Magyar ügyek Strasbourgban

Az MNT beszámolóját és a marosvásárhelyi egyetem felszámolási kísérletéről szóló ismertetőt hallhatták az EP Kisebbségi Munkacsoportja ülésén

Kocsi Zoltán

2019. március 30., 08:12 >> 2019. március 30., 10:01

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Két, a magyarság kérdését tárgyaló ügy került napirendre csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja jelenlegi mandátumának utolsó hivatalos ülésén. Deli Andor vajdasági fideszes EP-képviselő beterjesztésére A Magyar Nemzeti Tanács és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak kisebbségi érdekérvényesítése Szerbiában címmel Hajnal Jenő elnök tartott beszámolót, majd Tőkés László leköszönő EP-képviselő kezdeményezésére a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem botrányos ügyét ismertette dr. Kincses Előd ügyvéd.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke emlékeztetett, hogy a 2016. október 27-ei felszólalását követően immáron második alkalommal mutathatja be az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén a Magyar Nemzeti Tanács munkáját és a szerbiai magyarságot érintő problémákat. Felidézte, 2016-ban beszámolt arról, hogy Szerbia kormánya a 23. tárgyalási fejezet keretén belül elfogadta a nemzeti kisebbségi akciótervet, amely a későbbiekben átfogó változásokat indított el. Az akciótervvel összhangban a 2002-ben meghozott A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény, a 2009-ben meghozott A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény és az 1991-ben meghozott A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény mind-mind módosításon estek át 2018-ban.

Gál Kinga, Hajnal Jenő és Kincses Előd az EP Kisebbségi Munkacsoportjának az ülésén (Kocsi Zoltán felvétele)

Hajnal elmondta azt is, hogy az új észszerűsített szerbiai közoktatási hálózat szövegének véglegesítése folyamatban van, amelynek a magyar oktatásra vonatkozó része már elkészült. A magyar nyelvű oktatás minden egyes hálózatban olyan módon maradt meg, hogy az észszerűnek mondható, és eközben a magyar ajkú gyerekek érdekei sem sérülnek. Korábbi felszólalásában a helyi közszolgálati média évekkel ezelőtt zárult magánosítása révén keletkezett médiavákuumról is beszélt – emlékeztetett –, most pedig már arról számolhat be, hogy Magyarország Kormánya bőkezű támogatásának hála, a probléma megoldódott, a tervek megvalósultak, biztosítva ezzel a Szerbiában élő magyarság anyanyelvű tájékoztatását. A Szabadkán megépült médiaház otthont ad egy televíziónak, két rádiónak, továbbá egy napilap és egy hetilap szerkesztőségének, biztosítva ezzel az információ zavartalan áramlását.

A hivatalos nyelv- és íráshasználat terén felmerült kérdésekről azt mondta, hogy a 2018-as törvénymódosítás némi előrehaladást jelent, viszont az MNT véleménye szerint nem küszöbölte ki az összes észlelt hiányosságot. Nagyok a különbségek a magyar közösségek tagjainak nyelvi jogai között Újvidéken, illetve Szabadkán, bár a törvény mindkét területen azonos feltételeket szavatol. Az anyanyelvünk hivatalos használata során felmerülő problémák zömének megoldását az MNT a közszférában történő nemzetiségi részarányos foglalkoztatásban látja, amely a jelenleg hatályban levő létszámstop miatt nem valósult meg teljesen.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem történetét és a körülötte kialakult botrány előzményeit dr. Kincses Előd ügyvéd ismertette. Mint elmondta, 1945-től, azaz megalapításától a mintegy másfél milliós erdélyi magyarság orvos- és gyógyszerészellátását biztosította az intézmény, viszont 1962-ben pártutasításra létrejött a román tagozat is, amely állandóan terjeszkedett a magyar tannyelvű tagozat rovására. Olyannyira, hogy a diktatúra bukása idején az első éves magyar ajkú hallgatók aránya már csak tizenöt százalék volt, míg a hatodéven még fele-fele volt arány. A diákság a fordulat után tüntetni kezdett a teljes körű magyar oktatás visszaállításáért és a fele-fele arányban megoszló diáklétszám és tanerőlétszám érvényesítéséért. Emiatt a fekete márciuskor őket akarták legelőször megleckéztetni a Marosvásárhelyre szervezetten beszállított román parasztok által. Szerencsére előző nap felfüggesztették a tüntetést, erre pedig az RMDSZ székházát támadták meg, és kiverték Sütő András író szemét. A magyar oktatás elsorvasztásáért azóta is állandóan küzd a román többség. Kétharmada van a szenátusban, és megteheti azt, hogy az egyetemi alapszabályzatban megtagadja a kisebbségi oktatásra vonatkozó rendeltetéseket. Sőt, ma már oda jutottunk, hogy azt is elő akarják írni, hogy a magyar professzorok a román tanárok által jóváhagyott tételeket fordítsák le románról magyarra, és ne használják a saját bibliográfiájukat. Az egész folyamat arra megy ki, hogy felszámolják a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzést.

– Ez ellen minden fronton küzdeni próbálunk, egyelőre kevés sikerrel, hiszen még az európai emberi jogi bíróság is képes volt azt kimondani, hogy az egyetem alapszabályzatában megfogalmazott tétel, miszerint megtiltják a magyar nyelv használatát a gyakorlatokon, a szemináriumokon és az államvizsgákon, az nem diszkriminatív döntés. Ha valaki első éves joghallgatóként ezt felelné, biztosan nem menne át a vizsgán – mondta dr. Kincses Előd.

Tőkés László (Kocsi Zoltán felvétele)

– Nagyra becsüljük azokat a képviselőtársainkat, akik a konkrét kisebbségi problémákat a Kisebbségi Munkacsoport ülésének naprendjére tűzik, hogy tágabb körök is megismerjék a valóságos kisebbségi életet. Nekik köszönhetően időről időre napirendre kerültek a magyar ügyek is, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és a többi határon túli magyar területek ügyei. A Kisebbségi Munkacsoport parlamenti ciklusának utolsó ülésén éppen a délvidéki magyarság helyzete a téma, és kérésemre napirendre vették a válságos helyzetben lévő Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem botrányos ügyét. Ceauşescu halálának harmincadik évfordulóján a nacionalista, kommunista eszközöket alkalmazva egy viszonylag kicsi egyetemet beolvasztanak a nagy létszámú marosvásárhelyi Petru Maior román egyetembe. Ezáltal a magyar hallgatóság arányszáma is egészen csekélyre csökken, és tulajdonképpen tovább tart a magyar egyetem sorvasztása. Megítélésem szerint ez világbotrány – mondta Tőkés László.

– Romániát, Magyarországot, Lengyelországot sokszor támadják uniós körökben a jogállamiság hiánya miatt, de miről beszélünk? Magyarország jelesre vizsgázik ahhoz képest, amit Romániában tapasztalunk. A román hatóság két magyart tart fogva, itt a marosvásárhelyi egyetemünk sorsa, újraállamosítják az egyházi javakat, kisebbségi tulajdonokat. A régi kommunista idők visszatérésének vagyunk a tanúi – tette hozzá.

– Hogy van-e értelme, és egyáltalán milyen visszhangjuk lehet az efféle felszólalásoknak? Bibliai hasonlattal élve Isten malmai lassan őrölnek, emberileg nézve pedig a cseppenként megtelő pohár metaforáját használnám. Ha ezt nem tennénk, akkor látnánk, hogy még rosszabbra fordulna a helyzet. Ez tulajdonképpen az ellenpróbája a román politizálásnak, hogy hála istennek, még nem jutottunk oda, mint az Európai Unión kívüli Ukrajna, ahol puszta létében fenyegetik a magyar nemzeti közösséget. Az efféle felszólalásokkal az Európai Parlamentben gátat vetünk a romániai magyarellenességnek, és remélni merjük, hogy sikerülni fog áttörést elérni, amikor ezek a kérdések teljesen átértékelődnek, és végre kijutunk az alagútból, amelynek már látni véljük a végét – mondta.

– Öt év nagyon kemény munka zárul le a mandátumokkal együtt – véli Gál Kinga EP-képviselő, a Kisebbségi Munkacsoport elnöklője. Mint mondja, az eddigi 35 ülés alatt számtalan ügyet sikerült elővenni, sérelmeket megmutatni országnak, világnak, felhívni az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a tagállamok vezetőinek figyelmét arra, hogy valamit tenni kell. Mindez azt mutatja, volt értelme a Kisebbségi Munkacsoport munkájának, hogy időt, energiát fektettek a képviselők abba, hogy próbálják tartani az erőt és a lelket a kitartásra.

– Az egy dolog, hogy mi mit tudunk a jogszabályok szintjén felmutatni, előmozdítani. Ha tudunk is tenni, az soha nem egyik napról a másikra megy, és nem rögtön sikert arató feladat.

A másik dolog pedig az, hogy tudjuk-e fenntartani a hitet a közösségekben, hogy még mindig van egy fórum, ahol meghallgatják, és gondjaik, panaszaik tovább hallatszódnak olyan helyeken, ahol lehet valamit tenni.

– Ezért tudok továbbra is optimista lenni, mert minden egyes lépés siker. Tudom, hogy az őshonos kisebbségek körében nem mindenki lehet végtelenül elégedett, egy mandátum alatt nem változhat meg a környezet és egyben Európa hozzáállása, de fontos hangoztatni, milyen értéket képviselnek ezek a közösségek, és hogy értelme van ezeknek a közösségeknek a nyelvével, kultúrájával és az esélyegyenlőségük megőrzésével foglalkozni. Erről szól a küzdelem: hogy ugyanazt az esélyt megkapják a kisebbségi sorsban élő közösséghez tartozó egyének is, mint amilyen esélyt megkap más európai polgár, aki többségben született. Ezért küzdünk – mondta Gál Kinga.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége