2024. április 25., csütörtök

A felgyülemlett jelenlevő múlt

Szőke Anna: Elszaladt a kemence

Húsz év után ismét megjelent dr. Szőke Anna nagy sikerű, hiánypótló könyve, az Elszaladt a kemence. Kárpát-medence-szerte az óvodapedagógusok, és – biztos vagyok benne – a szülők is nagy haszonnal forgatták az elmúlt két évtizedben ezt az elsősorban az óvónők munkáját segíteni hivatott kiadványt, nem csoda, hogy sokan kérték újbóli megjelentetését. Most a Brunszvik Teréz Magyar Óvodapedagógus Egyesület jelentette meg a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. anyagi támogatásával.

„A kisgyereknek még a bölcsőben meg kell kóstolnia a csalimeséket. Aztán a népmesékre kell őt fogni, hogy azokból szívja be a magyar nyelv titkos szépségeit, csodálatos meleg színeit, fönséges pompáját, vagyis fölszívja nemzete lelkét és észjárását.” Mikszáth Kálmán e gondolatát választotta a kiadvány mottójául Szőke Anna, és nem véletlenül, hiszen az előszóban, amely nagyon bölcsen a Biztatásként címet kapta, arra hívja fel a figyelmet, hogy ma már – tévesen, rossz hozzáállással – a gyerekekkel szemben elsősorban elvárások vannak, holott kisgyermekkorban a népszokásokat, az ősi értékrendeket játékosan, a kicsinyek számára magától értetődő módon kell átörökíteni, és ez a szülők valamint a pedagógusok feladata. Ehhez ad tanácsokat a tapasztalt óvodapedagógus, a nagy tudású néprajzkutató.

Az általános részben a könyv a nevelőnek az óvodai munka megtervezéséhez ad hasznos gyakorlati tanácsokat. Hogyan feldolgozni egy-egy ünnepkört, hagyományt, hogy az élményszerű legyen a gyerek számára. A dramatikus játék, a versmondás, a közös éneklés az óvodai élet mindennapjainak szerves része, de még valami fontosra felhívja Szőke Anna a figyelmet: kiemelt szerep jut a munkára nevelésnek, kezdve a kézműves technikák elsajátításától mezőgazdasági munkákon át egészen a szociális egészségügyi feladatok elvégzéséig. A gyerekkel együtt csodáljuk meg a természetben a bogarakat, a rügyező fákat, de ha tehetjük – tanácsolja a szerző – a mesteremberek, például a gépkocsiszerelő, a kertész, a szobafestő munkáját is, hiszen a gyermeknek az élményekkel átszőtt tapasztalatok a leglényegesebbek.

Az általános részben a jeles napok, a dramatikus népszokások, szólások, találós kérdések, közmondások, népmesék mondák, mondókák feldolgozásához kap a pedagógus hasznos tanácsokat. Majd a szerző az óvodai programhoz, a tennivalókhoz hónapokra lebontva ad sok-sok ötletet, anyagot.

Áprilisban a gyerekeknek el lehet mesélni, hogy 24-én, Szent György napján volt a jószág ünnepélyes kihajtása a mezőre, 25-e, Szent Márk napja a pedig búzaszentelés ünnepe. A húsvét, a nagyhét szokásainak elsajátítása is rengeteg lehetőséget rejt magában.

S e hónapban a zöldágjárással kapcsolatban egy, Kodály Zoltán gyűjtésében fennmaradt köszöntőt is megtanulhatunk a gyerekekkel.

Ez a hónap a pedagógus, a szülő számára a tevékenységi formák lehetőségének egész tárházát kínálja: gyermekláncfűből nyaklánc, karkötő készítése, ismerkedés a mezei virágokkal, palántálhatunk a gyerekkel együtt, létesíthetünk virágoskertet, veteményeskertet, ültethetünk burgonyát. Barkából, nárciszból és a tavasz más virágaiból csokrot köthetünk. A népművészet tárgyaiban megjelenő virágmotívumokkal is most ismerkedhetnek meg a kicsinyek, tulipánfát tervezhetünk, készíthetünk együtt, de a dédanyáink, nagyanyáink hímzett párnáit is megcsodálhatjuk közösen. Április elsején megtanulhatja a gyerek, hogyan kell mértéket és tiszteletet tartani a vidámságban, tréfálkozásban. Húsvétra készülve Jézus szenvedéstörténetének elmondása a gyermekbibliából, a húsvét jelképeinek az elkészítése, de fontos a húsvéti nagytakarítás is, amikor a kislányok kimoshatják a babaruhákat, megfürdethetik a babákat. A hónap eseménye a húsvéthétfői locsolkodás. Április választott hangszere a könyvben a fűzfasíp, népdala pedig a Hej, szélesnek udvarán… című dal, a hónap meséje pedig A gulyás leánya magyar népmese. Minden hónapot hasonlóképp dolgoz fel Szőke Anna a könyvben. A kiadvány a közösségben gondolkodást, a közösségben végzett tevékenységet sugallja, és korunk egyik rákfenéjével, a passzivitással igyekszik felvenni a harcot, hiszen ahogyan Szőke Anna írja, megbillent az ősi egyensúly alkotó és befogadó között.

A kiadvány végén a hagyományos jelképeket, szimbólumokat ismerhetjük meg az almától kezdve a májusfán át egészen addig, hogy az egyes virágok mit jelképeznek.

A nevelőknek érdemes naponta forgatni e könyvet, hiszen ahogyan József Attila írta:

A népművészet a felgyülemlett

jelenlevő múlt, hatékony emlék,

mely irányítja a jövőt.

Népi hagyományokról kisdiákoknak

Dr. Szőke Anna a szerzője a Népi hagyományok az általános iskolák második osztálya számára című segédtankönyvnek, amely a belgrádi Tankönyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg, dr. Crnkovity Gábor szerkesztésében.

A szerző azt vallja, tanítani a természettudományokat kell, a néphagyományokat viszont megszerettetni. Ezt szolgálják a népdalok, a népmesék, az igényesen válogatott irodalmi szövegek, de a szokások, hagyományok feldolgozása, legyen szó a napsugaras oromzatú házakról, elődeink hétköznapi és ünnepi étkezési szokásairól, vagy épp a népviseletről. A sok-sok rajz, fotó külön érdeme a kiadványnak. A könyv külön erénye, hogy rengeteg játékos, kreatív feladványt is tartalmaz, ezeket nem is élik meg szokványos házi feladatként a gyerekek.

Szőke Anna a kiadvány összeállításakor a komplexitásra törekedett: hagyományaink megismertetése mellett nagyon fontos szerepet kap a népdalok közös éneklése, a gyerekek beszéltetése: a mesék átbeszélése, a szerepjátékok révén, mert tapasztalata alapján meggyőződése, hogy gyerekeink manapság keveset beszélnek, beszélgetnek.