2021. január 17., vasárnap
A GYÓGYSZERÉSZ ROVATA

C-vitamin-dilemma – avagy 60-tól 10 000-ig

Szent-Györgyi Albert 1928-ban egy olyan vegyületet fedezett fel, amely még mindig képes nagy vitát kiváltani szakmai körökben főleg azzal kapcsolatban, hogy mennyit is kellene belőle fogyasztanunk egy nap. A mai gyógyszer-technológiának hála, már nemcsak az a kérdés, hogy étrend-kiegészítő vagy táplálék útján vigyük-e be a kérdéses mennyiséget, hanem az is, hogy elnyújtott hatóanyag-felszabadulással bíró vagy liposzómákkal ellátott termék legyen-e. Tudom, talán ez most sok információ egyszerre, ezért e cikkemet rászánom arra, hogy úgy tisztázzuk ezeket a kérdéseket, fogalmakat, hogy közben megpróbálom beleszőni saját szakmai véleményemet és tapasztalatomat is.

Rákmegelőző, immunerősítő hatás

Azt mindannyian tudjuk, hogy a C-vitamin, azaz az aszkorbinsav nagyon egészséges, és megannyi pozitív hatást gyakorol a szervezetünkre. Az egyik leghíresebb vízben oldódó antioxidáns vegyületünk. Az antioxidánsok olyan hatóanyagok, amelyek magukat feláldozva képesek semlegesíteni a szervezet vagy a külső környezet hatására létrejött szabad gyököket. És hogy mi a baj ezekkel a bizonyos nagy reakcióképességű szabad gyökökkel? Az, hogy ezek olyan elfajzott molekuladarabok, melyek amint létrejönnek, el is kezdenek kötekedni a szomszédságukban jelenlévő részecskékkel. Akkor járunk pórul, hogyha ezek a részecskék a sejtjeinkben található DNS-szálak. Ha a szabad gyökök megrongálják az örökítő anyagként funkcionáló DNS-molekulákat, akkor sejtosztódás közben mutáció léphet fel. A mutáció lehet pozitív hatású – gondoljunk csak az evolúcióra –, de akár negatív is, ilyen esetben beszélhetünk azokról a bizonyos rosszindulatú elváltozásokról. Természetesen a C-vitamint, mint a többi antioxidáns hatású, élelmiszerekben megtalálható bioaktív anyagot is, felelőtlenség lenne rákgyógyító vagy rákmegelőző készítménynek kikiáltani. Talán ezt a logikát követve van legnagyobb értelme összekötni a szervezet antioxidáns-státusának fogalmát az esetleges rákos daganatok kialakulásának kockázati tényezőivel.

Hasonló elvet követve jött létre az az elmélet is, hogy az aszkorbinsavnak immunerősítő hatása van. Ha az ember szabadgyökök elleni rendszere megfelelően működik, akkor kvázi nem lesz elfoglalva a pátyolgatásával, és jobban tud majd küzdeni a különböző fertőzésekkel szemben. Bár néhány kutatás már megpróbálta bebizonyítani, hogy a C-vitamin közvetlen aktiválódási hatással bír egyes, az immunrendszerünkben található sejtjeinkre, én mégis maradnék a bekezdés elején leírt magyarázatnál. Ennek ellenére a D-vitamin és más gyógynövényes kivonatok után az aszkorbinsav az egyik legelterjedtebb „immunerősítő” vegyület, amit az emberek szedni szoktak. Ezért is tartom fontosnak tisztázni azt, hogy mennyit érdemes bevenni ezekből a készítményekből, illetve azt is, hogy ismertessem az esetleges hiper- vagy hipovitaminózisnak a tüneteit.

Mennyi az annyi?

A C-vitamin hiánybetegsége, azaz hipovitaminózisa nem más, mint a skorbut. Innen is ered a Szent-Györgyi által létrejött elnevezés, azaz az a- fosztóképzővel létrejött „a-skorbut-sav”. A C-vitamin elsődleges feladata tehát a kollagén termelődésében részt vevő különböző aminosavak átalakítása olyan vegyületekké, amelyek a későbbiekben hozzájárulnak ennek az igencsak fontos makromolekulának a kialakulásában. Ha azt mondom kollagén, valószínű, hogy mindenki a bőrére gondol, pedig ugyanilyen fontos szerepet játszik vérereinknek a megfelelő működésében is. Ha nincs C-vitamin és nem termelődik megfelelő mennyiségű kollagén, akkor az erek merevvé válnak, és pikk-pakk el is pattannak. A skorbut legjellegzetesebb tünetei közé tartozik a fogínyvérzés és a foghullás, ami nem azt jelenti, hogy ugyanezek a bevérzések a szervezet más részén nem jelennek meg, csak a fogíny esetében annyira vékony a nyálkahártya, hogy ezek az elváltozások elsőként észlelhetők.

Már csaknem 70-80 éve ismert, hogy a skorbutot megelőzendő C-vitamin-adag 60 mg/nap. Felmerül a kérdés, hogy akkor elég-e ennyit fogyasztanunk belőle, hiszen a különböző, napi vitaminmennyiséget biztosítani ígérő multivitamin-termékek döntő többségében 60-80 mg található. Először is, az előző ismereteink alapján leszögezhetjük, hogy ez minimális adag, amelyet azért kell biztosítanunk, hogy ne történjen meg a baj. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi elég is lenne. Másrészt tisztában kell lennünk azzal, hogy a C-vitamin instabil vegyület, amely igen könnyen bomlik oxigén jelenlétében, szóval egy termék kidolgozásakor mindenképp hozzá kell számolni a bomlás során létrejött veszteséget is.

Ha mégis azt mondom, hogy ez a mennyiség nem elég, akkor mégis mekkora a megfelelő vagy éppen túl nagy dózis? Kb. 200 mg aszkorbinsav egyszeri felszívódását tekinthetjük teljesnek, tehát az ennél magasabb egyszeri dózisoknak a béltraktuson keresztüli felszívódása csak romlik. Ezért nem tartom okos ötletnek, hogy valaki reggel lenyeljen egy 2-3000 mg-os adagot, merthogy ennek nagy része a széklettel távozni is fog, nem beszélve a gyomorirritációról.

Liposzomális C-vitamin

Megoldást jelenthet tehát az, ha pár száz milligrammot fogyasztunk többször egy nap folyamán. Mivel rohanó világban élünk, és idő hiányában igencsak kevés ember tudná naponta többször bevenni a „vitaminjait”, megjelentek a nyújtott hatóanyag-felszabadulást biztosító tabletták, kapszulák. Ezeket a termékeket úgy kell elképzelni, mint egy fej vöröshagymát. A különböző rétegek más-más sebességgel és affinitással képesek feloldódni az emésztőszervrendszer különböző pontjain, így egy 1000 mg-os termék akár 5 x 200 mg C-vitamint is tartalmazhat, melynek felszívódása, teszem azt, kétóránként történik meg. Másfajta megoldást nyújthatnak erre a problémára a liposzomális vagy liposzómába rejtett C-vitaminos étrend-kiegészítők. Ezek a készítmények azzal kecsegtetnek, hogy megnövelik az aszkorbinsav felszívódását, ergo egyszerre akár – az alapfelszívódáshoz képest – többszörös mennyiségű vitamin is képes lesz felszívódni. A szervezetben található sejtek hártyáját két zsírréteg egymásba kapcsolódása hozza létre. A liposzómák nem mások, mint ilyen, két zsírrétegből álló csomagocskák, melyeknek a közepébe bármi elrejthető. A mi esetünkben, ha egy ilyen zsírbuborékban rejtjük el a C-vitamint, akkor ez a csomag sokkal egyszerűbben fog egy hozzá hasonló szerkezetű sejttel egyesülni, azaz a hatóanyag felszívódása óriási méreteket is ölthet. Az elképzelés nagyon jó, de mégis mi történik a valóságban? A kegyetlen igazság az, hogy ez a technológia ebben az esetben nem kifizetődő. Egyrészt ez az eljárás nagyon drága, másrészt csak a C-vitamin 5–10%-a fog a liposzómák közepébe jutni, a maradék 90% ezek között a ballonok között oszlik majd el, melyeknek a felszívódása pont olyan mértékű, mint hagyományos társaiké. Egyszerűen fogalmazva, egy 100 mg-os liposzómás termék, egy 120 mg C-vitamint tartalmazó tabletta hatásosságával ér fel.

A vesekő kialakulásának veszélye

Vannak személyek, akik akár napi 4-5 gramm, azaz 4-5000 milligramm vagy ennél is több aszkorbinsav testbe juttatására esküsznek. Fel kell arra hívnom a figyelmet, hogy az ekkora dózisban alkalmazott C-vitamin a különböző gyomorpanaszok, lágy széklet, illetve hasmenés mellett a szervezet sav-bázis egyensúlyát is képes felborítani. A másik bökkenő az ekkora adagban alkalmazott aszkorbinsavval, hogy oxálsav formájában ürül ki a szervezetből. A kalcium-oxalát – amely az oxálsav kalciummal alkotott sój – alkotja ugyanis a vesekövek legnagyobb százalékát. Ez nem azt jelenti, hogy a C-vitamin vesekövet okoz, inkább úgy fogalmaznék, hogy „okozhat” azoknál a személyeknél, akiknél már kialakult egy kisebb homok vagy rög, vagy azoknál, akik tudják, hogy genetikai hajlamuk van erre a betegségre.

(A cikk csak tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakmai konzultációt.)


Cikkem legnagyobb részében a C-vitamint mint étrend-kiegészítőt tárgyaltam. Ennek ellenére, egészségügyi szakemberként, mindenképp a változatos, hőkezelés nélküli gyümölcsök, zöldségek vagy csipkebogyó fogyasztását javasolom C-vitamin pótlására. Ha mégis úgy érezzük, hogy plusz támogatásra van szükségünk, akkor olyan terméket válasszunk, amit tabletta formában árulnak, és a kb. 4-500 mg aszkorbinsav mellett különböző flavonoidokat (pl. kvercetint) is tartalmaz. Ha a készítmény alkalmas félbetörésre, ezt tegyük is meg, és az egyik felét reggel, a másikat pedig este, E-vitamin társaságában fogyasszuk el.