2024. április 25., csütörtök

Dolgoztassuk meg elménket, fejtsünk rejtvényt!

A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium 2007-ben járult hozzá, hogy február 3-át – a Füles című rejtvénylap első száma megjelenésének napját – a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánítsák. Azóta ezen a napon több magyarlakta régióban rejtvényfejtő vetélkedőkkel, alkalmi kiadványokkal emlékeznek meg a számunkra is etalont képező újság születésnapjáról.

A rejtvények, talányok fejtése, ez a fura szenvedély azonban korántsem mai keletű jelenség. Egyes kutatások szerint egyidős a népmesékkel. Ezért is szerepel találósdi oly gyakran az ősi mesékben. A kissé szokatlan agytorna az egyszerű emberektől a hírességekig mindenkit rabul ejtett. Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin, szintúgy szívesen töltötte ezzel az idejét Tolnay Klári is.

(Gergely Árpád illusztrációja)

(Gergely Árpád illusztrációja)

Rejtvényszerkesztőként örömmel látom, hogy a megfejtők között számos 80 év fölötti újságolvasó is akad, akiknek visszajelzéseiből tudom, milyen hasznosnak tartják megdolgoztatni, edzésben tartani gondolkozásért, emlékezésért is felelős szervüket. Régi kedves kollégám, Szántó Zoltán pedig nyolc évtizeddel a háta mögött is heti rendszerességgel küldi az általa szerkesztett rejtvényeket.

Más szerveinkhez hasonlóan, fejlődése során elménk is igényli, hogy edzésben tartsuk. Sokszor ugyan ő maga kínál fel egyszerűbb megoldást egy-egy problémára, például, amikor keresgélem, hova tehettem a kocsikulcsot, már mondja is a megfejtést: ott lóg a naptár fölött a szögön a pótkulcs. Persze nem hagyom ennyiben és elvárom tőle, hogy dolgozzon egy kicsit és emlékezzen már vissza a tegnapi napra. Ilyenkor kénytelen szót fogadni, és előbb-utóbb rá is akadok a keresett tárgyra.

Rejtvényeket fejteni és szerkeszteni egyformán nagy élmény. Mindkét esetben szükségszerű a másik fél agyával is gondolkodnunk a sikerélmény érdekében. Nagyon jó érzés, amikor sikerül megfejteni egy rejtvényt, és végre eljutunk a megoldásig. Sajnos naponta találkozhatunk a közösségi oldalakon elrettentő példákkal, amelyek zseninek titulálják azt a megfejtőt, aki rájön például arra, hogy az első osztályos szorzótábla következő lépése mi lehet az 5x6 és az 5x7 után. Ezek hamis sikerélmények, és mind a feladvány feladójának, mind a megfejtőjének sem válnak dicsőségére. A jó rejtvényekben az a pláne, hogy éppen annyi gondolkodást igényelnek, amennyi még élvezetes, és amennyivel a rejtvény megfejtésén érzett öröm még bőven megéri az érte meghozott áldozatot, a szellemi erőfeszítést. És ahogy a mértékkel űzött sporttól a teljesítmény öröme mellett testünk is egészségesebbé válik, úgy fejlődik szellemünk is a rejtvényfejtéstől. Ennek az aprónak tűnő sikerélménynek sokkal nagyobb jelentősége van, mint gondolnánk. Hatására ugyanis az agyban dopamin termelődik, ezért ezt a sikerélményt szervezetünk egyfajta jutalomnak fogja fel – ugyanúgy, mint amikor az élet bármely más területén elérjük, amit célul tűztünk ki. A rejtvényfejtés éppen ezért segít jókedvűnek és motiváltnak maradni. A mentális stimuláció bizonyítottan segít megakadályozni az életkorral járó szellemi károsodást. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint: akik rendszeresen végeznek olyan szellemi kihívást jelentő tevékenységeket, mint amilyen például a keresztrejtvény-fejtés, azoknak az agyában kisebb arányban rakódnak le az Alzheimer-kórt okozó káros fehérjék. Egy másik kutatás szerint pedig a rejtvényfejtés késleltetheti a demencia kialakulását.

A rejtvényfejtés emellett a leghasznosabb időtöltések egyike, hiszen a felsorolt jótékony egészségügyi hatásai mellett még tanulhatunk is belőle. Manapság, amikor annyi szó esik az aktív és passzív szórakozás közti alternatíváról – érdemes az előbbit választanunk.