„Azáltal, hogy itt dolgozol, te is része vagy az egésznek”

Oromon felavatták a Malomfesztivál és a falu kemencéjét, konyháját

Horváth Zsolt

2019. augusztus 12., 19:16

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Oromon javában zajlanak az idei Malomfesztivál előkészületei. Az építőtábor résztvevői augusztus 5-e óta munkálkodnak fáradhatatlanul, szorgos kezeik által épülnek az új tusolók, az alomszékek, a malomkonyha; a szépítőtábor csapata pedig 7-én látott neki a fesztivál díszítésének, hogy a malom és környéke teljes pompájában várhassa a látogatókat. Az észak-bácskai település szélén lévő szélmalom körül sürgés-forgás keretében vasárnap este, ünnepélyes keretek közepette átadták a fesztivál és egyben a falu konyháját. A megnyitón elsőként Asztalos Kristóf, a Malomfesztivál egyik főszervezője, a rendezvény körüli munkálatok egyik vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, s minden közreműködőnek megköszönte az itt végzett munkát, illetve hozzájárulást. Kristóf lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a konyha és az ebben lévő kemence kiépítésével elsődleges célkitűzésük az, hogy a rendezvény körül kialakult közösség önellátó legyen, s így az élelmezést is meg lehessen oldani. A munkálatok ugyan tavaly kezdődtek el, de lényegében tíz nap alatt, rengeteg segítséggel épült fel a takaros kis konyha – mesélte a fiatalember, aki a megnyitón elmondta azt is, hogy például a kemenceajtót az egyik szomszédtól kapták, a cserepeket három oromi család ajánlotta fel. Kristóf elmondta, hogy a konyha nyitott hely lesz s bárki, így a falubeliek is használhatják majd a rendezvényeiken.

– Ez igazából mindenki konyhája – emelte ki végszóként Kristóf.

A konyhát és a benne lévő kemencét Lékó Róbert, Orom helyi közösségének tanácselnöke avatta fel, aki ennek kapcsán abbeli örömének adott hangot, hogy már kezdetek óta jelen van a Malomfesztivál életében és ügyintézésében.

– Az egész egy színpaddal kezdődött, majd pedig erre-arra pályáztunk, s lassan kialakult egy társaság, amely eredményeket hozott a közösségünknek – hangsúlyozta. Mint hozzátette: a Malomfesztivál lassan kinövi magát, hiszen bízik abban, hogy a tavalyi 3000 látogatóhoz képest az idén még többen lesznek. Orom elöljárója ennek kapcsán elmondta, hogy a jövőben a fesztivál területét is sikerül kibővíteni, a tavaly elnyert európai uniós pénzekből pedig jelenleg is folyik a vizesblokk (vécék és zuhanyzók) kiépítése, s a falu pedig arra összpontosít, hogy a fesztiválszervezők által felépített létesítményeket másra is kihasználják: táborok szervezésére stb.

– Ez a méreteit nézve nem hétkenyeres, hanem hétszemélyes kemence, mivel tegnapelőtt kipróbáltuk és hét táborlakó belemászott, vagyis ide bele lehet tenni 40–45 kiló nyers tésztát, ami 45 kiló kenyér, s amennyiben 15 dekát számolunk egy személyre, akkor 300 személy számára elegendő kenyeret lehet kisütni egy túrában – mondta el napilapunknak Horváth Lehel építészmérnök, akinek az irányításával folytak a munkálatok. Mint mesélte, a készítése során az alapelve az volt, hogy a környezetben található anyagok felhasználásával készítsék el a kemencét. A ligetben talált félig kiszáradt akácfákat vágták ki, s ezekből készítették az alapcölöpöket.

– Ezeket a saját háncsán megperzseltük, leástuk, a feneket pedig deszkákból alakítottuk ki, amire az itt található lekaszált füvet és az alapokból kiásott földet keverték össze vízzel, s így sarat és vályogot kapva tapasztottuk le mintegy öt centi vastagon. Erre a padlásokról összeszedett, fahamuval megtöltött üres palackokat ágyaztunk hamuba hőszigetelésnek, s ezt hamuval le is borítottuk – részletezte beszélgetőtársunk, aki megjegyezte, hogy ez kiváló hőszigetelő, s ez meggátolja a hőnek a padlón keresztül történő elmenekülését. A hő tárolását törött üvegek segítségével oldották meg úgy, hogy ezt még apróbbra összezúzták és 8 centi vastagon beterítették, erre homokot és négy centi járólapokat helyeztek, amelyeket egy verandáról szedtek fel. A kemence fala vályogból épült, amit egy istállóból bontottak meg,

– Az alapokból kiásott sárgaföldből kevertük a sarat, szalmánk és hulladék szénánk is volt, s még lócitrom is akadt a környéken, amit szálerősítőként használtunk, de disznószőr is van benne a finomabb vakolatokhoz, s ez így alakult ki – mesélte az építészmérnök, aki elmondta, hogy lényegében egy füstös konyháról van szó, amelynek több eleme van. Közöttük van három kotlaház külön a vegetáriánusoknak, a vegánoknak és a húst falatozóknak.

– Így eleget tettünk a mai kor igényeinek, hogy nem főzünk egybe a vegánoknak, a vegetáriánusoknak és a húsevőknek – jegyezte meg, majd pedig elmondta azt is, hogy emellett kialakítottak egy falazott tűzhelyet, aminek van egy lernije is, ami kiflik és a pogácsák sütésére folyamatosan alkalmas, de van egy úgynevezett bemutató tűzhely is, amit a főzőtudományt oktatónak a diákjai körbeállhatnak és így egyfajta látványkonyhaként is ideális. Emellett természetesen van egy grillező és egy bográcshely is, amelyek együtt egy „nemlétező” kémény alatt működnek. A kéményt ugyanis a tetősíkok formázzák, s felülről van egy nyílás, ahol kiáramolhat a füst.

– Nagyon egyszerű, olcsó dolog, amely a régi, józan paraszti ész logikájával készült. Tulajdonképpen ennek vagyok a híve és továbbhordozója – jegyezte meg végül az építészmérnök.

A fesztiválhelyszínek, így a füstös konyha kiépítésében is számos fiatal és kevésbé fiatal részt vesz, s a fesztivál ugyan még el sem kezdődött, de az oromi szélmalom melletti terület már most egy sürgéssel és forgással teli kicsiny ökofalura emlékeztet, amelynek lakói ottjártunkkor éppen az aznapi munka fáradalmait pihenték ki egymással társalogva, sörözve, az egyik akusztikus zenekar koncertjét hallgatva, vagy éppen a szalmán az igazak álmát aludva.

Simon Róbert zentai pszichológus ötödik éve látogat vissza Oromra, hogy segédkezzen a fesztivál helyszíneinek kialakításában, illetve, hogy ezt követően gyermekeivel együtt együtt bulizzon a fesztiválon.

Az idén többedmagával főleg a vizet vezette, a tusolókat, a párakapukat helyezték el, a konyhában pedig a mosogató, a kanalizáció kiépítésén szorgoskodott.

– Ez itt úgy néz ki, hogy egyikünk a másiknak szól, hogy itt valamit kéne csinálni, s akkor megcsináljuk – tudtuk meg tőle.

Simon Róbert szerint a fesztivál alapvetően abban tűnt ki a többi hasonló rendezvény közül, hogy családiasnak indult, de egyre inkább kinövi magát, s szerinte az idén az előző évhez képest még többen lesznek, de a fesztivál előtt megrendezett építőtáborokon nagyon sokan barátságot kötnek egymással, ezután pedig együtt buliznak a fesztiválon.

– Olyan érzésed van, azáltal, hogy itt dolgozol, te is része vagy az egésznek – jegyezte meg a zentai pszichológus.

Az idei Malomfesztivál augusztus 15-én csütörtökön kezdődik, az építő-szépítő munkálatokat a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság és a Bethlen Gábor Alap részesítette támogatásban.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége