Egészségtudatos sárevés

Fekete J. József

2019. május 19., 15:21

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Naponta megfordulok a zöldségpiacon, olykor-olykor hallok egyet s mást. Egyik gyümölcstermelőtől például azt, hogy egy szinte véletlenül a városba keveredett látogató annyira beleszerelmesedett a már fonnyadó, kiválogatott almáiba, hogy másnap viszonylag távolról visszautazott, és elvitt belőle két-három ládával. Mert látta a termésen, hogy bioalma. A vevőnek mindig igaza van, így a termelő neki nem, de nekem elmondta, hogy a gyümölcsösében permetezés nélkül nem terem alma, a távolról jött vevőnek nem a gyönyörű gyümölcsökön, hanem a legsatnyábbakon akadt meg a szeme.

Fagyi „minden” nélkül (Fekete J. József felvétele

Fagyi „minden” nélkül (Fekete J. József felvétele

A kis sárevő (Fekete J. József felvétele)

A kis sárevő (Fekete J. József felvétele)

Biolótrágya zsákszámra (Fekete J. József felvétele)

Biolótrágya zsákszámra (Fekete J. József felvétele)

A „bio” varázsszóvá vált, ami valami egészségeset, az emberre veszélytelent jelent, nincsen benne mérgező, allergiát kiváltó vegyi vagy ásványi anyag, egyszóval fogyasztásra ajánlott, ha már az ember egészségesen szeretne élni és meghalni. Mert a vége ugyanaz, és azt még nem tudni, hogy a biohalál nemesebb-e a toxikus anyagokra fogható kimúlás.

BIOLÓTRÁGYA

Tavaly láttam egy hirdetést, amelyen biolótrágyát kínáltak eladásra. Akkor nem tudtam megörökíteni a reklámot, ám lapunkban néhány mondat erejéig szemléltettem tudatlanságom, azon eszeltem, hogy voltaképpen a ló-e a bio, vagy csak a trágyája, és ha az utóbbi, akkor az miért az, mondjuk a lovacska étrendje teszi-e azzá? Meg aztán mire jó, ha már árusítják? A minap újra elém került a reklám, és a fényképezőgépem is nálam volt.  Nyomban megokosodtam: a biolótrágyát kertekben és kertészetekben használják. Egyszerű istállótrágya, csak nem ipari telepekről, hanem házi gazdaságokból. Gondolom, mint a már említett bioalma, ez se lehet annyira ritkaság, ha már ipari mennyiségben forgalmazzák. Végtére meg mi lehet a különbség az egyik és a másik lócitrom között?

„MINDEN MENTES” FAGYI

Újabb hirdetés: a cukrászdák zöme előtt már kint a tábla, hogy olyan fagylaltot kínálnak, amelyben nincsen se cukor, se laktóz, se glutén, ami magyarul sikér, de úgy se tudja senki, mit jelent, ráadásul vegán is, ez utóbbi szerintem a tej és a tojás hiányára utal.  De akkor milyen lehet ez a fagylalt? Mint például a tojás nélküli rántotta, vagy a tej nélkül készített aludttej? Nem kóstoltam meg. A cukrászda viszont, ahol a reklámtáblát fotóztam, remek süteményeket kínál, amelyekben ráadásul minden szükséges benne van. Erről jut eszembe, hogy a hihetetlen kínálatú soltvadkerti cukrászda nem hirdet ilyen, „mindentől mentes” terméket. Olyan lenne, mintha pacalt kínálnának, amiben semmiféle jószág bendője sincs benne. Akinek meg nem tetszik a hagyományos fagyi, hát ne nyalja, egyen valami mást.

MONDJUK, ZSÍRKRÉTÁT

Felénk ugyan zsírszínesként ismerik, de ugyanarról a különböző színekben előállított, ceruza alakú, viaszból készült színező eszközökről van szó, amit a gyerekek előbb a szobájuk falán, majd a bölcsődében, óvodában, iskolában egyaránt rajzolásra használnak, de ott már papírra. Nem kifejezetten táplálék, viszont van belőle sikérmentes, avagy glutén nélküli. Hogy egy rajzeszközben miért kellene, vagy nem kellene lennie sikérnek, gőzöm sincsen. Ám nem hagyhatom szó nélkül, hogy elém került egy olasz gyártmányú zsírkréta készlet, amelyen ott a szembetűnő jelzés: Gluten free. Hát istenem, ki eszik manapság zsírkrétát?  Ha a gyermek – az eligazítás szerint három év fölötti lurkó – szopogatja a rajzeszköz végét, vagy akár lereszeli a fogai közt a faggyúszerű anyagot, nem a sikér hatását érzi, hanem az ízek semmivel össze nem hasonlítható összhatását. Igaz, a zsírkréta nem ugyanaz, mint a gitt, de ha azt rághatták elődeink, utódaink miért nem csámcsoghatnának a zsírkrétán?

A gluténmentes zsírkréta (Fekete J. József felvétele)

A gluténmentes zsírkréta (Fekete J. József felvétele)

EGÉSZSÉGTUDATOS SÁREVÉS

Különböző fórumok olvasóinak gyakori kérdése, hogy veszélyes-e az egészségre a túlzott tisztaság, meg hogy hány kiló koszt kell megennünk ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. A leggyakoribb válasz, hogy évente egy kilót. Persze nem arról van szó, hogy például marékszámra tömjük magunkba a virágföldet, hanem hogy gyerekkorban kifejezetten jót tesz a kosszal, porral, pollenekkel való találkozás, mert erősíti az immunrendszert, és később nehezebben alakulhat ki allergia vagy asztma. Egy erre vonatkozó elmélet szerint túl steril környezetben élünk, ami csökkenti az ellenálló képességünket, ezen segít a „koszevés”.

Ismerős kismama nagyon betartja a védőnő utasításait, hogy gyermeke milyen korban találkozhat adott élelmiszerekkel, tejjel, tojással, mogyoróval stb. A kislánya cseperedését követően, ha annak kiesett a szájából a cumi, máris rohant vele a csaphoz, és megmosva adta vissza a gyermeknek. A minap az anyuka paradicsompalántát ültetett, másfél éves kislánya pedig egy levesmerő kanállal merte hozzá a vizet egy vödörből. Lettek is szép pocsolyák a kiskertben, a cumi éppen egyikbe esett bele. A kislány fölkapta és sárosan bekapta, de nem ízlett neki. Az anyuka nem esett kétségbe, rávette a gyermeket, hogy öltse ki a nyelvét, pólója aljával kitörölte a száját – már amennyire lehetett –, a cumit egy pohár vízbe mártotta, majd visszaadta. A kislány erre újabb mutatványra ragadtatta magát, lehasalt, és – bizonyára kutyától vagy macskától leste el – lefetyelni kezdte a vizet a pocsolyából.  És az anyuka erre se esett kétségbe, újra jött a pólós takarítás, és megoldódott a koszevés kérdése. Számomra ez tűnt egészségtudatos sárevésnek.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége