2021. április 21., szerda
EURÓPAI FILMEK PALICSI FESZTIVÁLJA

A szocializmus réme

Sopsits Árpád: A martfűi rém

Még érezni a közhangulatban az előző év októberi eseményeinek hatását, amikor 1957-ben Martfűn egy brutálisan meggyilkolt nő holttestére bukkannak. A bűnüldöző szervek nem ülnek tétlenül – „a forradalom után be kellett bizonyítani, hogy van közbiztonság” –, villámgyorsan intézkednek, és szeretője meggyilkolása miatt bíróság elé állítják Réti Ákos cipőgyári dolgozót. Réti beismerő vallomást tesz, az első fokú ítélet kötél általi halál, amelyet a másodfokú bíróság, figyelembe véve az enyhítő körülményeket, életfogytiglani fegyházbüntetésre enyhít. Ezzel az alaphelyzettel indít a Sopsits Árpád által írt és rendezett A martfűi rém című magyar játékfilm.

Úgy tűnik, az ügy sikeresen lezárult, amikor hét évvel később egymás után következnek a fiatal hölgyeket ért támadások és gyanús halálesetek. Először egy nő holttestére találnak rá a folyóban, a hivatalos magyarázat: öngyilkosság. Nem sokkal később valaki a sínpáron hagy egy megerőszakolt hajadont. Ezt követően egy fiatalasszonyra rátámadnak a városi parkban. Újabb két év elteltével pedig egy egészen fiatal lány holttestét emelik ki a folyóból. A fiatal ügyésztől a hatóság mielőbbi eredmény felmutatását várja, ugyanakkor különféle adminisztratív akadályokat gördít elébe, s annak hangoztatásával, hogy „ebben az országban nincsenek sorozatgyilkosok”, maga a hatalom korlátozza leginkább az elhivatott ügyészt munkája végzésében.

A martfűi rém igazából két történetet mesél el: az első egy sorozatgyilkosról, a másik pedig a hatalom természetrajzáról szól, az első a felszínen játszódó thriller, a másik a kulisszák mögött zajló politikai dráma, az első riasztó, a másik rémisztő. Amennyire borzalmasak a nők ellen intézett támadások, annyira szörnyűséges a rendszer, amely kínvallatásoknak teszi ki polgárait, amely besúgásra kényszerít, amely zsarolással biztosítja a lojalitást, amelynek fontosabb az igazságszolgáltatásba vetett bizalom, mint maga az igazságszolgáltatás. Törtető karrierépítés, ügyek eltussolása, teljes empátiahiány – és a mindebből eredő lelkiismereti vívódás jellemzik ezt a világot.

A jó színészi játék és a kiváló történetvezetés mellett a film élvezhetőségéhez sokban hozzájárul a remek operatőri munka és a nyomasztó környezet hangulatát hangzásilag is megidéző zene. A martfűi rém legnagyobb erőssége mindemellett abban rejlik, hogy egy igaz történeten alapuló, jól elmesélt, a nézőt mindvégig izgalomban tartó történettel képes megmutatni a Kádár-rendszer valódi arcát. Egy olyan álságos rendszer arcát, amelyben (hivatalosan) nem létezhetnek a nyugati imperializmust jellemző degenerált elemek, ahol az elhivatottságnál sokkal többet nyom a latban a konspirációs készség, egy olyan rendszer jellegét, amelyben senki sem fogja megdicsérni azt, aki kideríti az igazságot.

Rendező és forgatókönyvíró: Sopsits Árpád. Producer: Ferenczy Gábor, Tőzsér Attila. Operatőr: Szabó Gábor. Vágó: Kovács Zoltán. Zeneszerző: Moldvai Márk. Szereplők: Hajduk Károly, Anger Zsolt, Jászberényi Gábor, Bárnai Péter, Szamosi Zsófia, Balsai Mónika, Trill Zsolt, Venczel Valentin. 121 perc, 2016, Magyarország.