Az orosz hadsereg 64 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen tegnapra virradóra. A védelem lelőtte a harci eszközök zömét, ám öt drón célba talált. A támadás főként a kelet-ukrajnai Dnyipro ellen irányult, ahol egy személy életét vesztette, öt megsebesült. A légicsapásban iparvállalatok is megrongálódtak és sok helyen tűz keletkezett.
További öt ember a Dnyipropetrovszk megye más településeit ért dróncsapásokban sebesült meg; a térségben lakóházakban, mezőgazdasági és infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk. Légitámadás érte Orihove településnél a polgári repteret is, ahol harci helikopterek állomásoztak. Krivij Rih városát is drónok támadták. Zaporizzsja megyéből szintén robbanásokról érkeztek hírek.
Ukrán drónok Oroszországba repültek be. Tula régióban eltalálták a ScsekinoAzot vegyi üzemet, ahol tüzet okoztak. A Moszkvától délre található ScsenikoAzot, az ország egyik legnagyobb vegyipari vállalata.
Az ukrán parlament tegnap megszavazta az ország új kormányát, amelynek élére a 39 éves Julija Szviridenko került. Denisz Smihal helyét vette át, aki ezentúl a védelmi miniszteri posztot tölti be. A háború kezdete, vagyis 2022. február 24-e óta most változott először a miniszterelnök személye. A kormányban további személycserék is történtek. Volodimir Zelenszkij államfő kijelentette: arra számít, hogy az új kabinet fél éven belül 50 százalékkal növeli a hazai gyártású fegyverek arányát.
Ukrajna egyelőre azokat a fegyvereket várja, amelyeket Donald Trump amerikai elnök ígért neki a hét elején. Washington célja Ukrajna hadseregének, illetve védelmének megerősítése.
A NATO-val kötött minapi megállapodás értelmében az Egyesült Államok saját gyártmányú fegyvereket ad el a katonai szövetség több tagországának, amelyek a szállítmányokat Ukrajna rendelkezésére bocsátják. A hadfelszerelés között szerepelnek Patriot légvédelmi rendszerek, a hozzájuk való rakéták és egyéb lőszerek, amelyeket mielőbb el akarnak juttatni Ukrajnába.
A hatalmas mennyiségű fegyver és lőszer megvásárlásába és leszállításába már jelentkezett az Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Hollandia, Kanada, Norvégia és Svédország. Hírek szerint az USA rövid idő alatt tízmilliárd dollárért ad el fegyvert európai szövetségeseinek, amelyek a szállítmányokat Ukrajnába továbbítják. Az érintettek állítólag a jövő héten egyeztetnek a Patriot komplexumok mielőbbi szállításáról.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint Trump „az év végéig” elintézheti, hogy az egymás ellen harcolók befejezzék az ukrajnai háborút. Persze csak úgy, ha betartja (kedden elhangzott) fenyegetését, amelynek értelmében minden országot 100 százalékos vámmal sújt, amely orosz termékeket (elsősorban kőolajat és földgázt) vásárol. Jermak arról is beszélt a brit The Times napilapnak, hogy az olajbevételek biztosítják Putyin számára az Ukrajnát pusztító hadigépezet finanszírozását.
Szerinte a másodlagos szankciók fenyegetése működni fog, mivel arra kényszerítheti Kínát és Indiát – az orosz kőolaj és földgáz két legnagyobb importőrét –, hogy a tűzszünet megkötésére sarkallják Moszkvát, elkerülve így az újabb kereskedelmi háborút az USA-val.
„Csak a gazdasági problémák gyakorolhatnak valódi nyomást Putyinra, és kényszeríthetik a beismerésre: a háború folytatása túl drága lenne számára” – mondta Jermak, aki biztos benne, hogy Trump nem hátrál meg.
Nyitókép: Csernyihiv megyében két ukrán katonai kiképző vesztette életét szerdán, amikor egy kadét Kalasnyikov gépfegyverből tüzet nyitott rájuk a gyakorlótéren. A lövöldözőt őrizetbe vették (Beta)
