós élelmiszerek, tisztítószerek, gyógyszerek esetében megugrott a kereslet.

Lelassult a belföldi és nemzetközi gazdasági vérkeringés. Az a tény viszont érdekes vizsgálódások tárgya lehet, hogy a járványellenes intézkedések eltérő tartalma és mértéke, illetve betartása miatt a visszaesés mértéke is jelentős szóródást mutat az egyes országok között. A mostani tapasztalatok feldolgozása és összegzése tanulságos lehet a jövőre nézve, mind az egészségügyi, mind a gazdasági kockázatok tekintetében. De az egyes gazdaságok szerkezete és a válsággal szembeni ellenálló képesség közötti összefüggések új vetületei is feltárulnak.

RENGETEG PÉNZ

A mögöttünk álló év nem csak egészségügyi szempontból volt válságokkal tarkított, és gazdasági következmények is súlyosak. A világjárvány a második világháború óta példátlan gazdasági visszaesést hozott. A probléma kezelésében nem szokványos eszközökkel próbálkoztak. Becslések szerint 2020-ban összesen mintegy 11 000 milliárd dollárt tett ki a világ országainak összesített költségvetési hiánya. Ennek harmadát az Amerikai Egyesült Államok produkálta. Alapvetően megváltozott azonban az államadósságra vonatkozó közgazdaságtani gondolkozás is. A mostani alacsony inflációs környezetben a kormányok előtt nagyobb fiskális mozgástér nyílt meg, hiszen pénzt pumpálhatnak a gazdaságba különféle kanálisokon keresztül, anélkül, hogy felpörgetnék az inflációt. Legalábbis egyelőre úgy tűnik.

A központi bankok a pénznyomda beindításával és a mennyiségi lazító programok kiszélesítésével kezelik a válságot. A kamatok ennek következtében egyre mélyebbre zuhannak. Jórészt ennek a pénzbőségnek, másrészt a kamatok hiányának tudható be például a kriptopénzek árfolyamának a szárnyalása. Rengeteg pénzt nyomtattak, és a reálgazdaság ezt nem tudja most mind „hasznosan” felhasználni, többnyire azért, mert a fogyasztási oldalon nincs megfelelő mértékű kereslet-növekedés. A kriptopénzek most egyfajta „túlfolyóként” szolgálnak, és az irántuk rohamosan megnőtt kereslet generálja a szédületes árfolyam-növekedést.

A jelenlegi helyzetben azt is nehéz megjósolni, mi lesz néhány nap múlva. Az viszont tény, hogy a jegybanki és költségvetési lazítások miatt óriási pénzbőség van a piacokon. A kamatok mélyponton vannak, a befektetésre szánt tőke pedig most is folyamatosan keresi az érdemi hozamot. A kriptopénzeken ebben a helyzetben sokat lehet keresni egyszeri alkalommal, ha valaki alacsony áron vásárolt, és most drágán eladja. Aki pedig továbbra is hisz a piacban, az egymillió dolláros bitcoint vár, aki pedig javíthatatlan pesszimista, hirtelen összeomló árfolyamra számít. Maga a folyamat is elhúzódhat azonban, bármelyik forgatókönyv esetében. Bizonyos elemzések szerint egy bitcoin az év végéig 300 ezer dollárt is érhet.