Március utolsó vasárnapján kilenc szerbiai önkormányzatban tartanak rendes helyhatósági választásokat. Kúla mellett Bor, Aranđelovac, Bajina Bašta, Kladovo, Knjaževac, Lučani, Majdanpek és Smederevska Palanka önkormányzatában döntenek a polgárok az új képviselő-testületek összetételéről. Ezekben az önkormányzati egységekben legutóbb 2022. április 3-án tartottak helyhatósági választásokat, tehát a képviselő-testületek mandátuma lejár.
Kúla községben öt lista kapott jóváhagyást a március 29-ére kiírt helyhatósági választáson. Az összesített lista tartalmazza a képviselőjelöltek nevét, valamint születési évükre és foglalkozásukra vonatkozó adatokat – olvasható a Köztársasági Választási Bizottság honlapján közzétett dokumentumban.
Az első a Szerb Haladó Párt listája, az Aleksandar Vučić – Kúla a mi családunk, (Szerb Haladó Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség, Szerbiai Szocialista Párt, Szerb Radikális Párt, Szerbek Közössége), a listán 37 név, köztük a VMSZ négy jelöltje szerepel. A második lista a Fiatalok Kúláért 10 jelölttel, a harmadik a diákokból és polgárokból álló Kúlai Fiatalok szervezet Kúla község fiataljainak hangja elnevezésű listája 37 jelölttel, a negyedik a Ruszin lista 5 jelölttel, az ötödik helyen pedig a Szerb Liberálisok – Zöld Kúláért lista áll 10 jelölttel.
A kúlai képviselő-testületben 37 képviselőt választanak. Az új testület az alakuló ülésen nevezi ki a községi tanácsot, a polgármestert és az alpolgármestert.
A Vajdasági Magyar Szövetség kúlai körzeti szervezetének javaslatára a párt elnöksége és tanácsa úgy döntött, hogy támogatja a helyi szervezet javaslatát, hogy a haladó párttal közös listán indul a választáson. Ez 4, illetve 8 évvel ezelőtt is így zajlott.
A hónap utolsó vasárnapját a kúlai magyarok ismét a saját sorsukról döntenek. Napilapunk újságírójaként immár nyolc éve követem a községi és a környező települések eseményeit, és egyetlen alkalommal sem hallottam az ottani magyar közösség tagjaitól olyan véleményt vagy megjegyzést, hogy problémát látnának a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének részvételével a választásokon, illetve a haladó párttal kötött koalícióval kapcsolatban.
Az eddigi gyakorlatot szem előtt tartva leszögezhető, hogy a VMSZ szinte minden alkalommal önállóan indul a választásokon, viszont van néhány olyan önkormányzat (például Kúla), ahol a magyarok száma túl alacsony ahhoz, hogy a párt önálló listát állítson, illetve induljon a helyhatósági választásokon. A kúlai magyar közösség nagyon összetartó, ezért megérdemli, hogy képviselői továbbra is jelen legyenek a képviselő-testületben, illetve a városvezetésben.
A nyugat-bácskai községet manapság a szórvány szórványának nevezik, hiszen a környező településeken élők nem alkotnak tömböt, hanem szétszórtan élnek a többségi nemzet lakta településeken, és fokozottan ki vannak téve az elvándorlás, az alacsony születésszám, az asszimiláció és a gazdasági okok miatt bekövetkező migráció hatásainak.
A magyar lakosság aránya jelentősen kisebb a többségi nemzethez képest, ami számos társadalmi és kulturális kihívást jelent. Ezért a közösség egyik legfontosabb alappillére az anyanyelv megőrzése, amelyért naponta harcolnak. A szó szoros értelmében. Mert számukra minden egyes gyermek, fiatal, család számít, hiszen a megmaradáshoz és fennmaradáshoz minden magyarra szükség van.
A településen élő szórvány nyelvhasználat lehetőségei azonban jelentősen beszűkülnek. A mindennapi élet számos területén – például a közigazgatásban, az oktatásban vagy a munkahelyeken – a többségi nyelv dominál, így a magyar nyelv gyakran a családi és baráti körre korlátozódik. Ahogyan egy nyelvészeti megközelítés is rámutat: „A szórványhelyzetben élő magyar közösségek esetében a nyelvhasználat tere fokozatosan beszűkül” (Rajsli Ilona, 2011).
A többi szórványban élő magyar közösséghez hasonlóan az oktatás és a kultúra Kúlán is kulcsszerepet játszik az identitás megőrzésében. 2017 óta sikeresen működik a diákbuszprogram, amelynek fő célja a szórványban élő magyar diákok biztonságos iskolába járásának biztosítása. A környező településekről naponta utaznak a diákok a Petőfi Brigád Általános Iskolába, ugyanis 30 kilométeren belül csak itt biztosított a magyar nyelvű oktatás. Ezen felül van magyar óvoda, két évvel ezelőtt pedig beindult a magyar napközi is. Az iskola mellett a Népkör Magyar Művelődési Központnak is jelentős identitáserősítő szerepe van. Ezek a közösségi terek biztosítják a kulturális hagyományok ápolását és az összetartozás élményét, és nem valósulhatnának meg a Vajdasági Magyar Szövetség önkormányzati szerepvállalása nélkül.
A szórványhelyzet lényegét a nyelvhasználat beszűkülése, a többségi nyelv erős hatása, az identitás és anyanyelv szoros kapcsolata, valamint a kulturális autonómia törékenysége képezi. Összefogásra van szükség, amely Kúlán szinte minden alkalommal tapasztalható. Az ottani magyarság hajszálgyökereken keresztül ugyan, de komoly erőfeszítéseket tesz a megmaradásért, és semmi kétség sem fér ahhoz, hogy a közösség ezt március 29-én újra bebizonyítsa.
Nyitókép: Kúla látképe (Fotó: Tomi Tamás)
