2021. február 28., vasárnap

Elfogynak a mesterek

Nem kedvez a kétkezi munkásoknak a hazai üzleti légkör

Szerbia egykor bővelkedett mesterekben, manapság azonban a különféle menedzserek tömegében – oktatási reform híján – hamarosan szakemberek nélkül marad az ország, s ha nem hozza meg a közeljövőben a kisiparosokról szóló törvényt, egykettőre kivesznek a hegesztők, ácsok, vízvezeték-szerelők és a hentesek – figyelmeztet Slavko Novaković, az újvidéki Kisiparosok Szövetségének elnöke. A Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy Délkelet-Európa országai már régóta rendelkeznek olyan duális oktatásról szóló törvénnyel, amely lehetővé teszi a mesterek utánpótlását, Szerbiában azonban az oktatás csaknem 40 éve nem halad a megfelelő irányba.

– Egyre több külföldi vállalat szembesül a képzett munkaerő hiányával, amikor Szerbiában kíván beruházni. Az a helyzet, hogy olyan menedzsereket, közgazdászokat és jogászokat iskoláztatunk, akik gyorsan munkaerő-felesleggé válnak. Kőműveseink, ácsaink viszont nincsenek, sőt hentesekből is hiány van – mondta Slavko Novaković. Elmondása szerint a kisiparosokról szóló törvény – amely eddig kétszer került közvitára – részletesen elemzi a inasoktatás lényegét, valamint a szakmai gyakorlat és a foglalkoztatás lehetőségeit.

HONNAN SZEREZZÜNK SZAKKÉPZETT MUNKAERŐT

Felvetődik a kérdés – mondja Slavko Novaković –, hogy Szerbia miért nem rendelkezik olyan szakképzett munkaerővel mint Románia és Bulgária, ahonnan a hazai építőipari cégek néhány évvel ezelőtt mintegy 200 hegesztőt foglalkoztattak, amikor itthon nem volt elegendő szakember.

Hamarosan kiveszik a hegesztő szakma is? (Fotó: Dávid Csilla)

A városokban egyre nagyobb szükség van a mesteremberek szolgáltatásaira. Újvidéken valamikor több mint 100 szabót tartottak nyilván, ma mindössze 5-öt, a többi mesterséghez hasonlóan. Egyre nehezebb a kisebb javításokra mestert találni. A szakképzett mesteremberek hiánya közvetlenül nem befolyásolja a szolgáltatások díját, viszont kihat a polgárok életszínvonalára.

A mesterember-elszívás is jelen van Szerbiában – mutat rá Novaković –, s szerinte ennek legfőbb oka a nem megfelelő üzleti légkör.

– Amikor én elkezdtem a szakmában dolgozni, a fiatal mesterek három éven át mentesültek mindenféle adótól, vállalkozásuk fejlesztése érdekében. Ma sem mennének el a fiatalok, ha másmilyen volna a légkör – mondta Novaković.

MUNKAERŐHIÁNY AZ ÉPÍTŐIPARBAN

A jelenlegi felmérések szerint összesen 53.118 vállalkozás működik Szerbiában. Ebből 36.497 a feldolgozó-, 16.621 pedig az építőiparban tevékenykedik – nyilatkozta a hírügynökségnek Branislava Simanić, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara vállalkozói osztályvezetője. Ugyanakkor 11.382 alkalmazott dolgozik az építőiparban, beleértve a vízvezeték-szerelőket, lakatosokat és a szobafestőket is.

– Ezen adatok arra mutatnak rá, hogy az építőiparban több a munkalehetőség, mint a munkás. A múlt évben jelentősen csökkent a szakképzett építőipari munkások száma – mondta Simanić. Becslése szerint a következő időszakban növekedni fog a munkavállalók iránti kereslet az építőipar területén.

Mirjana Sakić, a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat munkatársa közölte, hogy a nyilvántartás adatai alapján Szerbiában több mint 150 ezer a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma, ami a munkanélküliek arányának csaknem a 25 százalékát teszi ki. Elmondta, hogy különféle szakemberek is találhatók köztük. Felsőfokú végzettséggel leginkább a hajóipari és a földtani szakemberek rendelkeznek, közülük csupán ketten-hárman szerepelnek az intézmény nyilvántartásában. Hozzátette, hogy 2017-ben a szövők és a szabók közül álltak a legkevesebben munkába, a munkavállalók többsége viszont az eladók, autószerelők, lakatosok és autóipari munkások sorából került ki. Az építőipari munkások legtöbbjét a szürkegazdaság nyeli el, többségük csupán az építkezési idényben jut munkához, amikor megnövekszik irántuk a kereslet.

LEGKÖNNYEBB AZ INFORMATIKUSOKNAK

A Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat nyilvántartásában több álláskereső szerepel, mint amennyit foglalkoztatni tudnának a munkaerőpiacon – mondta az intézmény munkatársa.

– Változás egyedül akkor történik, amikor elkezdődnek az idénymunkák vagy amikor egy-egy nagyobb befektető jelenik meg a szerbiai piacon. Legnagyobb a kereslet az informatikai szakemberek iránt. Nemcsak felsőfokú képzettségűek, hanem a tanfolyamokat végzett informatikusok is könnyen munkához jutnak – mondta Mirjana Sakić.

Az intézmény munkatársa elmondta, hogy szakmai tanácsadások által próbálnak rámutatni arra, hogy a pályakezdők a valós igényeik és lehetőségeik alapján döntsenek jövőjükről.