A szabadkai kutak egykor a város életének fontos részei voltak, ma viszont többségük már nem üzemel, több termál és kerekes kút lezárva, használaton kívül áll. A Szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat adatai szerint jelenleg 29 ivókút működik, köztük a város által karbantartott köz és Viktória-kutak. Sugár György, a közvállalat igazgatója elmondta, hogy minden közcsap a városi vízvezetékre csatlakozik, és rendszeres ellenőrzés alatt áll. Szabadkán jelenleg kilenc darab vasöntvényből készült Viktória-kút található. A Viktória-kutak abban különböznek a hagyományos közkutaktól, hogy egész évben üzemelnek, és egy kar meghúzásával lehet vizet nyerni belőlük.
– A jövő hét végéig 20 kút lezárását fogjuk elvégezni, hiszen ezek a közkutak nem fagybiztosak. Közkutakat a Sétaerdőnél, a sugárúton a Tito marsall utcában, a Jakab és Komor térnél, a Fasizmus áldozatainak terén, a Köztársaság terén, a Jovan Nenad cár téren, a dr. Zoran Đinđić téren, a Jadran színház előtt, a Puskin téren, a kertvárosban a valamikori Nirvana pizzázónál, az Október 10. Általános Iskolánál, Bajmokon a pravoszláv templomnál, Csantavéren a Petőfi Brigád téren, illetve a Harcosok sorakozója lakótelepen kettőt találhatunk. A Viktória-kutak a Strossmayer utcában, Kisbajmokon a Zombori úton, Palicson a Vermes Lajos-szobornál, a Spliti fasor utcán, a Zelengora utcában, Makkhetesen az Anna Frank utcában és az Isidor Sekulić utcában, valamint Királyhalmon a Belgrádi úton vannak kihelyezve. A Majsai úti kutat nemrégiben kivonták a forgalomból. A lakosok szeretnék, hogy újranyissuk, de a körforgalom építése miatt ezt nem lehet kivitelezni. Ezért is állítottunk egy új csapot a Pescsara helyiközösségben a Josip Kolumbo utcában. A központban azért van több kút kihelyezve, mert a nyári hőségben a lakosok ilyenkor a közkutaknál frissítik fel magukat, amely a legfontosabb célja a csapoknak – ismertette Sugár György.
Fontos tudni, hogy a Viktória-kutak mind városi vízvezetékre vannak rákötve, tehát nem gyógyvizet vagy artézi vizet adnak, ahogy azt sokan tévesen gondolják például a makkhetesi vagy palicsi kutak esetében, hívta fel a figyelmet az igazgató. A kutak a város tulajdonát képezik, a karbantartásukat pedig a vízmű végzi. A város határozza meg, hogy mely kutakat kell megnyitni vagy lezárni, illetve tőlük érkezik a lista a karbantartási feladatokról is.
– A szabadkai közegészségügyi intézet törvény szerint ellenőrizteti a közkutakat. Ha a víz minősége nem megfelelő, a város végzést kap, és a kutat addig zárva kell tartani, amíg a vízminőséget helyre nem állítjuk. A közkutak közterületen vannak, ahol nem lehet steril körülményeket biztosítani. Az emberek kezet mosnak, állatokat itatnak, a madarak is isznak belőlük, így a mintavétel során szinte mindig kimutathatók baktériumok. A jogszabály pedig szigorú, még ha kevés baktérium is van jelen, a kutat le kell zárni. Miután a vízmű fertőtlenítést végez, újra lemintázzák a vizet, és ha az eredmény megfelelő, a kutakat ismét megnyitják – mondta a vízművek igazgatója.
Szabadka vízhálózata korántsem teljesen kiépített. A város területének csupán 60–70 százaléka rendelkezik vezetékes vízellátással. A leggyengébben ellátott részek a Pescsara, a Zorka és a Makkhetes helyi közösségei, húzta alá Sugár György.
– A város minden évben új vízvezeték-szakaszok építését finanszírozza, azonban még mindig sok olyan utca van, ahol nincs bevezetve a városi víz. Sajnos a vezetékes hálózatot a közcsappal nem lehet helyettesíteni. Ezeken a területeken a lakosok saját kútból látják el háztartásukat, ami egyre több problémát okoz az utóbbi évek száraz időszakai miatt. A sekély kutak gyakran kiszáradnak, így a házak víz nélkül maradnak. Bármilyen kútja van egy magánháznak, ott mindig kérdéses a víz minősége, hiszen a magánkutak vize gyakran ellenőrizetlen marad – taglalta az igazgató.
Nyitókép: Molnár Edvárd archív felvétele
