Jött az eső, reménykeltő

Csütörtökön este végre eleredt az eső a közép-bácskai régióban. A gazdálkodók már nagyon várták, hiszen az ősszel elvetett kalászosok már kezdtek „szomjazni”, ezenkívül a tavaszi vetéshez a parcellák előkészítését és a földbe kerülő magok csírázását is segíti, megkönnyíti majd, ha lesz nedvesség a talaj felsőbb rétegeiben. 
A kalászosoknál most van a szárba szökkenés időszaka, ami meghatározó a fejlődésük szempontjából. A gazdálkodók számára most a növényvédelem és az állományok megerősítése a legfontosabb feladat. A bajsai Lakatos Attila nagyobb területeken foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel. Elmondása szerint az eső előtt a környékbeli földeken a gazdálkodók megkezdték a gyomirtást a kalászosokban. Tervei szerint a gyomirtót az eső után a gombaölő szerekkel együtt fogja kijuttatni. Meglátása szerint a kalászosok jó állapotban vannak, a búza és az őszi árpa is ígéretes, a bajsai határban azonban nagyon sok repceföldet újra be kell vetni más kultúrával. Az ősszel elvetett olajrepcemagra ugyanis későn jött az eső, a kelés egyenetlen lett, ezeket a földeket napraforgóval vagy kukoricával fogja bevetni. Ez azért kárt okoz, hiszen így kidobott pénz, amit a vetőmagra, elmunkálásra költöttek. A termelők helyzetét ez súlyosbítja, hiszen a korábbi években a repce mind nagyobb területeket foglalt el, az egyik első bevételi forrás volt a termés értékesítése.
A búza és az árpa felvásárlási tartósan alacsony. Jelenleg is lényegében azon a szinten van, mint tavaly aratáskor, így azok jártak rosszabbul, akik raktározták a jobb árra várva. A kenyérgabonát urea, az árpát AN, azaz ammónium-nitrát típusú műtrágyával fejtrágyázta meg. A kukorica, sőt sokszor még a napraforgó termesztése is veszteséges volt az utóbbi években. A szója termesztésére pedig a Telecskai-dombok vidéke régebben sem volt igazán alkalmas. Jellemző volt az utóbbi évekre ezen a tájon, hogy a kalászosok és a repce javára, a kukorica kárára alakították át a gazdálkodók a vetéstervet.
Lakatos Attila szerint az alacsony felvásárlási árak, az emelkedő költségek, a kedvezőtlen csapadékeloszlás és egyéb tényezők is súlyosbították a termelők helyzetét az utóbbi években. A terményárak most is alacsonyak, az újratermelési anyagok drágák. A közel-keleti krízis miatt például most ismét drágult a műtrágya. A helyzet ugyanakkor újra rávilágít arra, hogy az élelmiszer-termelés, azon belül a szántóföldi növénytermesztés stratégiai fontosságú ágazat.