Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Mire lesz elég másfél év?

Miklós Hajnalka

2020. november 8., 12:33

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Amióta többpártrendszer létezik Szerbiában, vagyis az elmúlt majdnem 30 év alatt csupán három kormány teljesítette négyéves megbízatását, köztük az Ana Brnabić által vezetett legutóbbi kormány is. A legtöbbjük a kilencvenes évek politikai eseményei miatt, majd a kormányfő meggyilkolása miatt, illetve a koalíciós partnerek közti nézetkülönbségek miatt tartott rövidebb ideig. Ha nem számoljuk Milomir Minić kormányfő időszakát, amikor az átmeneti kormány Slobodan Milošević rezsimjének bukása után csupán három hónapig tartott (2000. októberétől 2001. januárjáig) a legrövidebb ideig tartó kormány Dragutin Zelenović (1991) kormánya volt, ami csupán 9 hónapig működött. Míg a legtöbb változás Zoran Đinđić kormányának idejére tehető, hiszen az ő idején nyitott a nemzetközi diplomácia a teljes izoláció alatt levő Szerbia és Montenegró felé, viszont tragikus merénylettel végződött.

Arra eddig soha nem volt példa, hogy a kormány előre tudta, működése határidőhöz kötött, az új miniszterek ezúttal ugyanis csupán másfél évet kaptak az államfőtől arra, hogy bizonyítsanak egy olyan időszakban, amikor az egész világnak szembe kell néznie majd egy járvány gazdasági, valamint szociális következményeivel. Mindez mellett hosszú évek után Szerbia ismét válaszút elé került. Meg kell jelölnie újra, melyik irányban kíván haladni, és megoldást kell végre találnia a koszovói kérdésre is. Külön elvárás ugyanakkor a gazdaság talpra állítása is.

Négy hónap kellett ahhoz, hogy a június 21-én megtartott parlamenti választásokat követően 21 minisztériummal és 23 miniszterrel megalakuljon a kormány. Szerbiában a többpártrendszer bevezetése óta történik meg az, hogy a 21 minisztérium közül 10-et nők vezetnek majd. Habár már Ana Brnabić kinevezésével még 2017-ben Szerbia felhívta magára a nemzetközi közvélemény figyelmét, hiszen az akkori kormányfő, aki ezúttal is folytatja miniszterelnöki megbízatását, az LGBT közösséghez tartozik. Az ország egy újabb üzenetet közöl a nemzetközi politikai elit felé. Politikai szakértők szerint az, hogy több nő vesz részt a kormány munkájában, mint eddig bármikor, semmit sem fog gyökeresen megváltoztatni, mégis a nemek egyenjogúsága felé tett lépés jó üzenet a nemzetközi közvélemény felé.

Ezt megelőzően 1998 és 2000 között Mirko Marjanović kormányában volt a legtöbb nő, mégpedig hat tárca élén, bár a kormány is népesebb volt, mint az idei.

De nemcsak ebből a szempontból különleges az új kormány, hanem a politikai összetétele szerint is. Olyanra sem volt eddig még példa, hogy az a párt, amely a választásokon begyűjtötte a szavazatok több, mint 60 százalékát, 188 mandátumot szerzett a parlamentben (a 250-ből), ne egyedül alakítson kormányt, hanem meghívva minden parlamenti pártot, egységkormányt alakítson (két kisebbségi párt, az Egyesült Albán Völgy és az SZDA Sandžak nem része a hatalomnak). Amíg a korábbi kormányok 100 napot kaptak arra, hogy a tagok alkalmazkodjanak, átvegyék a tárcákat és felvegyék a lépést a kitűzött célok elérésében, ennek a kormánynak erre nem lesz ennyi ideje, hiszen Aleksandar Vučić államfő bejelentése szerint 2022. áprilisában előrehozott parlamenti választásokat írnak ki. Addig pedig bizonyítani kell. Ezért is fontos talán elemezni, hogy a személyi megoldásokkal mely területeken számít a párt eredményekre.

Ha figyelembe vesszük a kormányfő kormányprogramját, láthatjuk, hogy a teher nagy része éppen a nők vállára került. Nem csoda tehát, hogy a korábbi kormányból éppen Zorana Mihajlović és Jadranka Joksimović folytathatja tevékenységét, hiszen Mihajlović az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium élén birkózott meg az előző mandátumban számos évtizedes problémával, így elkészült a 10-es, illetve a 11-es közúti folyosó, a vasúti infrastruktúra felújítása egyre nagyobb ütemben halad, kisebb repülőterek kaptak lehetőséget a működésre, a folyami közlekedés újra téma. Több projektum elkészült, képletesen szólva sínre került, így a tárcáját egy fiatal politikus, Tomislav Momirović vette át, míg Mihajlovićot újabb kihívások elé állította a kormányfő, 2012 után újra az energetikai minisztérium élére kerül úgy, hogy épül a Török Áramlat, amelyen keresztül Szerbia Oroszországból kapja majd a földgázt, míg más oldalról Szerbia aláírta az Amerikai Egyesült Államokkal a földgáz diverzifikációjára is kitérő washingtoni megállapodást. Ugyanakkor a villanygazdaság körüli gondok is megoldásra várnak. Erős rendszerekkel és érdekképviseletekkel kell majd megküzdenie.

Joksimović pedig ezek után is az eurointegrációval megbízott minisztériumot vezeti majd, hiszen mint azt Ana Brnabić kormányfő a kormány programjának ismertetésekor kiemelte, a korábban megkezdett célokat szeretnék folytatni, amelyek között az egyik legfontosabb az Európai Unióhoz való társulás.

A kormány egyik meglepetése, és az egyik legtöbb kritikával illetett személyisége Gordana Čomić, aki éveken keresztül a Demokrata Párt színeiben politizált, ám a legutóbbi választásokon az Egyesült Demokrata Szerbia listáján indult, hiszen miután parlamenti képviselőként indítványozta, hogy a választási listákon feltüntetett személyek 40 százaléka nő kell, hogy legyen, ellenzékiként megszakította a parlament munkájának bojkottját és ismertette indítványát, amit a parlament meg is szavazott idén februárban. Ám ezért őt kizárták a DP-ből. Politikán kívüliként vállalt a kormányban megbízatást, mégpedig az ember- és kisebbségjogi, társadalmi párbeszéd elnevezésű tárca élén. Az új minisztérium felé nagyok az elvárások, hiszen az ő feladata lesz a civil szervezetek felkarolása, egy olyan területet bíztak rá, ami kapcsán az EU irányából számos kritika érte Szerbiát.

Miután oly sokszor szólalt fel a válságstáb nevében, számítani lehetett arra, hogy szerepet kap a kormányban Darija Kisić-Tepavčević, a Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. Sok esetben a média őt az egészségügyi minisztérium élén látta, ám az egészségügyi tárcát ebben a kormányban is Zlatibor Lončar vezeti majd, az ő feladata lesz a koronavírus-járvánnyal való küzdelem továbbra is. Kisić-Tepavčević pedig a munkaügyi, foglalkoztatási és szociális védelmi minisztériumot kapta meg. Az ő területe is tele lesz kihívásokkal, hiszen a járvány mély nyomokat hagy a foglalkoztatás terén, és súlyosan érinti a szociális támogatásra szorulókat is, mindeközben pedig a kormány célként tűzte ki, hogy követni kívánja a korábban megfogalmazott Szerbia 2025 programot, ami 2025 végére 900 eurós átlagfizetést irányoz elő, illetve 430–440 eurós átlagnyugdíjat. Az ő feladata lesz többek között azt az utat megalapozni, hogy ez a program megvalósulhasson.

Maja Gojković, aki a parlament éléről kerül át a kulturális és tájékoztatási tárca élére, szintén nagy feladatot kapott, hiszen neki kell majd a médiastratégiát alkalmazni. Ez is egy azon területek közül, ami már évek óta az európai közvélemény figyelmének középpontjában áll. Csakúgy, mint az igazságszolgáltatás, ahol reformokra van szükség. Független bíróságok megalkotása az egyik alapvető követelmény, hogy folytatódhassanak az EU-tárgyalások. Az igazságügyi minisztérium élére Maja Popović érkezik a biztonsági-információs ügynökség (BIA) igazgatójának tanácsadói posztjáról.

Nő kerül annak a két minisztériumnak az élére is, amelyeknek talán a legnagyobb nehézségekkel kell majd az elkövetkező időszakban szembenézniük. Különösen azért, mert a járvány mindenekelőtt a gazdaságot, a kereskedelmet és a turizmust érintette. Tatjana Matić vezeti majd az idegenforgalmi, kereskedelmi és telekommunikációs minisztériumot, amely felé a kormányfő elvárásként támasztotta, hogy minden településnek internet-lefedettsége legzen, hiszen a járvány bebizonyította, ez is alapvető követelmény ahhoz, hogy az oktatás, valamint a vállalkozások is zavartalanul működhessenek. A turizmusnak pedig újra talpra kell állnia. Anđelka Atanasković pedig a Prva petoletka – nameska fegyverek és katonai felszerelések gyártásával foglalkozó gyár éléről kerül a gazdasági minisztérium élére, amelynek eddig csupán az volt a feladata, hogy az állami vállalatokról gondot viseljen. Atanasković érkezése pedig ennél tovább mutat, hiszen egy rendkívül kemény, ugyanakkor sikeres menedzser hírében áll.

Ott viszont, ahol az eddig megkezdett lendületre van szükség, mint amilyen a pénzügyi tárca, Siniša Mali marad a miniszter, csakúgy, mint a mezőgazdasági tárca élén sem lesz változás, továbbra is Branislav Nedimović vezeti majd. A karhatalom pedig továbbra is Aleksandar Vulin és Nebojša Stefanović között oszlik meg. És miután az oktatási miniszter lett az első kormányalelnök, Branko Ružić személyében, az oktatási tárca kiemelt helyre került a kormányban.

Az új kormányban még két új minisztérium kap helyet, külön tárca foglalkozik majd a falvak megmaradásával, illetve a családokkal is. Felismerte ugyanis a kormány, hogy a falvak elnéptelenednek, azok megőrzésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni, csakúgy, mint a családok védelmére, hiszen a családok anyagi támogatása csupán egy kis mozzanata a nehézségek kezelésének. Nemcsak a fiatal, hanem az idős családok támogatására is rendszerbeli megoldásokat kell találni.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége