Nem csupán bronzba öntött emlék

Bácskossuthfalván az idén több évfordulót is jegyeznek, egyebek mellett a falu betelepítésének, a református egyház megalakulásának és az oktatás megkezdésének 240. évfordulóját, valamint a világ 7. Kossuth-szobrának, a település parkjában álló emlékmű első felavatásának 130. évfordulóját. Ennek apropóján a március 15-ei ünnepségnek, a szobor múltjának és más helytörténeti érdekességnek is emléket állító szobát, illetve az ott elhelyezett interaktív tárlatot adták át az Emlékházban a Monográfia Helytörténeti Egyesület kezdeményezésére. 
A kiállított emlékek és fotódokumentációk Papp Lászlónak, a település tanácselnökének magángyűjteményéből származnak. A helytörténész ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a falu Kossuth-szobra nem csupán bronzba öntött emlék, hanem élő jelképe annak a tiszteletnek és hűségnek, amelyet a bácskossuthfalviak a magyar szabadság ügyéhez tanúsítottak.
– A szoba üzenet a helyi lakossághoz és a vidékiekhez, a ma élőkhöz és az utókorhoz, a magyarokhoz és más nemzetek tagjaihoz is. Általa még nagyobb hangsúlyt szeretnénk adni a falunkban zajló megemlékezéseknek, a vendégek számára tartalmas élményt nyújtva, hogy színesebben és hitelesebben mesélhessünk a Kossuth-szoborról, magunkról és különösen a délvidéki eseményekről. Az emlékszoba kialakításának apropóját a falu központját ékesítő szobor múltja adja, valamint az a mítosz, amely körbelengi az emlékművet, és hogy bemutathassuk azt a gazdag leletanyagot, amely az 1848/49-es események helybeli eseményeiről szólnak – mondta Papp László, és utalt arra is, hogy a tárlat anyagát a magángyűjteményét képező fotódokumentumok, fotóalbumok, levéltári és újságcikkek, könyvek fénymásolatai, emléktárgyak, valamint dokumentumfilmek alkotják. 
A szobor többet volt „illegalitásban”, mint szabadtéren, és talán ennek köszönhető, hogy máig fennmaradt. A szobában megtekinthető a Kossuth-szoborról az eredeti helyén készült fénykép, illetve a megtalálása után, a restaurálása előtti állapotáról készült fotó is. Egy 1789-ből származó pecsét fotója is ki van állítva. Elhangzott, hogy Bácskossuthfalva három évvel a falu megalapítása után kapott pecsétet, mert korábban nem volt rá szükség, mivel a település adómentességet élvezett.
– Az egyik vitrin tartalmazza azokat az írott emlékeket – és a róluk készült fotókat –, amelyek 1848-tól 1896-ig tanúsítják a múltat, és a szobor 130 évvel ezelőtti avatásából származó dokumentumokat. Annak a füzetnek a fotóját is bemutatjuk, amit 130 évvel ezelőtt adtak ki a szoboravató ünnepség alkalmából. Ebben minden, az eseményen felszólaló neve és a rendezvény menete is szerepel. Falunkban ekkor 4500 lakost tartottak nyilván, és feljegyezték, hogy a szoboravatáson becslések szerint 4000–5000 ember vett részt. A rendezvény látványos lehetett, 18 fehérbe öltözött leány vitte az elöljárók koszorúit a községházától a szobor akkori helyszínére. Több beszéd is elhangzott, majd letették a koszorúkat. Nemcsak az elöljáróság, hanem a lakosság is koszorúzott, és annyi koszorú gyűlt össze, hogy már nem volt hely hova tenni őket – ismertette a tanácselnök. 
Papp László rámutatott arra, hogy összegyűjtötték a településről a sajtóban szereplő régi cikkeket is. A tárlat része két dokumentumfilm, az egyik a három vajdasági Kossuth-emlékműről, a bácskossuthfalvi mellett a magyarittabéi és a szabadkairól, a másik hangképes összeállítás csak a helyi szoborról szól. 
A szoba a helyi közösséggel hétköznap, munkaidőben a 024/741-127-es telefonszámon egyeztetve tekinthető meg az épületben található valamennyi tárlattal együtt.