2022. augusztus 9., kedd

Új fejezet nyílik a gazdaságfejlesztésben

Juhász Bálint: A program a korábban kialakított jó magyar–szerb viszonyrendszert is tovább építette

Szerdán részben pont került a Prosperitati Alapítvány tavaly év végén meghirdetett harmadik pályázati kiírásának hitelkonstrukciós, nagy léptékű mezőgazdasági fejlesztésekre kiírt pályázatára. Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma miniszterhelyettesének jelenlétében hat sikeres pályázó írt alá szerződést Juhász Bálinttal, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjével és Predrag Mihajlovićtyal, az OTP Bank Szerbia vezérigazgatójával. A szóban forgó kiírásban még hat pályázat vár elbírálásra, az eredményeket ősz elején tehetik közzé.

A magyar kormány támogatásának köszönhetően sok új munkagép került a gazdákhoz (Fotó: Gergely Árpád)

A több mint 500 munkást foglalkoztató hat vállalat 10 milliárd forint értékben valósít meg beruházást. Ebből 4,5 milliárd forintot a magyar kormány fedez a 2015-ben útjára indított gazdaságfejlesztési program keretében, a fennmaradó összeget pedig banki hitelből, valamint önrészből fedezik a sikeresen pályázók. Az önrésznek a beruházás értékének legalább 25 százalékát kell kitennie. Az elmondások szerint a szóban forgó vállalatok 3500 mezőgazdasági termelőre számítanak beszállítóként, biztos megélhetést ígérve. A Prosperitati Alapítvány valamikor az ősz folyamán írhatja ki azokat a pályázatokat, amelyek célirányosan szólítják meg majd a mezőgazdasági termelőket, annak érdekében, hogy összekössék őket az integrátorokkal, amelyek az eddigi bejelentések értelmében kötelesek lesznek a legkedvezőbb piaci árat fizetni a termelőnek.
Szintén szerdán az alapítvány közzétett három új pályázatot, egyebek mellett föld- és házvásárlásra. Az érdeklődők szeptember 4-től november 30-ig nyújthatják be pályázataikat. Juhász Bálint a most záruló kiírásról, az integrátori hálózat építésének folyamatáról, az újonnan meghirdetett pályázatokról, valamint az eddigi eredményekről nyilatkozott lapunknak.

Félidejénél jár a gazdaságfejlesztési program. Milyen, esetleg számokban mérhető, eredményekről tud beszámolni?
– A program hároméves fejlesztési ciklusa a jövő év végen zárul. Ha befejezzük a nagy léptékű, kiemelt jelentőségű fejlesztési projektek kiértékelését, az év végen pedig lezárjuk a most kiirt pályázatokat, illetve ősszel újabb pályázatokat írunk ki, akkor lassan megközelítjük a végcélt. Remélem, hogy amikor befejezzük az elszámolást, tiszta orcával tudunk a támogató elé állni. Tavalyi évi működésünkkel és a stratégiai kifizetésekkel az első két kiírási körben teljes mértékben elszámoltunk. Amikor Magyar Levente miniszterhelyettes azt mondja, hogy a program jól működik, akkor szavai mögött ezek a tények állnak. A program már most több szinten hatást fejt kik. Van 6200 sikeres pályázónk és legalább ennyi megvásárolt eszköz, vagy ingatlan, illetve eredményes projekt. Ez legalább 6200 családot jelent és meg ennél is több embert. A rendszerbe legalább ezer beszállítót is bekapcsoltunk, némelyek forgalma 100 millió dináros tételekben merhető. Kérdőíves felmérést végeztünk azon érintett beszállítok körében, akik a projektek mintegy negyven százalékában érintettek, és válaszaik alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy az idén alkalmazható munkásokat is beleszámítva átlagosan 24 százalékkal nőtt a munkaerőigényük. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ma a fémes szakmában Adán, Szabadkán és környékén rengeteg szabad munkahely van ebben az ágazatban. A beszállító cégeknek a forgalma átlagban 12 százalékkal növekedett. A legjelentősebb növekedés 360 százalékos volt, de többen vannak olyanok, akik megduplázták forgalmukat. Azt is látjuk, hogy beszállítóinknak közel a 40 százaléka új fejlesztésekben gondolkodik. Szerbia és Magyarország külkereskedelmi mérlege is javult, mindkét ország kiviteli mutatói javultak a partnerország vonatkozásában, nehéz ezt számszerűsíteni, de biztos vagyok abban, hogy ebben a program is szerepet játszott. Az észak-bácskai gazdasági kamara adatai szerint a hatáskörébe tartozó helyi önkormányzatok területéről jelentősen megnövekedett az export. Mindemellett a korábban kialakult jó magyar–szerb viszonyrendszert is tovább építette a program. Újabb magyar vállalatok jelentek meg a szerbiai piacon. Már korábban is érdeklődtek Szerbia iránt, és hiszem, hogy részben a programnak köszönhetően valósítottak meg végül beruházást Szerbiában. Magyar Levente azt is elmondta, hogy magyar cégek már nem csak Vajdaság iránt érdeklődnek, hanem akár Dél-Szerbiában is beruháznának. A magyar tőke megjelenése Szerbiában nemcsak a két országnak, hanem a vajdasági magyar közösségnek is érdeke.
Magyar Levente elmondása szerint a gazdaságfejlesztési program következő szakaszában pályázat formájában fogják összekapcsolni az integrátorokat a termelőkkel. Hogyan, milyen módon fog ez megvalósulni?
– Most építjük fel az integrátorokat, amelyek azért kapnak támogatást, mert piacra tudják juttatni a termékeket. Logikus, hogy nyersanyagra lesz szükségük. Ezt fogják előállítani a beszállítók. Az integrátorok fogják meghatározni, hogy milyen fejlesztésekre van szükség. Ezért olyan pályázatokat írunk ki a jövőben, amelyek a családi gazdaságokat célozzák meg, annak érdekében, hogy nagyobb mennyiségben és jobb minőségben állítsanak elő nyersanyagot. Szeretnénk, ha az integrátorok és a családi gazdaságok megértenék, hogy egymás nélkül nem tudnak fennmaradni. Az integrátornak becsülettel kell ellátnia integrátori feladatkörét, kezdve a termelendő fajták meghatározásától, a szakmai tanácsadáson át egészen a termény átvételéig és piacra juttatásáig. A termelőnek pedig hosszútávon kell együtt működnie az integrátorral, és megfelelő mennyiségben megfelelő minőséget beszállítania. Az integrátorok szerződésében vannak olyan kitételek, amelyek a felvázolt szerepkörre kötelezik őket. Amikor pedig majd a termelők jutnak támogatáshoz, annak érdekében, hogy beszállítók legyenek, az általuk aláírt szerződésekben is lesznek olyan kitételek, amelyek arra fogják őket ösztönözni, hogy pillanatnyi érdekek miatt ne rúgják fel a hosszútávú együttműködést. Persze az integrátor köteles a legkedvezőbb piaci árat fizetni a termelőnek. A vonatkozó pályázatok a termelők számára az ősz folyamán jelennek meg. Célirányos pályázatok lesznek, amelyek azokat szólítják meg, akik a jövőben együttműködhetnek az integrátorokkal.
Mi tette indokolttá, hogy a korábbi gyakorlattal ellenben ezúttal két körben bonyolítsák le az eredményhirdetést egyugyanazon pályázati kategórián belül?
– Ha csak egy mód van rá, egy-egy pályázati kategóriát teljes egészként kezelünk, ugyanakkor a nagy projektek feldolgozásába bankot is bevontunk. A pénzintézmény az elbírálás folyamatában elvégezte a pénzügyi és a kockázatelemzést. Az élet úgy hozta, hogy kénytelenek voltunk elfogadni, a két nagy pályázatra beérkezett 36 pályázatot nem tudjuk egyszerre elbírálni.

Juhász Bálint (Fotó: Gergely Árpád)

Eleve szétbontottuk a mezőgazdasági és az ipari fejlesztésekre beérkezett pályázatokat. A 15 mezőgazdasági fejlesztési projektumból három vagy formai, vagy pénzügyi kockázatelemzési okokból nem támogatható, a maradék tizenkettő közül pedig a bank azokat tudta lezárni, amelyeknél a dokumentáció a legteljesebb volt. Augusztus végéig várhatóan minden hitelminősítést kézhez kapunk, így szeptember elején mindent le tudunk zárni. Fontos volt minél előbb integrátorokat helyzetbe juttatni, ezért került hat vállalattal aláírásra szerződés. Ezek közül néhány projektum már a megvalósítás útján jár. A hat kiválasztott vállalattal le tudjuk fedni a napraforgó-feldolgozást, a nagytáblás gabonatermesztést, de a munkaintenzív növénytermesztésben – gyógy- és fűszernövény-termesztés, biogazdálkodás, méztermelés – is beszállítási lehetőséget tudunk felkínálni a családoknak, már idén ősszel.
Mi jellemzi a támogatott hat vállalatot?
– Ezek a vállalkozások jelentős múlttal és stabil anyagi háttérrel rendelkeznek. Ezért tudtak teljes egészében eleget tenni a pályázat feltételeinek és a banki feltételeknek. Átlagban mindegyik 25 százalék önrészt vállalt, valamint legalább 30 százalék banki hitelt, amit később vissza kell fizetniük. Az is fontos vállalás, hogy a hitel tízéves futamideje alatt legalább húsz munkahelyet fenntartanak. Például Magyarkanizsa, vagy Szabadka esetében ez akár egymillió eurós vállalást is jelenthet egy-egy munkaadó számára. Ennél sokkal fontosabb, hogy 3500 családnak tudnak majd közép- és hosszú távú együttműködést, azaz megélhetést felkínálni. A martonosi Telek Paprika Kft. leves-fűszernövények és fűszerpaprika termesztésben már jelentős piacra tett szert, most feldolgozó üzemét tervezi bővíteni. A csantavéri Gebi Kft. a napraforgó-feldolgozásban érdekelt, szintén tároló és feldolgozó kapacitásokat kíván létesíteni. A zentai Tisacoop Kft. vállalta magára a mézintegrációt. A vállalat már komoly külkereskedelmi tapasztalattal rendelkezik. A mézintegráció által sikeresen összefoghatjuk a méhészeket. A minőség ebben a projektumban ugyanúgy kulcskérdés lesz, mint a többi esetében, hiszen külföldön csak a legminőségesebb mézet lehet értékesíteni. A magyarkanizsai Geneza Kft. már az utóbbi időben beemelte tevékenységébe a biogazdálkodást, most fűszer- és gyógynövények feldolgozásához szükséges szárító és tároló létesítményt tervez kiépíteni. A Bánságban ennek az ágazatnak hagyománya van, ám jelenleg nincsen elég felvásárló. Abban bízunk, hogy a Geneza meg tudja majd teremteni az együttműködést a termelőkkel, akik újra tömegesebben kezdenek el fűszer- és gyógynövényeket termeszteni, a vállalat pedig idővel esetleg kiváltja az eddigi importot. Az adorjáni Kontakt Kft. malomfejlesztésbe, azaz kapacitásának bővítésébe kezdett. A Magyarországon is a jelentősebb beszállítók között számon tartott vállalat elsősorban búzát fog felvásárolni és feldolgozni a jövőben is. Az Andex gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, pálinkapárló, valamint egy 7150 tonnás tárolókapacitású hűtőház kiépítésére pályázott. Elsősorban meggyet és almát fog felvásárolni, ám a hűtőházat egyéb gyümölcs tárolására is ki lehet majd használni.
Hány személy dolgozik ezekben a vállalatokban és hány új munkahely nyílik meg?
– Pillanatnyilag több mint 500 munkavállalót alkalmaznak és 136 újabb személyt kívánnak foglalkoztatni, vagyis a régiós viszonyokat szemlélve jelentős vállalatokról beszélünk, de ne feledkezzünk meg a 3500 családról sem, akiket integrálni fognak.
Kikre számítanak az integrátorok beszállítóként?
– A méhészekre, valamint azokra, akiknek van gyümölcsöse, illetve vállalják, hogy több hektáron gyümölcsfákat telepítenek. Számítunk azokra, akik a munkaintenzív szántóföldi kultúrák – fűszer- és gyógynövények –, fűszerpaprika, leves-fűszernövények felé hajlandóak lépni. Ez azért fontos, mert a nagytáblás gabonatermesztés esetében nagyobb területen kell gazdálkodni ahhoz, hogy egy család meg tudjon élni, a munkaintenzív kultúrák esetében viszont kisebb területen is jelentős bevételt lehet megvalósítani.
Mit lehet tudni a még elbírálás alatt álló hat, nagy léptékű mezőgazdasági beruházási projektumról?
– A zöldségtermesztés kimaradt az első körből, és mindenféleképpen reméljük, hogy hamarosan az is bekerül portfóliónkba. A döntési folyamatban lévő projektumok az Óbecsei Földműves Szövetkezethez, az újvidéki Aretol Kft.-hez, a muzslyai Császárkert Kft.-hez, a doroszlói Hollo Company Kft.-hez, a királyhalmi Prima Mezőgazdasági Szövetkezethez és a zentai Seb-Agrarhoz köthetőek. Addig, amíg a banktól nem érkezik visszajelzés, bővebben nem tudok ezekről a vállalatokról nyilatkozni, azt viszont remélem, hogy a szóban forgó mezőgazdasági kategória lezárásával a mezőgazdaság minden ágazatát le tudjuk fedni az integrátorokkal.
A három most megjelentetett pályázat egyike a mezőgazdasági és gazdasági fejlesztések kombinált támogatása. Kiket szólít meg ez a program?
– Ez a kiírás nagyon hasonlít a hitelkonstrukciós, nagy léptékű mezőgazdasági fejlesztésekre kiírt pályázathoz. A különbség az, hogy ezúttal a közepes projektumokat célozzuk meg. Eddig voltak a kis összegű támogatások – 800 ezer és egymillió dinár pályázatonként –, majd a nagy összegű – több mint 500 ezer euró pályázatonként – támogatások. A most meghirdetett kiírással az 50 ezer és 500 ezer euró közötti projektumokat célozzuk meg. A mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint a nagyobb mezőgazdasági termelőkre és szövetkezetekre számítunk. Becsléseink szerint több száz pályázat érkezhet be. Elkülönülnek majd egymástól a mezőgazdasági és a vállalkozásfejlesztési projektumok. A támogatás mindkét esetben igényelhető például az épületek, a tárolókapacitások és a feldolgozó üzemek fejlesztésének, valamint az alaptevékenységhez szükséges gépek beszerzésének céljával. A sikeres pályázó legalább 25 százalék önrészt lesz köteles vállalni, legalább 40 százalék lesz a hitel, a vissza nem térítendő támogatás pedig legfeljebb a beruházás 35 százalékát teheti ki.
Megismétlik a korábban sikeres házvásárlási pályázatot. Mi változik a korábbi kiíráshoz képest?
– Gyakorlatilag ugyanazok a feltételek, csak részben módosultak, összhangban az alapítványunkhoz beérkezett észrevételekkel. Az érdeklődők ezúttal legfeljebb 10 ezer euró értékben kaphatnak támogatást. Amennyiben a kiválasztott ház ennél drágább, a különbséget saját maguknak kell kifizetniük, viszont a ház legfeljebb 4 millió dinárba kerülhet. Egyrészről azért szabtuk meg ezt a felső értékhatárt, hogy a falusi közegek felé irányítsuk a támogatást, illetve a pályázókat, másrészről pedig nem szeretnénk, ha indokolatlanul túlértékelt házakat vásárolnának az érdeklődők. Pályázhatnak azok, akik idén január 1-je előtt kötöttek házasságot, akik legalább két éve élettársi közösségben élnek ugyanazon a bejelentett lakcímen, valamint ezúttal a kiskorú gyermeküket, vagy gyermekeiket egyedül nevelő szülők is. Továbbra sem lehet a városokban házat vásárolni. A pályázati szabályzat alapján Szabadkán, Újvidéken, Nagykikindán, Zomborban, Nagybecskereken, Pancsován, Szávaszentdemeteren és Versecen, valamint az üdülőövezetekben nem lehet házat vásárolni. A házhoz tartozó telek területének legalább 599 négyzetméternek kell lennie, hiszen ennél kisebb területen nem fér el gazdasági udvar, vagy kisebb kert. A teljes keretösszeg 610 millió forint. Ebből több mint 200 házat lehet megvásárolni. Tavaly száz pályázatunk volt és 78 ház megvásárlását támogattuk.
n A korábban szintén népszerűnek bizonyuló földvásárlási kiírás is módosításokkal jelent meg. Miért?
A földvásárlás olyan cél, amit minél nagyobb mértékben szeretnénk támogatni. A 4,5 milliárd forintnyi keret 1500 hektár termőföld megvásárlására lehet elegendő. Csak hitel formájában támogatjuk a projekteket, az önrész 25 százalék, a hitel pedig 75 százalék, viszont a hitelre számított kamat nagy részét a Prosperitati Alapítvány fogja megtéríteni, így szinte kamatmentes – esetleg egyszázalékos kamattal terhelt – hitelekről van szó. A jelenlegi piaci folyamatokat figyelembe véve a tízéves futamidő alatt a föld visszafizeti az árát. A bankok szívesen támogatják a földvásárlást, hiszen jó biztosítéknak számít. A családok sem vállalnak plusz terhet, hiszen arra a földre, amelyet meg szeretnének vásárolni, 25 százalék biztosítása mellett közösen jegyezzük be a jelzálogot, vagyis házat, esetleg más ingatlant nem kell felajánlaniuk biztosítékként. Sem felső, sem alsó határt nem szabtunk meg egy-egy pályázat esetében. Mindenki pályázhat, az is, aki kisebb földterületet vásárolna, és az is, aki nagyobbat. Ezúttal nincsen olyan kitétel, hogy rokonoktól nem lehet földet vásárolni. A hitel formájában történő vásárlással elejét vehetjük a manipulációknak. Valószínűsíthető, hogy azok fogják megvásárolni a földet, akik valóban termelni fognak. Ha a hitel összegét vissza kell fizetni és önrészt is köteles vállalni az érdeklődő, akkor biztosan azok fognak vásárolni, akik termelni terveznek.