Fesztiválhangulatban pörgő falu

Jenei Klementina

2018. november 26., 21:44

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A központban, karnyújtásnyira a templom (Fotó: Gergely Árpád)

A központban, karnyújtásnyira a templom (Fotó: Gergely Árpád)

Háromszor égetett falunak nevezik Adorjánt, ahol békességben élnek egymás mellett a románok (magukat nem romának, hanem románoknak nevezik, mert Romániából telepedtek ide) és a magyarok, négyosztályos iskolába járnak a gyerekek, majd a felső tagozatot már Magyarkanizsán kezdik. Mint minden falunak, ahogy Tolnai Ottó írta, minden semmis kis falunak szép a központja, itt is így van, középen a templommal. A település fennállásának 128. évfordulóját ünnepelte egy kicsit több mint egy hónapja. „Adorján ma már egy aprócska falu a Tisza partján, noha a török hódoltságot megelőző időben nagysága és jelentősége még Zentához és Kanizsához volt hasonlítható. Monostor is állt a településen, és vásárokat is tartottak itt. Ám sok más településhez hasonlóan a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult, majd a Tiszához közelebbi helyen alapították újra magyar telepesek, akik dohánytermesztéssel kívántak foglalkozni a gazdag termőterületeken. A mai napig elismert annak a dohánynak a minősége, amit itt termelnek.

Káplár Márta (Fotó: Gergely Árpád)

Káplár Márta (Fotó: Gergely Árpád)

Borsos Csaba (Fotó: Gergely Árpád)

Borsos Csaba (Fotó: Gergely Árpád)

Bábinszki Zoltán (Fotó: Gergely Árpád)

Bábinszki Zoltán (Fotó: Gergely Árpád)

Szabó József (Fotó: Gergely Árpád)

Szabó József (Fotó: Gergely Árpád)

A falu második megsemmisülése a szabadságharc idejére tehető, mikor a magyar lakosság a rájuk törő szerb csapatok elől volt kénytelen menekülni. A falut felégették, így ismét teljesen elnéptelenedett. A visszatérő adorjániak kénytelenek voltak újra felépíteni házaikat és újrakezdeni életüket. 1858-ban felépítették a ma is álló templomukat és a falu iskoláját.

1918-ban a Délvidék megszállását követően a szerb csapatok bosszút álltak a magyar lakosságon  három társuk meggyilkolásának ürügyén. Lőni kezdték a falut, a lakosságot elüldözték, házaikat felgyújtották. Immár harmadszor égett a falu. Az 1944-es hatalomváltás is rengeteg áldozatot követelt a faluból. Szinte minden családnak volt kit gyászolnia. Az ártatlan áldozatok emlékének 2001-ben emlékművel adóztak, melyet a temetőben tekinthetünk meg.”  (delvidekiutazas.com)

Adorjánon a november a hurka- és kolbászfesztivál hónapja. Nem azért, mert a hagyományokhoz hűen ekkor kezdődik a nagy disznóvágások időszaka, hanem mert e hónap utolsó szombatján tartják meg a fesztivált, amelyre már első alkalomtól kezdve több ezres tömeg verődik össze. Szinte meglepő látni, pedig minden bizonnyal a letűnt korok összefogását hivatottak tükrözni azok a napok, amik a közelmúltban zajlottak a faluban. A Kontakt vállalat udvarán tömeg gyűlt össze, sátrat állítottak, székeket hordtak, az egész falu zsibongott. A labdarúgó egyesület mellett a céllövészet is teret hódít Adorjánon, a művelődési egyesület is tevékeny, nemrégiben tartották a Szól a citera elnevezésű népzenei találkozót. A közösség egyként lélegzik,  a dolgokat a helyi közösség tanácsának elnöke, Borsos Csaba tartja kézben. Az ő ötlete volt a hurka- és kolbászfesztivál megszervezése is, első alkalommal 2012-ben. Azóta is töretlen a sikere. Tapasztalható volt az összetartás és a sürgés-forgás a vállalatban, ahol mindenki tette a dolgát, a konyhán dolgozó asszonynak nem esett nehezére a szüntelenül csörgő telefont se felvenni és közölni az érdeklődővel, hogy éppen milyen jószág rakodása történik a közeljövőben és milyen áron. De a héten már nincs rakodás, készülnek a fesztiválra, az foglalja le minden idejüket.

Vajda József (Fotó: Gergely Árpád)

Vajda József (Fotó: Gergely Árpád)

Préda Miklós (Fotó: Gergely Árpád)

Préda Miklós (Fotó: Gergely Árpád)

Káplár Márta már több mint egy évtizede oszlopos tagja a csapatnak, teszi, amit kell, a bejáródott, olajozott gépezet egyik nélkülözhetetlen elemeként:

– Több okból is szeretjük a fesztivált, ami felpezsdíti a falu életét. Ilyenkor barátkozunk teljesen nyitott módon, a zsűritagok, a sztárok mind-mind hétköznapi emberként viselkednek, mintha itt mindenki tudná, hogy egyszerű emberek között levetkezhetik az álarcot, mivel mi is barátsággal fogadjuk a vendégeket, ők is nemes egyszerűséggel közelítenek felénk, beszélgetünk és szórakozunk egész nap.

Márta néni a postára sem rest elmenni, de a focisták ruháit is ő mossa, nem is esik nehezére, hiszen kikapcsolódik, nem otthon van egyedül, hanem emberek között. És emberből van bőven ilyenkor a falu központjában, nyoma sincs kihaltságnak.

Bábinszki Zoltán termelő is besegít, aki ki sem látszik a papírhalmaz közül, a koordinálás a dolga.

– Fárasztó, de minden fáradságot megérő rendezvény ez, hisz a falunak hírnevet hoz, olyannal még nem nagyon találkoztam, aki rossz véleménnyel lett volna róla. Szokatlan, hogy ilyenkor ilyen sokan vagyunk, de szeretjük, a szórakozásról és az ismerősszerzésről is szól ez a nap ilyenkor.

Borsos István (Fotó: Gergely Árpád)

Borsos István (Fotó: Gergely Árpád)

Szabó József a faluban ismert jószágtenyésztő, tagja a magyarkanizsai községi képviselő-testületnek, tehát aktív részt vállal a közéletben:

– A helyi közösség tanácsának tagjaként kötelességemnek érzem jelen lenni a jelentős eseményeken. Minden évben a fesztivál előtt elkezdjük az udvarban a takarítást, utána pakoljuk a VIP-sátorba az asztalokat, szerdán már vágjuk a disznókat, töltjük a hurkát, péntek este pedig elkészítjük a versenyzőknek a húsokat, a tölteléknek valót. Mondhatom, hogy november utolsó hete a fesztiválról szól itt nagy többségünknek. A hurkának való tölteléket itt helyben készítjük el. Hogy mi a titka a jó hurkának, azt nem tudom, én csak nevelem a neki valót.

A helybeliek sütik ilyenkor az érkezőknek az ingyen étket, nem is esik nehezükre, sőt a fiatalokat is bevonják már a tevékenységekbe, hisz a stafétát tovább kell vinni!

– Mindenféle munkát meg kell fogni, ingyen és bérmentve, önkéntesen végezzük el az előkészületek során felmerülő feladatokat. Biztos, hogy legalább harmincan tevékenykednek itt ilyenkor. Az emberek párban érkeznek, és mindenki megfogja a dolog végét. Én szombat estére már holtfáradt vagyok. A fesztivál maga csodálatos, élvezettel csinálom a munkát, nem esik nehezemre, ebben neveledtem, és ezt kellene a mai fiataloknak is továbbadni, ez a mi feladatunk. Adorjánra mindenképp érdemes ellátogatni, itt a fesztiválkor mindenki egyforma, a hangulat meg családias, már a testvértelepüléseinkről is szívesen jönnek – mondta Vajda József.

A fa ágait meg kellett metszeni, hogy aláférhessen a sátor  (Fotó: Gergely Árpád)

A fa ágait meg kellett metszeni, hogy aláférhessen a sátor (Fotó: Gergely Árpád)

Mint utólag kiderül, épp Borsos Csaba édesapja, Borsos István mondja el, hogy miért jó itt élni és milyen büszkeséggel tölti el, hogy az ő fia ötlötte ki ezt a rendezvényt.

– Mi itt súrlódások nélkül élünk együtt, a románokkal együtt járnak a gyerekeink iskolába, a roma, a szerb és a magyar nyelv ismeretének is birtokában vannak. Adorján számára sokat jelent a fesztivál, a falu lakosságának legalább a tízszerese jön össze ilyenkor.

Préda Miklós hangsúlyozza, hogy az Adorjánon élők nem romák, hanem románok.

– Szervezőként én is jelen vagyok a takarításnál, pakolásnál. Számunkra ez a fesztivál az év fénypontja, a legjobb része pedig  maga az ebéd. Van titka az adorjáni hurkának is, de már nem lenne titok, ha elmondanám, hogy mi. Alig várjuk, hogy bulizhassunk!

Lapunk megjelenése napján már javában zajlik a fesztivál, de mindenképp a kulisszák mögé szerettünk volna nézni, mi is előzi meg az adorjániak leglátogatottabb eseményét!


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap