2024. április 19., péntek

A Nyugat-Balkán stratégiai jelentőségű

Az EU különböző eszközökkel támogatja a régió gazdasági megerősödését

Az Európai Unió bővítési politikája már nincs annyira a figyelem középpontjában, mint a korábbi években volt, ám ez nem kell, hogy elbátortalanítson senkit se, sőt inkább arra kell, hogy ösztönözze a Nyugat-Balkánt, hogy az EU-val közösen csökkentse a most fellelhető különbségeket –, hangsúlyozta Jadranka Joksimović eurointegrációval megbízott miniszter azon a virtuális nemzetközi konferencián, amelyet minden második évben rendeznek meg, és amelynek fő célja, hogy bemutassa Szerbiának a szomszédos országokkal megvalósított, határokon átnyúló és transznacionális együttműködési programjainak eredményeit, valamint rámutasson az új partnerségi lehetőségekre a határ mindkét oldalán.

Szerbia hat olyan határon átnyúló programot valósít meg, amit az Európai Unió finanszíroz. Hat szomszédos országgal működik együtt: Magyarországgal, Bulgáriával, Horvátországgal, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Észak-Macedóniával. Ezenkívül két transznacionális együttműködésben vesz részt: az Adriai- és Jón-tengeri, illetve a Duna transznacionális programjában.

– A térségi programok célja, hogy az EU-s eszközöket felhasználva minden polgár érezhesse a társulási folyamat pozitív hatását – emelte ki a konferencián Joksimović.

A Beta hírügynökség szerint a miniszter asszony a konferencián rámutatott, az EU-nak és a nyugat-balkáni országoknak azon kell dolgozniuk, hogy az egész kontinens minden téren egységes legyen, hiszen ezáltal konkurensebbé válhat a világpiacon.

Napjainkig a határon átnyúló programban összesen 1151 projektumot sikerült megvalósítani, amely összértéke eléri a 406 millió eurót. Joksimović elmondta, hogy a minisztérium igyekszik segítséget nyújtani az önkormányzatoknak, regionális fejlesztési ügynökségeknek, civil szervezeteknek, egyesületeknek, hogy kapcsolatot létesítsenek hasonló érdeklődésű szervezetekkel, önkormányzatokkal a határ túloldalán, hiszen ez a fenntartható fejlődés egyik eszköze.

Sem Fabrizi, az Európai Unió belgrádi küldöttségvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a közös programok megvalósítása elsősorban azok számára fontos, akik a határ mentén élnek és különben is együttműködnek. Ezt az együttműködést azonban érdemes elmélyíteni. Hozzátette, a koronavírus-járvány sok nehézséget hozott az EU-támogatások terén is, ezért is olyan fontos, hogy a szomszédos országok megtalálják a módját az együttműködésnek a folytatására. Az EU ebben társ – mondta.

Jadranka Joksimović egy nappal korábban Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztossal is tárgyalt, amely során Várhelyi arra mutatott rá, hogy az EU számára a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőséggel bír, ezt igazolja a koronavírus-járvány idejére meghozott gazdasági beruházási terv is.

A kormányközlemény szerint a Nyugat-Balkán számára az EU 9 milliárd euró vissza nem téritendő támogatást tervezett olyan projektekre, amelyek a szabad emberi, illetve áruforgalom számára összeköttetést jelentenek a régióban, illetve javítják az EU-val is a kapcsolatot, hiszen ez az egyik módja a régió gazdasági együttműködésének megerősítésére.

Mint ahogy az ezen a tanácskozáson elhangzott, a Nyugat-Balkán gazdasági-beruházási terve segít a régiónak a kulcsfontosságú útvonalak, energetikai és digitális infrastruktúra kiépítésében, illetve a fenntartható gazdasági modell elsajátításában, ami hozzájárul a magánszektor erősödéséhez, ezáltal pedig a gazdasági folyamatok fellendüléséhez is.