2021. január 26., kedd
PIROS CERUZA

Okosotthon, passzívház

Napjainkban a házépítés, az otthonteremtés, a lakáskultúra terén nemritkán olyan kifejezésekkel találkozunk, amelyek újonnan jelentek meg. Nem biztos, hogy tökéletesen tisztában vagyunk e szavak jelentésével, bár annyit érzékelünk, hogy modern, újszerű megoldásokat jelenthetnek.

E szavak közül az egyik a passzívház. Ha először halljuk, lehet, hogy másra gondolunk, mint amit jelent. A passzív szót hallva nagy valószínűséggel először mindenki valami közömbös, tétlen, érdektelen, sőt veszteséges dologra, magatartásra asszociál. A passzív szó általában viselkedést minősít, és eléggé meglepő, hogy a passzívház esetében épületre vonatkoztatják. Ráadásul előzetes elképzeléseinkkel ellentétben egy nagyon előremutató építészeti elgondolásról, energia- és környezettudatos építészetről van szó.

A passzívház szó olyan épületre vonatkozik, amelynek az építése során a környezetvédelmi szempontokat, az energiatakarékosságot és a káros anyagok kibocsátásának csökkentését maximálisan szem előtt tartották. A hagyományos építészeti megoldásokkal épített házakhoz képest lényegesen alacsonyabb fűtési energiaigénye van, kevesebb fűtési költséggel jár, télen-nyáron kellemes hőmérsékletű, nincs huzat, penészedés, friss levegőt biztosít minden helyiségben, a levegő páratartalma tökéletes, sőt az sem elhanyagolható szempont az allergiától szenvedő emberek számára, hogy még a pollenek jó részét is kiszűri. Ezek lennének a kényelmi szempontok, amelyek mellett komoly súllyal esik latba a passzívházak építése mellett a környezetet károsító anyagok kibocsátásának visszaszorítása, a hőveszteség csökkentése, a napenergia hasznosítása és más fontos környezetvédelmi megfontolások, amelyek a mai világban nagyon fontosak.

A fogalom – passzívház – mintegy harminc évvel ezelőtt jelent meg, akkor, amikor az első ilyen épületet felépítették Németországban. Azóta sokfelé épültek ilyen házak, sőt, bizonyos előírások szerint napjainktól kezdve csak ilyen házakat lenne szabad emelni. Magyarországon 2009-ben vették nyilvántartásba a passzívház kritériumainak megfelelő első épületet, s azóta több ilyen épült. A passzívház szó a német Passivhaus tükörfordítása, tehát maga az elnevezés adott, egy építészeti megoldás megnevezésének átvétele. Érdemes megbarátkozni vele, mert bizonyára nagy jövő elé néz ez az építészeti eljárás.

A passzívházba okosotthon illik, és egy bizonyos okos otthon érzés, amelyeket – ahogy olvasom egy katalógusban – okos ötletek segítségével, okos termékek alkalmazása révén tudunk elérni. Ezeknek a száma végtelen: van például okos dugalj, okos termosztát, okos, illetve intelligens világítás, amelyeket stílszerűen okostelefonról is lehet irányítani. Emellett lehet irányítani táblagépről, számítógépről, sőt televízión keresztül is az okosotthon kényelmi berendezéseit: az elektromos rendszert, a riasztót, a fűtést-hűtést, a zárakat, az árnyékolást, a rolók le- és felengedését, a hangulatunknak megfelelő világítást. Mert az ugyebár világítási szempontból sem mindegy, hogy éppen milyen hangulat fogja el az otthonában tartózkodó személyt: pihenni akar, vagy zenét hallgatni, fürödni vagy dolgozni – erre a beépített okoseszközök azonnal reagálnak. Egy okosotthonban a háztartási gépek működtetése is megoldható elektronika segítségével, mint ahogy a kávégép bekapcsolását is be lehet előre programozni egy pontosan megadott időpontban.

Igen előremutató megoldások ezek, bár egyelőre sokan még igen távol vannak attól, hogy maguk is megtapasztalják a fent vázolt okosotthon érzést. Nyelvi szempontból érdekes kérdés, hogy a tárgyi világban jelentkező újításokat miért ruházzák fel újabban az élővilágra jellemző tulajdonságokkal: okos, intelligens, passzív. A tárgyi világ kellékei és elemei ettől nem kelnek életre, s bármilyen automatikusan működnek is, életterünket nem töltik meg élettel.